Csocsó, darts és stabil net is várja a BMW-gyárat építő vendégmunkásokat – fotókkal

Napokon belül benépesül a BMW Group gyárat építő vendégmunkások lakóbázisa, amely a gyárhoz közel, Debrecentől viszont távol épült fel az elmúlt hetekben. A több országból, köztük Magyarországról is érkezett építőipari szakemberek július közepén, végén költöznek be, megépítik a rájuk bízott objektumokat, majd 2024-ben már állnak is tovább. A „konténerlakópark” területén pedig kamionparkolót alakít ki a tulajdonos, a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. (DING). Mindezt Szilágyi Csabától, a vendégmunkásokat alkalmazó cég, a Synergy Construction Hungary Kft. ügyvezető-helyettesétől tudta meg a Cívishír egy terepbejárással összekapcsolt beszélgetésen.

Debrecenben az építőipar krémje

Két büfé, előtte tágas parkoló, zúzott kővel felszórt utak, a drótkerítések egyik metszésében felhúzott portásépület, kicsivel odébb földszintes, távolabb négy darab háromszintes konténerépület látható.

Ez utóbbiak mindkét végében az amerikai emeletes házak tűzlépcsőjére hajazó vasgrádics – az elöl lévő a bejáratokhoz vezet, a hátulsó pedig menekülőútvonal tűz esetén.

Kisvártatva megérkezett Szilágyi Csaba, aki a portál kérdéseire válaszolt. Mindezek előtt azonban még érdemes felidézni a Cívishír Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével nemrégiben készített interjújának a BMW-gyár építésére vonatkozó néhány részletét. Ebben a városvezető kifejtette, hogy a hazai építőipari kapacitás hiánya miatt az építtetők kénytelenek olyan cégekkel is szerződést kötni, amelyek vendégmunkásokat is alkalmaznak.

Számukra a munka idejére felépül egy lakókörzet, majd a munkálatok befejeztével a vendégmunkások elmennek, a konténerépületeket pedig lebontják.

Szilágyi Csaba elmondta, ahogy a BMW Group területén dolgozó építőcégek, így ők is pályázat útján kerültek Debrecenbe. Mint mondta, az építőipar erősen prociklikus iparág. Nem lehet azt megcsinálni, hogy egy adott szintre beállnak, és a megrendelések számát limitálják. A mostani időszakban és a következő egy-két évben Debrecenben hatalmas kapacitásra van igény, ezért kellenek a vendégmunkások. A mostani, az iparág számára kegyelmi helyzet azonban nem fog mindig fennállni. Tudatta, a debreceni építkezésekre jellemző, hogy nagyon gyorsan, hirtelen és nagyon nagy mennyiségben épül több, szinte ugyanolyan épület. A jelenlegi magyar építőipar kapacitásának a krémje Debrecenben dolgozik most.

Cívishír: Milyen épületeket húztak már fel a munkásszálláson?

Szilágyi Csaba: Négy darab háromszintes lakóépületet építettünk. Azokban kétágyas szobák, a folyosók végén vizesblokkok vannak. Minden második épület alsó szintjén közösségi helyiséget alakítottunk ki, ahol délután, este lehet beszélgetni, játszani. A dolgozókat kantin, étkező szolgálja itt és a gyár területén is. Ezeken túl mosoda, orvosi szoba, menedzsmentiroda és parkoló van még a területen.

Mennyit keresnek az ide érkezett építőmunkások?

Szilágyi Csaba: Nagyon változó a keresetük, de nagy általánosságban elmondható, hogy a magyar építőipari átlagbért tudják itt megkeresni.

Cívishír: Mi a Synergy feladata Debrecenben?

Szilágyi Csaba: A BMW Group gyár épületeinek építésén jelenleg négy kivitelező dolgozik, köztük mi, a Synergy. Közös a cégekben, hogy magyar alapításúak, egyes cégek tulajdonosi körében viszont vannak külföldiek, a Synergy esetében törökök. Mi hét épület létesítéséért, többek között akkumulátor-modulösszeszerelő üzemért, a modular logistic centerért, a datacenterekért és hulladékkezelő létesítményekért, összesen körülbelül 220 ezer négyzetméter építéséért vagyunk felelősek. Az általunk épített legnagyobb épület az elektromos akkumulátor-modulösszeszerelő üzem lesz. Ezt követi nagyságban egy logisztikai központ.

Cívishír: Mennyi munkást foglalkoztatnak, és milyen a munkavállalói csoportjuk nemzetiségi összetétele?

Szilágyi Csaba: A munkások toborzás útján kerültek hozzánk. A mi épületeinken pillanatnyilag körülbelül 400-an dolgoznak, a szám nyár végére ezerre növekszik. Elsősorban magyar szakemberek alkalmazására törekszünk, itt a munkavállalóink 40 százaléka magyar. Ez az arány körülbelül meg fog maradni az építkezés során. A Debrecenben most tevékenykedő dolgozóink 30 százaléka török, mintegy 20 százaléka román, és a maradék 10 százalék bolgár, orosz, ukrán és egyéb nemzetiségű.

Cívishír: Úgy tudom, a most Debrecenben folyó építőipari tevékenységre nincs elég hazai dolgozó.

Szilágyi Csaba: A Debrecenben vagy a környezetében megtalálható építőipari létszám normál körülmények között elegendő, a minősége pedig nagyon jó. Csakhogy a város környezetében a következő években 2-2,5 millió négyzetméternek kellene megépülni, és erre már szűkös a helyi kapacitás. De ez nem csak a munkaerőre, a beszállítókra is vonatkozik. Például egy előre gyártott vasbeton szerkezetet erre a léptékre, nemhogy a környékről, de országon belül is kihívás beszerezni, legyártani a rendelkezésre álló idő alatt. Ugyanakkor a szükséges dolgozói létszámot hazai munkavállalókkal, tapasztalatunk szerint, az egyeseknél tapasztalható problémás munkamorál miatt sem tudjuk feltölteni. A jelenleg nálunk dolgozók munkához való hozzáállásával, tempójával nincs gond.

Cívishír: Hol laknak most a gyárépítő munkások? Mikor költözhetnek a konténerházakba?

Szilágyi Csaba: Látható, az épületek elkészültek, de még nem használjuk, folyik a használatbavételi engedélyezési eljárás. Amint ez befejeződött, akkor tudnak ide költözni a munkások. Jelenleg Nyíregyházán, az ottani campünkben (ez a munkásszálló itteni megnevezése – a szerk.), továbbá Debrecenben és a környező településeken szállodákban, panziókban, egyéb helyeken vannak elszállásolva. A BMW-hez kapcsolódó camp kapacitása 240 fő.

Ami itt látható, körülbelül egy hónap alatt épült meg. Ha levonultunk a területről, azt visszaadjuk a bérbeadó debreceni önkormányzati cégnek, és ha jól tudom, a hosszú távú céljuk ezen a helyen egy kamionparkoló létesítése. Tehát az itt felépült építmények ideiglenesen állnak csak, feladatunk az építkezés idejére szól. Nekünk erre a területre 2024-ig szóló szerződésünk van. És ha ennek vége, megyünk. Nem egy gyár vagyunk, hogy mindig azonos helyen legyünk. Nekünk mindig máshol kell építenünk.

Cívishír: A munkások toborzása szempontjából mennyire volt szempont az, hogy a magyar identitástól, a magyar kultúrától nem idegen emberek jöjjenek ideiglenesen dolgozni ide.

Szilágyi Csaba: Amikor indítottuk 2018-ban a cégünket, akkor nagyon tartottunk attól, hogy itt nemzetiségi ellentétek lesznek. Most már kijelenthetem, hogy nincsenek. Tartottunk attól például, hogy a hindu indiaiak és a muszlim törökök között probléma lesz, a keresztény magyarokkal problémáik lesznek, vagy fordítva. Ilyen abszolút nincs. A közvetítő nyelv az angol.

Cívishír: Például mivel, itt, a várostól távol?

Szilágyi Csaba: Legfontosabb, hogy itt nagyon jó internetkapcsolat legyen. Amikor vége a munkának, mindenki telefonál haza, videótelefonon keresztül tartja a kapcsolatot a családjával. Jelenleg egy üres helyiségben ülünk, de mire a most még ugyancsak üres épületekbe beköltöznek a dolgozók, itt csocsóasztalok, dartsasztalok és egyéb játéklehetőségek is lesznek. Ez a munkanap estéire vonatkozik. Kültéren kialakítunk egy röplabdapályát, sportlehetőséget is biztosítunk dolgozóink számára. És azokra a napokra, amikor nem dolgoznak is igyekszünk valamilyen aktivitást szervezni. Például a nyíregyházi vadasparkba kirándulást, a környék nevezetességeinek megismertetését. Az a lényeg, hogy messze vagyunk a várostól, és az célunk is volt, hogy messze legyünk – viszont közel a kivitelezéshez.

Cívishír: Azt az itt lévő dolgozók is tudják, hogy a városban élőkkel lehetőleg nem kell találkozniuk?

Szilágyi Csaba: Tudják természetesen.

Cívishír: A vendégmunkásoknak munkát adnak, szabadidejük eltöltéséről is gondoskodnak. Nem lehet egyszerű feladat, hiszen ahány náció, annyi féle kultúra, igény, táplálkozás. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni?

Szilágyi Csaba: Ez utóbbi egyébként az egyik legnagyobb logisztikai kihívás. A dolgozóink naponta háromszor kapnak meleg ételt. Ennek összeállítása úgy, hogy mindenkinek jó legyen, komoly kihívás. Az indiaiak nem esznek marhát, a muszlimok nem fogyasztanak sertést. A szabadnapok tartalmas kitöltésére is sok energiát fordítunk. Az itt dolgozók közös jellemzője, hogy nem alkoholizálnak. Tehát innentől sokkal kevésbé problémásak, mint ahogy az ember számítana rá. És ha nekik kultúrprogramot kínálunk, arra nyitottak. Még egyszer hangsúlyozom:

Cívishír: Hogyan lehet összecsiszolni, egybegyúrni a különböző országok munkakultúráját, az emberek esetlegesen eltérő képzettségét?

Szilágyi Csaba: Erre egy dunántúli munkánkat hozom példaként. A kisvárosban már sokadik éve dolgozunk. Az első esztendő végén felhívott a gyárigazgató, hogy valami gond lehet a csapatunkkal, mert körülbelül tizedannyi munkavédelmi kihágásról kap értesítést, mint korábban. Kiderült, hogy ennyire más a Synergy munkakultúrája. Sarkítva, ha például a munkásnak én nem mondtam azt, hogy leveheti a munkavédelmi sisakot, akkor ő abban fog aludni is.