Helyi közélet

2008.03.02. 12:52

Sokkoló erdei séta

<p>Tegnap reggel elmentem sétálni az erdőbe, s medöbbentem a látványtól. Szinte lehetetlennek tartottam. Csatolok hozzá&#160;néhány fényképet. <dia width="700" height="900" alt=""><a href="about:blank" onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/erd__337_irt_s_2008_03_01/index.shtml , SERIE ,650,690)"><img src="http://www.haon.hu/bilder/icons/kamera.png" border="0" width="13" height="13" alt="erdőirtás 2008.03.01" /></a></dia></p>

Már régebben észrevettem, hogy a pallagi erdőben egyre jobban ritkulnak a fák, de hogy a temetővel szemben is látványos erdőirtás lesz, arra tényleg nem gondoltam.
Csodálkozom, illetve nem csodálkozom. Hiszen amikor az emberen az éhség és a kényszer uralkodik, nincs az az erkölcsi meggyőződés, ami visszatartaná.... Csakhogy itt illetve ott, durva számítások szerint is közel száz fa esett áldozatul a motorfűrésznek.  Gyors számítás után majdnem 100 köbméter fa alapanyag került ki az erdőből. Piaci áron durva hárommillió Ft. elvándorolt valakinek a zsebében. Ennyit a debreceni érkölcsről.
Szeretném tudni van-e valaki aki ezt a favágást elrendelte. Mert megérteném hogy azt mondja valaki, hogy a betegfákat vágtak ki, de erről szó sincs, ugyanis profán szemmel is meg lehet itelni mennyire beteg lehet egy fa amely a törzsének 30-40 cm között van az átmerője.
Közben az erdő régebbi részen, a betegfák dőlnek s azok a fák ott is maradnak. Érdekes nem?

Az is eszembe jütott, hogy nemrég a Naplóban volt egy cikk a szemetelők elleni intézkedésről. Itt az úttorlaszolasára gondolok. Lehet hogy a szemét kevesebb lett, de több lett a hely, ugyanis kevesebb a fa.
Én csak sajnálni tudom Debrecen lakóit, mert a saját tulajdonukatlopják el. A orrunk elől lopják el értékeinket, és semmit nem teszünk ellene. Első sorban az erdőgazdaságot tesszem felelősé ezért. Hiába a táblák...hiába a fa oszlopok. Nyilvanvaló, hogy könnyü azt mondani, hogy nem lehetnek ott éjjel-nappal.
Másodikként a városgazdálkodást hibáztatom, hol vannak ilyenkor a terület felügyelői? Miért engednek az autóknak, teheautóknak a szabad bejárast az erdőbe? Csak az nem jár ott kocsival, aki nem akar. Engem például, egy kopasz ember mozgasserült-papírral ellátott jeep-je csaknem elgázolt az erdő kellős közepében. De most nem az egyik nagy útról beszélek, persze biztosan sürgős dolga volt.

 

Az illetékes válaszol

Válasz a „Sokkoló erdei séta” című olvasói levélre

Ha vette volna a fáradtságot az olvasói levél írója, hogy az általa elmarasztalt erdőgazdaságot megkeresse kérdéseivel, akkor valószínűleg nem került volna sor ennek a nagyfokú tájékozatlanságot eláruló „levélnek” az elkészítésére.

Először is a tényekről:

Az „erdőirtást” a nevelővágással még a laikusoknak sem kellene összetéveszteni.

Az erdőrészletek fahasználati munkáit tíz évre előre az erdészeti üzemtervek tartalmazzák. Védett területek esetén a természetvédelmi hatóság felülvizsgálja a besorolások indokoltságát, és csak teljes egyetértésével tervezhetők ilyen munkálatok. Megnyugtatásul közlöm, hogy az erdőrészlet fakitermelési engedélyei mind az erdészeti, mind a természetvédelmi felügyelet részéről rendelkezésre állnak. (Erről személyesen is meggyőződhetett volna, ha rémhírkeltés helyett először tájékozódik.)

A kérdéses 12,9 hektáros terület az engedélyezett 2008. évi fahasználati tervben 250F jel alatt, törzskiválasztó gyérítési móddal szerepel. Az erdőállományokat kortól és fejlettségi állapottól függően nevelni kell. Ki kell alakítani a helyes állományszerkezetet, a megfelelő növőtér biztosításával az úgynevezett javafák növekedését, fejlődését lehet elősegíteni.

A kitermelt faanyag számbavétele, értékesítése szigorú szabályok szerint történik. Az alapbizonylatok nem csak ennél a területnél, hanem valamennyi erdőrészletnél visszakereshetőek. A levélíró „durva és gyors” számításai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A pontatlanságáról a területet felügyelő erdész Rovatos raktárkönyvében meggyőződhet.

Általános háttér-információk a Nagyerdőben folyó munkákról:

Ne gondoljuk azt, hogy a Debreceni Nagyerdő idős tölgyesei emberi beavatkozás nélkül képesek - teljes biológiai sokféleségüket megtartva - megújulni. Sajnos félő, hogy a rekonstrukciós munkák elodázása, nem kellő ütemezése esetén, egyszerre kell majd szembesülni nagy erdőtömbök összeomlásával. A fiatal/középkorú/idős korosztályok arányos kialakítása mindenképpen kívánatos lenne.

A Debreceni Nagyerdőt nem az erdészek tévesztik össze valamelyik, erre szakosodott szemétgyűjtő cég lerakójával. Az erdésztársadalomtól teljesen idegen az erdőbe járás bármilyen korlátozása. A Nagyerdőben kialakult állapotok azonban ezt kikényszerítették, ezért került sor az elmúlt év őszén az erdei utak többségének lezárására. Az erdőkezelési feladatok végrehajtása megkívánja a belső területek megközelítését, ezért minden egyes út lezárása nem valósulhat meg. Annál is inkább, mert az esetlegesen bekövetkező természeti károknál (például tűz) az erre szakosodott védelmi szervek bejutását is biztosítani kell.

Sajnálatos, hogy a társadalom környezet-tudatossága itt tart.      

Az önkéntes erdővigyázókat – köztük természetesen a levél íróját – mindig szívesen látnák erdészkollégáink folyamatos szolgálatuk során.      

Ezúton is közlöm, hogy az erdészetben folyó munkák szakmai tervei nyilvánosak, az erdőkezelést megszabó tízéves üzemtervek összeállításánál a vélemények figyelembe vehetők. A jó szándékú véleményeket szívesen vesszük, de a rémhírterjesztőket nem soroljuk a Nagyerdőért aggódók közé.

Ha a Nagyerdőért tevőleges aktivista szeretne lenni a szerző, akkor fogadjon örökbe egy kis területű erdőrészletet, ahol erdősítési és ápolási munkát végezhet. Szeretnénk, ha segítene a kései fagyokban elpusztuló tölgyek pótlásában, a kicsírázó makk gyomtalanításában, a júliusi forróságban a csemeték kapálásában… . Közben arra is lenne lehetősége, hogy az erdészek mindennapi munkáját megismerje. Legyen hiteles és aktív segítőnk!

A társaságnál dolgozó erdészek elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2005-ik évi, a debreceni erdőspusztákon bekövetkezett, közel ötszáz hektár viharkár felszámolását két év alatt végrehajtottuk.  

Ezúton köszönöm az erdészet munkáját a levélírónál sokkal alaposabban ismerő hozzászólók vélemény nyilvánítását.

Remélem, hogy a nagyerdei NYÍRERDŐ – futáson, március 15-én, mind a levélírót, mind a hozzászólókat családostól üdvözölhetem.

Debrecen, 2008. március 2.

Üdvözlettel:
Juhász Lajos
erdészeti igazgató
NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészet    

Kapcsolódó anyagok:

  • Haldoklik a Nagyerdő?
  • Szombaton megtisztul a Nagyerdő
  • Veszéles fák a Nagyerdőn
  • Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában