Megaberuházások: „hitel alma"?

 Reptérbiznisz

ötmilliárdért, bioetanolüzem

húszmilliárdért és

autóbuszüzlet 9 milliárdért

– csak néhány kiragadott

példa azon nagyszabású

fejlesztési elképzelések

közül, amelyeknek a

megvalósítását a hitelhez

jutás nehézségei

bonyolíthatják.

A Napló úgy tudja, hogy a buszprojekt

finanszírozási háttere stabil, a

többiek viszont még lázasan

egyeztetnek a pénzintézetekkel.

Van remény

– A debreceni autóbuszprojekt

finanszírozási háttere rendben

van, arról még tavaly nyáron

megállapodtunk a pénzintézetekkel.

Az összesen 9,3 milliárd forintos

beruházás finanszírozása

külső forrásokból, saját

erőből, illetve bankhitelből

történik.

Most úgy látom, hogy a

pozícióinkat e tekintetben legfeljebb egy

államcsőd ingathatná meg, erre

azonban reményeink szerint nem kerül sor

– mondta el a Naplónak Kossa

György, az Inter Tan-Ker

Zrt. vezérigazgatója.

Tőle tudtuk meg azt is, hogy a 140

autóbuszt már gyártják,

és március végén megkezdik

a Határ úti ipari parkban a

vadonatúj telephely

kialakítását is. Az

autóbuszok költsége

egyébként mintegy 8 milliárd

forint, a telephelyé pedig további 1,3

milliárd. Az új cég

várhatóan többszáz

volános sofőrt foglalkoztat majd

tovább.

Nincs kötbér

Minapi hír, hogy a repülőteret

és az Airport Debrecen Kft.-t

megvásároló Xanga Holding Zrt. nem

tudta tartani az önkormányzattal

kötött szerződés március

másodikai határidejét, és

fizetési hosszabbítást

kért.

Az ok prózai: miközben az 5,1

milliárd forintos vételár egy

részét hitelből

finanszíroznák, a válság

miatt kölcsönhöz jutni ma nem

egyszerű. Így fordulhatott elő, hogy a

vételár idén

folyósítandó első

részletét, kétmilliárd

forintot a Xanga nem tudta

határidőre előteremteni. Mivel azonban

a vevő az elmaradását a

szerződésben rögzített

módon jelezte, nem kell a

késedelemért

kötbért fizetnie.

Egyébként az önkormányzatot

455 millió forint kötbér

illetné, ha a vevő

szerződésszegése miatt el kellene

állnia az üzlettől.

A repülőtéri biznisznél

nagyságrendekkel nagyobb (mintegy 20

milliárd forintos invesztíciót

követelő) beruházás terveit

dédelgetik már jó ideje

Kabán.

 A volt répatermelők által a

cukorgyár bezárása után

alapított Első Magyar Bioetanol

Kft. tavaly talált egy indiai befektetőt,

aki fantáziát látott ugyan a

bioetanolgyár

felépítésében,

később azonban

(állítólag a tavalyi 60 ezer

forintos kukoricaár miatt) meggondolta

magát. Most megint van egy szakmai

befektető (ELME Ipari Csoport), amely

műszakilag megvalósíthatónak

tartja a beruházást, ezért

partnerséget vállalt a termelőkkel,

a finanszírozás körül azonban

számos kérdőjel van.

A beruházók leginkább azt

szeretnék, ha a

bioetanolüzem

kormánygaranciával,

MFB-finanszírozással valósulna

meg, de nem kizárt a kereskedelmi banki, avagy a

kockázatitőke-alapú

finanszírozás sem. Egyelőre azonban

minden képlékeny.

Pedig sokan szurkolnak az elképzelés

sikeréért, hiszen az üzem helyben

mintegy száz embernek adna

megélhetést.

• Átvette a debreceni repteret a Xanga

Holding

debreceni repülőtér

üzemeltetőjének

éri meg?

létesítenének

Kabán

Kabán