Jegyzet: Erőss választás: valami más

Aki a hétvégén csak minimális időt töltött internetezéssel, valószínűleg az is találkozott azzal a végeredményben nem túl meglepő ténnyel, mennyire eltérően csapódott le Erőss Zsolték halála a véleménynyilvánítók körében. Ratalics László jegyzete.Nem volt hiány a hegymászót hirtelenjében hőssé avató émelygésekből, de olyanok is szép számmal rusnyálkodtak, akik minden felelősségtudat nélküli szenvedélybetegnek lehordták. S mily sokan kiáltották: miért lenne nagyobb szám megmászni egy 8 ezres csúcsot, mint két gyermeket felnevelni?!

Holott a világ már csak olyan, hogy vannak benne Kolumbuszok, Nagy Sándorok, Risztov Évák, Erőss Zsoltok és vannak „normális”, a világ és a saját határaikat egészen más dimenziókban feszegető emberek. Csak valahogy mégsem ez utóbbiak hódítanak világbirodalmakat, nem ők álmodják vászonra, papírra a Mona Lisát, a Guernicát, a Külvárosi

éjt, nem ők másszák meg a Kancsendzöngát. Bármennyire is frusztráló ez egyes egyszerű életű „igáslovaknak” –

amilyen mellesleg én magam is vagyok –, a világnak ők, a „nem normálisak” mutatnak utakat: nem feltétlenül jót,

üdvözítőt, kizárólagosat: hanem valami mást. A világ így, együtt, egymással kerek.

Az ember szabadon megválaszthatja mit él: a sorsát, ami talán fájdalmasan nehéz döntésekkel teli, mégis összhangban van a tehetségével, a személyiségével, a vonzásaival, ezért felszabadult, vagy csak az életét, ami lehet kényelmes, könnyű, sikeresnek látszó, de végül beteljesületlen marad. Azoknak, akik értik ezt, Erőss Zsolt élete és halála üzenet: a választás fontosságáról.

Ratalics László