Fatolvajlás Hajdúhadházon: „Oda lesz a vagyonunk”

Hajdúhadház - Végső elkeseredésükben demonstrációra készülnek jövő héten az erdőtulajdonosok Hajdúhadházon.

"Ha mindent összerázunk, azt kell mondanom, hogy az utóbbi három évben 53 millió forint kárt okoztak a fatolvajok a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat tagjainak" - mondta el a Naplónak Varga László, a mintegy 300 erdőtulajdonost tömörítő társulat elnöke.

Az összesen 1250 hektár erdőt művelő közösség tagjai határozottan úgy érzik, hogy nemcsak ők, de a hatóságok is tehetetlenek a mind gyakrabban öt-tíz vagy akár húsz fős csoportokban érkező elkövetőkkel szemben.

- Oda jutottunk, hogy az őreinket a zsiványok kizavarják az erdőből, és visznek mindent. Idén már eddig két és félmillió forintnyi falopás ügyében tettünk feljelentést, de ez csupán az ellopott tűzifa és gallyfa értéke. Az igazi nagy kárt az okozza, hogy a letermelt területeken 35-40 év múlva nem lesz erdő, amit a tulajdonosok értékesíthetnének - panaszolta az elnök, aki a bírósági ítéletekkel sem elégedett. Tapasztalatai szerint sokszor figyelmeztetés, felmentés, valamint a fűrész vagy a fejsze visszaadása a jogi procedúra vége.

- Elegünk van abból, hogy senki nem csinál semmit, miközben a tüzépre fáért már alig jár valaki - mondta.

Ahol a jó levegőt is lopják

Hajdu Gábor: a gyümölcsös- és a szőlőskerteket már elpusztították, de így járhatnak az erdőink is.

Puskaporos a hangulat a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat tagjai körében. Elegük van abból, hogy (miként egyikük fogalmazott) miközben egy Loki-Fradi meccsre jut száz állig felfegyverzett rendőr, meg tucatnyi lovasrendőr, az erdőtulajdonosok lovasrendőr-igényét mindahányszor azzal utasítják el, hogy az erdők ilyetén védelme nagyon költséges lenne.

Állatorvosi ló

- Amikor falopást és megélhetési bűnözést emlegetünk, valójában egy globális problémáról beszélünk; más kérdés, hogy Hajdúhadház e tekintetben az állatorvosi ló, melynek példáján keresztül tökéletesen érzékeltethető a jelenség - kezdte mondandóját Hadházi Ákos erdőtulajdonos, hozzátéve, hogy országos szinten évente egymilliárd forint értékű fa tűnik el az erdőinkből.

- Ezek az emberek nemcsak az erdőtulajdonosok zsebéből veszik ki a pénzt, hanem az erdővel együtt a jó levegőt is ellopják tőlünk. Derékból vágják ki a fát, mert úgy jól körbelátnak, hogy jár-e arra valaki; ha igen, akkor pillanat alatt eltűnnek, később persze visszatérnek és befejezik a pusztítást. Kerékpárral, furikkal, lovasszekérrel, de előfordul, hogy traktorral vagy egyenesen teherautóval viszik el a lopott fát - mondja tehetetlen dühvel a férfi, aki maga is támogatja a jövő hétre tervezett tüntetést. És hogy még jobban érzékeltesse a helyi közbiztonság tarthatatlanságát, előhozakodott még egy példával: Hadházon lassan azt se merik a családok kiírni, hogy halottjuk van, és mikor temetik, mert szinte biztosak lehetnek benne, hogy a szertartás ideje alatt a lakásukat feltörik.

Sose látta dolgozni

- Mi a megoldás? Fogalmam sincs! Hiába a rezsicsökkentés, hiszen ezek a családok nem gázzal fűtenek, mint ahogy hiába a foglalkoztatási program is, ha valaki már a szüleit se látta soha munkába járni - érzékeltette a szociológiai feladvány bonyolultságát Hajdu Gábor, aki maga is erdőtulajdonos. Elmondása szerint Hajdúhadház közvetlen közelében mintegy 40-50 hektárnyi erdőterület ma már leginkább egy holdbéli tájhoz hasonlítható, úgy lepusztították. - A gyümölcsös- és szőlőskerteket már elpusztították, de így járhatnak az erdőink is. Pedig ha kivág valaki egy 35-40 éves tölgyfát, és a helyére csemetét telepít, 100-150 évet kell várni, mire abból megint vágásérett fa lesz - osztotta meg velünk legnagyobb szívfájdalmát Gábor.

Ő egyébként úgy látja, hogy (szavai szerint) a központi irányelvek elnézőek ezekkel az emberekkel szemben; egyszerűen nem akarnak ezekből az esetekből ügyet csinálni. - A törvény hiába mondja, hogy az erdő védelme a tulajdonos feladata, ha még a rendőrnek sincs hatékony eszköz a kezében. Megmosolyogtatóak azok az ítéletek, amik megrovásról, figyelmeztetésről és egyéb ejnye-bejnyékről szólnak - állítják a helyi erdőtulajdonosok.