Egy év és hat óra története 120 percben

Hajdú-Bihar - Dráma lesz, de nem holokausztfilm – vallja Angelusz Iván a moziról, melyet megyénkben forgatnak.

Poros alföldi falu. Egy vasútállomásra begördülő szerelvény. Két ember száll le a vonatról. Hosszú fekete kabátot, kalapot, pajeszt viselnek. Minden szempár rájuk szegeződik, ahogy végigsétálnak a falun. Egy éve nem láttak hozzájuk hasonlókat, azóta, amióta… De mi is történt akkor? 1944.

Hazatérés

Angelusz Iván szavai nyomán így tudtam elképzelni annak a mozinak a kezdő képsorait, ami egy rendkívüli történetet visz filmvászonra. Szántó T. Gábor Hazatérés című novellájából már évek óta készíti az író, valamint Török Ferenc filmrendező azt a forgatókönyvet, ami majd alapjául szolgálhat egy 1945 nyarán játszódó mozinak. Angelusz Ivánt, a készülő alkotás producerét kérdeztük a nagyjátékfilmről, melynek helyszínéül – mint Török Ferenctől megtudtuk – több hajdú-bihari és határon túli település szolgál, mert ez nem egyetlen falu, hanem az egész térség fel nem dolgozott története…

Hiánypótló szándékkal

– Két szempontból is izgalmas a sztori. Egyrészt, mert 1945-ben játszódik, akkor, amikor a német megszállók már elmentek, a szovjet felszabadítók viszont még egy demokratikus választásokra készülő országban állomásoznak. A forgatókönyvben szereplő falu, ahol az események játszódnak, 1944-ben átélte a holokausztot. Aztán egy évvel később hazatér két, korábban elhurcolt ortodox zsidó férfi, felkavarva ezzel a település életét. Megjelenésük kényszeríti rá a lakókat, hogy szembenézzenek, feldolgozzák, kibeszéljék az elmúlt egy év eseményeit. Az elhurcolásokat, hogy mit tettek és mit nem, mi történt a hátrahagyott értékekkel, milyen helyzetben, kik és hogyan döntöttek – vázolta a történetet. Hangsúlyozta: ezt egyfajta hiánypótló alkotásnak szánják, mert 1944-et a Valahol Európában és a Budapesti tavaszon című filmeken kívül nem nagyon dolgozták fel. Előbbi azonban még nem kellő történelmi távlatból foglalkozott a témával, utóbbi pedig csak a fővárosi eseményekre szorítkozott.

Nem ítélkezni akar

– Ez a mozi azonban ennél többre vállalkozik. Akkor játszódik, amikor még látszólag van esély egy napfényes úton elindulni, s egy olyan évet jár körül, melynek sötét emléke máig velünk él – tette hozzá a producer, leszögezve: nem céljuk pálcát törni senki felett. – A film nagy tanulsága, hogy a félelemben lévő ember nehezen tud segíteni másnak. Sőt, nem is várható el, hogy egy falu lakói saját szabadságukat korlátozva védjék meg polgártársaikat. Ám nem kendőzi el azokat a tetteket, melyek etikailag kifogásolhatóak, melyekkel egy ember ilyen helyzetben akár jól is járt – magyarázta a producer, aki maga is több szállal kötődik Debrecenhez, az Alföldhöz. Úgy fogalmazott, az alkotás egyik célja, hogy provokálják e téma kibeszélését. – Ez nem holokausztfilm lesz, hanem egy dráma, ami a falusi társadalom életét „boncolgatja”. Azt, hogyan hatottak a történtek a magyar lakosságra, nem pedig azt, hogyan hatottak a zsidókra.

További részletek a Naplóban és a naplo.hu-n.

HBN-FÁ