Az épülő BMW-gyár területén ismertették, mire lesz idén pénz Debrecenben

Mintegy 181,69 milliárd forint mérlegfőösszeggel elkészült Debrecen 2023-as költségvetésének tervezete. A debreceni önkormányzat gazdálkodásával, köznevelési, sport és intézményfelújítási feladataival kapcsolatos területekről tartott sajtótájékoztatót Barcsa Lajos a BMW-beruházás helyszínén, hétfő délután.

A cívisváros alpolgármestere a tájékoztató elején elmondta, azért választották ezt a helyszínt, mert ez szimbolizálja leginkább a várost elmúlt években jellemző gazdaságfejlesztési lépéseket. Kiemelte: ez év végére két épület is elkészül itt a communication center és a training center, az utóbbiban mintegy 100, a szakképzési centrum intézményeiben tanuló diák kezdi meg képzését.  

– Az idei évben adóbevételként 27, 23 milliárd forinttal, a városüzemeltetési kiadásokra 5,96 milliárd forinttal, működési költségekre pedig 89,25 milliárd forinttal kalkulálunk. A beruházási főösszegünk 52 milliárd forint – ismertette a főbb számokat. 

Az állami támogatásokat ismertetve elmondta, 22,4 milliárd forint normatív és 9,6 milliárd forint beruházási támogatással kalkulál idén az önkormányzat. Utóbbit egyrészt Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban nyert támogatások, valamint többek között a Csokonai Színházra, a Déli Gazdasági Övezetre (DGÖ), a nemzetközi repülőtér fejlesztésére és a Civaqua-programra kapták. Mint részletezte, köznevelési célokra 4,9 milliárd forintot, szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására 5 milliárd forintot, kulturális feladatokra 1,8 milliárd forintot, működési célú költségekre pedig 6,3 millió forint normatív támogatást fordíthat a város.

– tette hozzá. A most folyamatban lévő beruházások pedig néhány éven belül további iparűzési adóbevétellel járulnak hozzá a város költségvetéséhez, melyeket egyebek mellett utak építésére, fejlesztésére, kulturális programokra, jóléti beruházásokra és városüzemeltetésre fordítják.

Húszmilliárd gazdaságfejlesztésre

Gazdaságfejlesztésre mintegy 20,16 milliárd forintot fordít indén az önkormányzat. Ennek része az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ, 11 milliárd forint), a Déli Gazdasági Övezet (8,5 milliárd forint) és a panelprogram (500 millió forint).  

– Közlekedésfejlesztésre 9,2 milliárd forinttal terveztünk. Itt található a Sas utca mélygarázsának kialakítása, a reptérfejlesztés, valamint utcák aszfaltozása is. Forgalomgyorsító beruházásokra idén 100 millió forintot tervezünk fordítani. 2014-ben még csak 80 kilométer, tavaly évvégére már 108 kilométer kerékpárúttal rendelkezett a város. Ez egy jelentős mértékű fejlődés az elmúlt 8 évben, szinte minden városrészt érintettek ezek a munkálatok – összegezte Barcsa. Az intézményfejlesztéseknél elmondta, folyamatban van a postakerti bölcsőde kialakítása, a Hétszínvirág Óvoda és a régi városháza energetikai korszerűsítése és az epreskerti tornaterem építése. A 2014-2020-as időszak pályázatait idén pénzügyileg is zárni kell. Ezek közül még folyamatban van, de év végéig elkészül a Károlyi Mihály úti és a felsőjózsai bölcsődék beruházásai, az előbbiekben felsorolt mélygarázs, óvoda- és városházaprojektek; a Csapókerti Közösségi Ház várhatóan tavasszal nyitja meg kapuit, a Kishegyesi útnál pedig csak a műszaki átadás-átvétel van hátra.

Barcsa Lajos az ÉNYGÖ-ben folyamatban lévő fejlesztésekről elmondta: folyamatban van a józsai bekötőút kivitelezése, amelynek része egy kerékpárútfejlesztés a városrész és a BMW-beruházás között. A nagymacsi bekötőúttal a településrész összeköttetést kap az autópályával, illetve bekapcsolódik a város kerékpárúthálózatába is. Tervezés alatt az autógyár-beruházás mellett egy száz hektáros beszállítói park kialakítása, továbbá állami beruházásként korszerűsödik a vasútvonal és a 33-as főút is. A DGÖ-ben tavaly döntött a Kormány 100 milliárd forint értékű áramhálózat-fejlesztésről: ennek tervezése és kivitelezése hamarosan elindul. A gázellátás fejlesztésének tervezése folyamatban van, a kivitelezés első üteme idén elkezdődhet.  

– emelte ki az alpolgármester. 

Bekecs Sándor