Vannak vállalatok, amelyek „előre menekülnek”

A témáról szóló, júniusban útjára indított és augusztus elejéig tartó KoronaHR elnevezésű országos kutatásba tizenkét magyar egyetem, civil szervezetek, gazdasági kamarák, egy önkormányzat és egy elhelyezkedést segítő vállalkozás kapcsolódott be. A Debreceni Egyetem (DE) csapata a járvány munkaerőpiaci és gazdasági hatásait, illetve az erre adott általános és HR (humán erőforrás gazdálkodás) válságkezelő intézkedéseket vette górcső alá – nyilatkozta az unideb.hu portálnak a DE Gazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének igazgatója. Dajnoki Krisztina elmondta: 2 oktató, 4 doktorandusz hallgató és csaknem 100 mesterszakos diák (nappalisok és levelezősök) kapcsolódott be a munkába.

Az online kérdőívre országosan 508 szervezet válaszolt, melyből 4 százalék hajdú-bihari, zömében kis- és közepes méretű vállalkozás volt. A kiértékelés során világossá vált, hogy a legtöbb helyen a válsághelyzetre a szervezeti hatékonyság javításával, költségcsökkentéssel, elhalasztott beszerzésekkel, a beruházások leállításával, létszámstoppal reagáltak. Míg 40 százaléknál csökkentették a munkaidőt, a munkaadók 57 százaléka támogatta a dolgozók önfejlesztését. Sok helyen áttértek a digitális kommunikációra, illetve bővítették ezen eszközeiket. Olyan szervezetek is szép számmal akadtak, akik a munka nélkül maradt dolgozóikkal korábban elmaradt karbantartásokat végeztettek el. A munkaadók csaknem 70 százaléka igyekezett segíteni a munkavállalói szociális problémáin.

„Érdekes, hogy a szervezetek 80 százaléka átdolgozta a HR-stratégiáját, melyekben a korábbinál hangsúlyosabbá vált a dolgozók szociális helyzete, munkahelyi jóléte, egészségük védelme”

– ismertette a szakember.

Dajnoki Krisztina szerint ugyanakkor olyan vállalatok is szép számmal voltak ahol a COVID-19 terjedését, annak hatásait fejlődési lehetőségként értékelték. Ennek jegyében új technológiák, eljárások bevezetésével „előre menekültek”. A megkérdezettek csaknem fele új piacokat is igyekezett magának megszerezni.

– Számos olyan válaszadónk akadt, aki azt mondta, hogy szerepelt középtávú távú stratégiájában a papíralapú ügyintézés megszüntetése, az ilyen nyilvántartások digitalizálása, melynek megvalósítását most előrehozták. A munkavállalók jelentős része is kénytelen volt új digitális kommunikációs felületeket, programokat megismerni, használni – fejtette ki az intézetigazgató.

A felmérés során az is világossá vált, hogy régiónkban a vállalatok 80 százalékánál rendeltek el, vagy engedélyeztek irodai távmunkát. A gyárakban ezt nyilván nehezebben tudták megoldani.

– A távmunka nagy előnye a munkaadók szempontjából, hogy meg lehet spórolni vele az irodák fenntartási költségeit. A munkavállalónak is nagyon jó, hiszen többnyire rugalmasan tudják teendőiket elvégezni. Ugyanakkor a távmunka a szervezethez való kötődést, a lojalitást nem erősíti, mivel a hagyományos emberi kapcsolatok, a céges kultúra ilyenkor hiányoznak. Márpedig ha nincs szoros kötődés, a munkavállaló sokkal könnyebben elköszön a vállalattól – összegezte a tapasztalatokat Dajnoki Krisztina.

A KoronaHR-kutatás a járvány jelenleg zajló második hulláma idején további európai egyetemek együttműködésével folytatódik, melybe a minél hitelesebb kép kialakítása érdekében a DE sokkal több helyi céget igyekszik bevonni.