Elfogadták a város költségvetését

Debrecen idei költségvetését csütörtökön 22 igen, 5 nem és egy tartózkodással fogadta el a képviselő-testület. Papp László polgármester annak kiegyensúlyozottságát hangsúlyozta, az ellenzékiek szerint a büdzsében túl sok a bizonytalanság. 

Megáll a saját lábán a büdzsé

– Dinamikus, fejlesztéscentrikus, a debreceni polgárok érdekeit szem előtt tartó a költségvetési javaslat. Az elmúlt évek legszéleskörűbb fejlesztéseinek finanszírozását képes biztosítani; főösszege 184,7 milliárd forint, de az év folyamán beérkező egyéb források, támogatások révén átlépheti a 200 milliárd forintot is – jelentette ki Papp László polgármester csütörtökön a Kölcsey Központban a közgyűlés ülésén, a büdzsé vitáját megelőző össszefoglalójában. Komoly kihívásának mondta, hogy az önkormányzati hivatalokhoz, cégekhez tartozó több mint 4 ezer dolgozónak a bérük emelésével versenyképes fizetést tudjanak adni, és kezeljék az energiaáraknak a világpiaci tendenciához igazodó emelkedését. Ezzel együtt a büdzsé „egyik legfontosabb erénye”, hogy végrehajtásához külső forrás bevonására nincs szükség – hangsúlyozta. Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy sok a bizonytalanság a tervezetben.

 – Debrecen gazdasága erősebben jött ki a pandémia okozta válságból, mint ahogy belement. A 2015-ben elindított új gazdaságfejlesztési folyamat során sok erőforrást, energiát fektettünk a gazdaság dinamizálásába, ennek eredménye jól érzékelhető a bevételeinkben. 2021-ben a tervezetthez képest 22 százalékkal több iparűzési adó folyt be; a város gazdasága felfelé ívelő tendenciát mutat, és azt reméljük, ez megmarad a következő években is – mondta Papp László polgármester az idei költségvetési vitát megelőzően.

Minden lényeges paraméter tekintetében növekedést mutat a 2022-es büdzsé: a zöldterületi kiadások közel 8, a kertségi fejlesztések 1, a városüzemeltetési kiadások 18 százalékkal magasabbak, mint 2021-ben, a beruházási főösszeg közel 8 százalékkal, a működési kiadás 4,7 százalékkal nőtt. Utóbbi közel 3 milliárd forintos emelkedés, amiből 2 milliárd csak a bérnövekmény, 1 milliárd forint pedig az energiaárak emelkedését fedezi. – Ezek tükrében van különösen nagy jelentősége annak, hogy képesek vagyunk magunkat finanszírozni – hangsúlyozta Papp László. Hozzátette, lesz egy egy célhoz kötött, rövid lejáratú hitelfelvétel, kifejezetten a déli ipari park területszerzéséhez, de várhatóan gyorsan „megfordul”, illetve ez egy hitelkeret, amiből csak annyi összeget hívnak le, amennyire éppen szükség van.

– Az építési költségek dinamikusan nőnek már évek óta; ebből a szempontból a költségvetést tervezni olyan, mintha mozgó célpontra vadásznánk. Nem könnyű feladat pontosan behatárolni azt, hogy egy adott éven belül, amikor egy közbeszerzést lezárunk, hol lesznek majd az árak. Ezzel együtt a beruházási programjainkat eddig megfelelő ütemben hajtottuk végre, és 2022-ben is igyekszünk ezt tartani – mondta.

Kifejtette: a gazdaságfejlesztés idei főösszege 26,4 milliárd forint, most és még a következő években is a város iparterületeinek fejlesztése fontos tétele lesz a büdzsének. – Úgy vélem, 2-3 éven belül a folyamat végére érünk, az iparterületek hálózatának nagysága eléri a maximumát. Ez a zóna jelentősen növeli meg Debrecen gazdasági potenciálját és pozitívan befolyásolja a költségvetését is – mutatott rá.

Elmondta, közlekedésfejlesztésre idén több mint 20 milliárd forint önkormányzati forrás jut. – Mindig kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a város közlekedési rendszerének neuralgikus pontjain komoly javulást eredményező beruházásokat hajtsunk végre. Intézményeink fejlesztésére 14 milliárd forintot költünk. A kultúra terén két kiemelt fejlesztés van, elkészül a Csokonai Fórum, és folyamatos a Csokonai Színház megújulása, új elemként pedig belép a Természettudományi Múzeum előkészítése, erre a forrást megkaptuk – sorolta.

A DKV veszteségkompenzációjára kérdezett rá Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) és Vaszkó Imre (DK) is. A költségvetés 2,7 milliárd forintot tartalmaz, a közlekedési cég üzleti tervében 7 milliárdos igény van. – Ennyi pénzből lassan már taxiztathatnánk az utasokat – jegyezte meg Vaszkó Imre.

– A DKV évenként képződő vesztesége nem azonos az éves kompenzációval, csúszással követjük azt, igyekszünk ledolgozni. Lehetőségeinkhez képest tervezzük be a kompenzációt, egyelőre ez a 2,7 milliárdos összeg biztos – mondta válaszában Szűcs László, a Gazdálkodási Főosztály vezetője.

– A Megyei Jogú Városok Szövetsége a kormányhoz fordult a tömegközlekedés finanszírozásának rendezésével kapcsolatban. Már nem megengedhető, hogy nem lehet tarifát emelni, a költségek viszont nőnek; feszültség van a rendszerben. Ez országos szintű probléma, megoldása kormányzati beavatkozást igényel – tette hozzá Papp László. – A rezsiköltségek szinten tartása jó a polgároknak, de komoly kihívást jelent a különböző szolgáltatások működtetőinek. Bízunk benne, hogy kiegészítő támogatást tudunk szerezni a közszolgáltatások finanszírozására.

– A költségvetési tervezetben a „fejlesztés” szó 103-szor van leírva, a „DKV” csak kétszer. Ez tükrözi, hogy a büdzsé beruházáspárti, ami még nem baj, de a beruházás nem cél, csak eszköz. Ahhoz szükséges, hogy minél több adóbevétele legyen a városnak, és abból minél többet tudjon lakóira felhasználni. Erre az átfordításra alkalmas a költségvetés, aminél azt kell néznünk, hogy a debreceniek mit kapnak belőle – mutatott rá Gondola Zsolt. – Azt látom, hogy ez a költségvetési rendszer túl sok hibával és veszteséggel működik, ami nagyrészt nem tőlünk függ. Mintegy 10 milliárd forintos az a tétel, amit máshova is el tudnánk költeni, de többek közt kötelező béremelésre vagy a növekvő energiaárakra kell fordítanunk, amikre nem tudunk ráhatással lenni. De a DKV-t érintően cselekedhetünk; évek óta mondjuk, valamit kezdeni kell vele, főleg, ha elvárjuk a kormánytól, hogy bármiféle segítséget adjon. Azt javaslom, nézzük át a DKV működési és finanszírozási rendszerét, felvetődtek már javaslatok a változtatásra – fejtette ki a képviselő. – A költségvetés egyensúlya fontos, de itt nem valósul meg. Sok kérdésre az a válasz, hogy majd év közben meglátjuk; nos év közben nagyon sokat kell majd dolgozni rajta, különben az egyensúly bármikor felborulhat. Én nem szavazom meg a tervezetet – összegezte.

SZT