Debrecen példát mutathat a növekedésben is

- Egy 2020-as minisztériumi elemzés mérte a megyeszékhelyek szerepét az ország ipari termelésében. 2,8 százalék volt Debrecen és Hajdú-Bihar megye. 2030 körül ez 16 százalék lesz majd - mondta Papp László polgármester a „Pörgessük fel együtt a hazai kkv szektort!” című országos gazdasági rendezvénysorozat első, debreceni állomásán, a Hotel Divinus-ban szerdán. 

A KAVOSZ Zrt., a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Portfolio.hu szakmai együttműködésével megvalósult esemény célja, hogy átfogó képet adjon a hazai gazdasági helyzetről és összegyűjtse azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat az újraindulásban, és kiutat jelenthetnek a válságból. 

- hangzott el a rendezvény bevezetőjében.

- Az iparterületeink nagysága 1500 hektár, 2025-ig az iparfejlesztési programunk le is zárul, addigra a Debrecenbe érkező működő tőke 12-13 milliárd euró lesz, most kb. 11 milliárdnál tartunk. A nagyvállalati szektort felpörgettük, ideje a kkv szektor felpörgetésének is. Nehéz időszak után vagyunk, pandémia, majd háború jött, inflációval és egyéb hatásokkal, ennek tükrében értékelendő, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye nem zuhant össze, és Debrecenben különösen nagy gazdasági dömping jellemző.

Papp László felidézte, Debrecenben három nagy iparosítási hullám volt, a 19. század végén, a 20. század 60-70-es éveiben és most; utóbbi a kkv szektor számára is nagy lehetőség. - A nagyvállalatok eddigi teljesítménye nélkül a kkv előrelépése hiú ábránd. Most a feladat megteremteni a kapcsolatot a nagyvállalati és a kkv szektor között, hogy előbbi húzza az utóbbit magával. A debreceni EDC egyik divíziója mentorálja a kkv szektort Debrecenben. Debrecen a GINOP források tekintetében 2014-20 közt a legjobb eredményt hozta, mintegy 100 milliárd forint érkezett, a megyei jogú városok közt a legnagyobb. Ez komoly technológiai fejlődési lehetőség volt a kkv számára is, és most van az a fázis, amikor ezt a lehetőséget aprópénzre lehet váltani - hangsúlyozta a polgármester.

A kicsiknek is fejlődniük kell

Az iparkamara egyik fő termékének és büszkeségének mondta a Széchenyi kártyát Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hozzátéve, az sok vállalkozónak segített. Mint felidézte, a Széchenyi kártya mintegy 20 éves létezése óta Hajdú-Biharba 17 ezer 600 kihelyezés történt közel 180 milliárd forint értékben. Dinamikus növekedés volt, az első évben 8 milliárd, tavaly már 50 milliárd forint lett kihelyezve. Helybe visszük a vállalkozóknak a támogatást - jegyezte meg.

Szerinte a hazai vállalkozások számára volt egy rendkívül kedvező növekedési időszak, majd jött a Covid, a háború stb., amik ellenére azonban a magyar gazdaság továbbra is ütőképes. Jelenleg is nő a GDP, magas a beruházási ráta, kedvező az üzleti környezet, a vállalkozók szempontjából javult az adózási helyzet, jelentősen csökkent a bürokrácia. A kihívások közt említette, hogy bár a külföldi működő tőke nagy ütemben érkezik, Magyarország tőkeszegény, és technológiai elmaradottság jellemzi, továbbá a versenyképesség, a menedzsment és a munkakultúra terén is vannak problémák. Utóbbiak esetén nem a makrogazdasági feltételek a ludasok, hanem a vállalkozások dinamikája – tette hozzá. Mint mondta, a hazai vállalkozások és a külföldi multik közti hatékonysági különbség nagy, és még tovább nő, ezen mindenképpen változtatni kell!

- Nagy kihívás a jövőt illetően, hogy elindult a világ gazdasági és politikai újrafelosztása, a körülményeket azonban ne átoknak, hanem lehetőségeknek vegyük! A fenntarthatóság és versenyképesség feltételei kiéleződnek, hatalmas lépés történt a digitalizációban, mi pedig e téren már most is le vagyunk maradva. Ahogyan a termelékenységben is; jellemző adat, hogy lakosságarányosan Németországban fele annyi kkv működik, mint nálunk, azonban négyszer annyi hozzáadott értéket termelnek - mutatott rá. A felzárkózás fontosságát hangsúlyozta, szerinte el kell érni, hogy ne az alacsony munkabérek, hanem a dolgozók magas képzettsége miatt jöjjenek a külföldi befektetők, mert így tudunk életminőséget emelni. - A magyar multik aránya kicsi, fontos lenne az intenzív és piacorientált fejlesztés, dinamikus és minőségorientált vállalkozói magatartás. Nyakunkon a mesterséges intelligencia, a tudásalapú gazdaság, szükséges a hatékonyabb  információfelhasználás - összegzett.

Energetikai kérdések

Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára a jelen helyzet kapcsán kiemelte, mára az energetika kulcskérdéssé vált. Mint felidézte, az energiaimporttól való függőség egész Európát érintette az elmúlt időszakban, Magyarországot azonban kiugróan magasan. A kormánynak a csökkentésre számos törekvése van. Gazdaságilag az EU és a nyugati országok növekedési kilátásai javultak, azonban az elmúlt hetekben a vártnál rosszabb adatok láttak napvilágot. Hazánkban továbbra is cél a 1,5 százalékos GDP növekedés, amit sok tényező hátráltat, köztük a hitelezés magas kamata. Rámutatott, az amerikai inflációcsökkentési intézkedésekből kiolvasható a protekcionista jelleg, azonban az ezekre adott európai uniós válasz nem megnyugtató, félő, hogy egy támogatási verseny alakul ki, miközben az eurózóna tagjai már most is relatív versenyelőnyben vannak. - A közös piac elve sérülhet, versenypiaci aggályok merülnek fel - jegyzete meg.

Beszélt arról, hogy geopolitikai kitettségünk miatt jelentősen érint minket az ukrán-orosz háború, és a tavalyi negyedik negyedéves technikai recesszió ellenére a munkaerőpiac továbbra is feszes,  a munkanélküliség alacsony, és sok erőfeszítést tesz a kormány az infláció 1 számjegyűre redukálásáért. Cél, hogy 2023 végére az államadósság a GDP 70 százalékára csökkenjen, a költségvetési hiány pedig az EU-s átlagra.

Azt is megjegyezte, becslések szerint mintegy 500 ezer fő többlet munkaerőre van szükség ma a magyar gazdaságban, ezt hazai forrásból biztosítanánk, de nő a harmadik országból érkező dolgozók száma is. - Nagy kérdés a piaci folyamatokat engedni, és az állami érdeket is érvényesíteni. Meg kell találni az egyensúlyt -hangsúlyozta.

- Rövid távon, az elmúlt 12 hónapra nézve, a kormány fő célkitűzése volt a válságmenedzsment, hosszú távon pedig a versenyképesség megőrzése. Alapvetően az exportra és a beruházásra kell támaszkodni, a kormányzati struktúrát hatékonyabbá tenni, többek közt a befektetések felgyorsításában. 30 százalék körüli beruházási rátát szeretnénk fenntartani - mondta. Az elmúlt évek eredményeiről megjegyezte, hogy Magyarország nemzetközi értékláncba való beágyazottsága erősödött, például sok hazai cég beszállítója olyan nagyvállalatoknak, mint a Mercedes vagy az Audi. Ezt minél többeknek el kell érniük, amihez jelentős szintugrás szükséges.

Nehéz pályán

Parragh László, a KAVOSZ és az iparkamara elnöke szintén az energetikai problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozta. - Az elmúlt 15 évben arra építettünk, hogy van orosz energia, nyugati tudás, ezt ötvözzük, és az felemeli Közép-Kelet-Európát. Ez a képlet azonban gyorsan megváltozott. Nem gondoltuk, hogy az energetikának egyszer a monetáris és a pénzügyi politikáéhoz hasonló jelentősége lesz - mondta.

- Erőteljes probléma az infláció; mi évek óta figyelmeztettünk a veszélyére, láttuk a nyersanyagárak alakulását 2017-ben, láttuk, hogy be fog gyűrűzni, de nem hitték el nekünk, hogy a Covid keresetcsökkentése az inflációs nyomást rövid távon eltakarja. Aztán ez a korábban rejtett inflációs nyomás hatványozottan jött vissza. Ezt megfejelte a rossz árfolyampolitika és a magas kamatpolitika. A világ tíz legrosszabb kamatkörnyezetű országa közt vagyunk, és e helyzetben a Széchenyi kártya jelentősége különösen felértékelődik. A hitelpiac hatalmas hullámvölgyeken ment keresztül az utóbbi időben, ez sem kedvez a vállalkozásoknak - idézte fel.

Problémának mondta a dráguló importot, a bizonytalan európai piacot, megjegyezve, „megy el Európa mellett” Amerika és a Távol-Kelet is. Sorolta, a nehezedő gazdasági kilátások ellen a kormány milyen intézkedéseket hozott, például az ársapkák bevezetését, a támogatott hiteleket, az energiaár-támogatást.

Szintén megemlítette a munkaerőhiányt, hozzátéve, a kormány előtt van a kamara javaslata, mely „át fogja alakítani a külföldi munkaerő lehetőségeit”. - Ha ilyen mértékben dől a működő tőke az országba, nem lesz elég a magyar munkaerő - tette hozzá.

Szőke Tímea