Megyei beruházások és a járvány: górcső alá vettük a számokat

A járvány – csakúgy, mint országszerte – visszavetette a Hajdú-Bihar megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét. A beruházások volumene 2020. II. negyedévtől a 2020. október–decemberi időszakot leszámítva minden negyedévben csökkent, és csak a korlátozások feloldásával együtt növekedett újból – állapítja meg Fókuszban a megyék című, az idei első félév adatait összesítő kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A megyénkbeli szervezetek 2021. I. félévi, 110 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 1,6 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, miközben országosan 2,7 százalékkal nőtt a teljesítmény.

A hajdú-bihari beruházások felét a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

Mint írják, a beruházások kevésbé koncentráltak voltak. A fejlesztési források 28 százalékát a feldolgozóiparban, 14 százalékát a mezőgazdaságban, 8,8 százalékát a kereskedelemben használták fel. A kereskedelem beruházásainak teljesítményértéke összehasonlító áron csaknem 24, a feldolgozóiparé 9,2 százalékkal nőtt, az agráriumé bő 22 százalékkal visszaesett. A feldolgozóiparon belül a járműipar, az élelmiszeripar és a gépek, berendezések gyártása területén történtek a legnagyobb értékű beruházások.

Épületek, gépek, járművek

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források 45 százalékát épületek és egyéb építmények építésére, 51 százalékát gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították megyénkben. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 7,1 százalékkal csökkent. A hazai és a külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron megközelítőleg azonos mértékben (14, illetve 13 százalékkal) emelkedett. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 67 százaléka importból származott. Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglévő föld értéknövelésére 5,1 milliárd forintot költöttek, reálértéken 18 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

Ha országos nézőpontból tekintünk a helyzetre, kiderül: a fejlesztési források 45 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le. A Pest megyei központúak az országos beruházási teljesítményérték 12, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek az 5,2 százalékát adták. A többi megye külön-külön legfeljebb 4,4 százalékkal részesedett a beruházásokból. A Nógrád és a Zala megyei szervezetek járultak hozzá a legkisebb arányban (0,7, illetve 1,3 százalékkal) a hazai fejlesztésekhez – veszi számba összegzésében a KSH.

Az is nyilvánvalóvá vált: a beruházások a legnagyobb mértékben Veszprém (56 százalék) és Zala megyében (47 százalék) növekedtek, a legnagyobb visszaesés (-39 százalék) pedig Komárom-Esztergomban következett be.

HBN