Románia lendületes gazdasági növekedése a magyar cégeknek is fontos

Miklóssy Ferenc elnök a HBKIK székházában rendezett eseményen gratulált Románia gazdasági eredményeihez, utalva az utóbbi időkben tapasztalható nagyon dinamikus fejlődésre, mely nagy örömére szolgál a hajdú-bihari vállalkozásoknak is, hiszen Románia nyugati részén tapasztalható a dinamikusabb növekedés, s a két térség vállalkozásai ezt jól ki tudják használni.

– Kézenfekvő, hogy a szomszédok működjenek együtt, mi pedig szeretnénk végre gyakorlati formában is elindítani ezt az együttműködést – jelezte Miklóssy Ferenc az elnöki találkozó résztvevőit köszöntve. Utalt arra, hogy a 2019-ben létrejött határ menti kamarai együttműködés tartalmi kibontakozásában a Covid-járvány egy időre nehézségeket okozott, de remélhetőleg ahelyett most már a gazdasági növekedés kerülhet a fókuszba. Említette, hogy Magyarországon és Romániában a gazdaságot érintő nagyobb problémák hasonlók, de sajátosságok is vannak. Románia a pénzügyi befektetések terén jobb helyzetben van, hiszen területére nagyobb mértékben érkeznek EU-s források, míg Magyarország harcol azért, hogy mielőbb hozzá tudjon jutni azokhoz. Az energiaválságos időkben saját energiahordozó-forrásaira is nagyban támaszkodhat a szomszédos ország, míg Magyarország jobban ki van téve a világpiac hatásainak. Az infláció nő mindkét országban, bár ha hazánkra is ráengedték volna az energiaár-növekedést, most az éves infláció 15–18 százalék volna. Szakképzett munkaerőből itt is, ott is jelentős a hiány, ezeket technológiai fejlesztésekkel át lehet hidalni. Miklóssy Ferenc a helyzetértékelés után a találkozó alapjául szolgáló együttműködés gyakorlati szinten történő erősítéséről szólva kifejtette, hogy a vállalkozásoké mellett az egyetemeken, a tudományban is együttműködési lehetőséget látnak. Szeretnék, ha nemcsak a kereskedelmi forgalom nőne, hanem minél több közös vállalkozás jönne létre, s céljuk nemcsak a kétoldalú forgalom, hanem a harmadik országbeli piacokon való közös jelenlét is. Azt szeretnék, hogy olyan kamarai szakmai közös gondolkodás jöjjön létre, amely nem általánosságban vett területekre koncentrál, s összehozza a vállalkozásokat ezen a négymilliós piacon. Az egészségügy, egészségipar, az informatika, digitális technológia, a robotika területén és jó pár egyéb ágazatban nagy lehetőség van előrelépni, akár harmadik piacokon is, emellett pedig a térségben olyan nemzetközi vállalkozások érkeznek (nem csak a BMW), amelyek igen széles beszállítói és partneri kapcsolatrendszert igényelnek, s „ebben nincsenek határok”. Cél, hogy a két országból minél több vállalkozás tudjon a nagy cégek beszállítási igényeire kapcsolódni. Szintén nagyot lendítene a két ország gazdaságán, ha Románia is minél előbb schengeni taggá válna – sorolta az elnök.

Köszöntőjében Gabriel Șopandă, Románia budapesti nagykövete az együttműködés jelentőségét méltatva említette: a gazdasági kapcsolatokra az utóbbi időkben rányomta bélyegét a világjárvány, az orosz invázió pedig mindkét országnak újabb problémát jelent. Ebben a helyzetben a hatékony párbeszéd nagyon fontos – hangsúlyozta a nagykövet –, s szerencsére megvannak minisztériumi szinten is a párbeszéd fórumai, de semmi nem tudja helyettesíteni a közvetlen dialógust a vállalkozások között. A diplomata szavai szerint a kétoldalú gazdasági együttműködés növekedőben van. Több mint 21 százalékkal nőttek a kereskedelmi kapcsolatok tavaly az előző évhez képest, az idén pedig még kedvezőbb helyzetet mutatnak az eddigi adatok.

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a hazai kormányzat és a kamara együttműködési rendszerét ismertetve egyebek mellett rámutatott: a jövő évtől a költségvetés ugyanakkora mértékű forrást ad a kamarának, mint amennyit a szervezet a vállalkozásoktól hozzájárulásként beszed, ebből szeretnék a vállalkozásfejlesztési programjaikat megvalósítani. Szólt arról is, hogy újraindítanák a területi kamaráknál korábban működő innovációs tanácsadó hálózatot vagy pedig a regionális innovációs ügynökségeket. A főtitkár említette: fontos, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak maradjanak kedvezményes adózási lehetőségei. A Széchenyi-kártya-programról szólva utalt arra is, hogy ezt a kedvezményes hitelezési programot szeretnék folytatni, de a válság miatt a részletes feltételek változnak, emelkedő kamatokra lehet számítani, ám azok még mindig kedvezményt jelentenek a kereskedelmi bankokéihoz képest.

Skapinyecz Péter, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nkft. cégvezetője a magyar vállalkozásokat Közép-Európában segítő kormányzati háttérintézmény tevékenységét bemutatva többek között jelezte: az ukrajnai kapcsolatok sántikálnak, a háború és a katonai kormányzás fölborítja teljesen az életet, ennek ellenére a gazdaság működik, vannak sikeres ügyletek a háború kitörése óta is. Sokkal alaposabb utánanézésre, biztosítéki háttérre van szükség, de lehet Ukrajnával üzletelni, s ez fontos információ Romániának is; a cégvezető biztatta a román vállalkozásokat, hogy ne dobják el az ukrán piacnak a lehetőségeit. A Debrecenbe az utóbbi időkben érkező nagyvállalkozások, különösen a BMW nyomán jelezte: az efféle beruházások letelepedéséért verseny folyik az országok, régiók között. Egy-egy ilyen beruházás érkezése az adott ország presztízsét megemeli. A választás ugyan most Debrecenre esett, a romániai vállalkozásoknak azonban a cégvezető javasolja, hogy próbáljanak meg a határ túloldaláról beszállítóként közreműködni e nagyvállalatok munkájában.

FGY