„Nem kell kopogtatni, ütögetni” – A konyári dinnyeföldön jártunk

Az önkormányzat tulajdonában lévő összefüggő, mintegy 12 hektáron a mezőgazdasági közmunkaprogram részeként növénytermesztéssel foglalkozik a csaknem 2300 lelkes település: dinnyét, burgonyát, árpát termesztenek a földeken (korábban hagymát és fűszerpaprikát is). A terményeket a lakosságnak, vagy exportként értékesítik. Most a dinnye van az asztalon, no nem szó szerint, hiszen a magról vetett magyar dinnyék augusztus közepénél hamarabb nem kerülnek a piacra.

„Az itt élőktől s a környékbeli falvak lakóitól is azt a visszajelzést kaptuk az évek alatt, hogy megéri konyári dinnyét venni!”

– büszkélkedett Vig Szilárd polgármester a dinnyeföldre mutatva. Majd felidézte a település dinnyetermesztésének történetét: – 2016-ban kezdett az önkormányzat dinnyével foglalkozni, s látszott, hogy van rá igény, és jó a hozam, így idén már két hektár magot vetettünk el. Az augusztus közepére beérő gyümölcsöt Lengyelországban értékesítjük, de a helyi és a környékbeli piacokra is jut belőle – hangsúlyozta a polgármester. Elmondta: a bekamerázott területen 27 mezőgazdasági közfoglalkoztatott dolgozik.

A szakembertől pedig azt is megtudtuk, a jellegzetesen finom dinnyének a homokos terület adja a „zamatát”, illetve épp a talaj sajátossága miatt gyakran öntözni kell.

A kocsány árulkodik a frissességről

A keddi, csaknem 35 fokos hőmérséklet a konyári Tanítók földjén még magasabbnak tűnt, szinte a bőrünket égette a nap.

A dinnyeföld előtti útszakaszon egy fa árnyékában húzódtunk be az égető nap elől Barta Imrével, aki 30 éve foglalkozik dinnyetermesztéssel. Rögtön a lényegre tért: – A konyári dinnyének nincsen párja! – emelte két oldalra a kezét, majd egy apró mosoly húzódott a szája szélén. A szakembertől megtudtuk, a jellegzetesen finom dinnyének a homokos terület adja a „zamatát”. – A talajban megtalálható tápanyagok, amiket a dinnye felvesz az érés során, kedveznek a gyümölcs ízének, illetve színének. A mai technológiának köszönhetően trágyázzuk a földet, emellett kizárólag modern növényvédő szerekkel kezeljük a dinnyét, aminek természetesen semmi maradványa nincs a gyümölcsben – hangsúlyozta Barta Imre.

Még a fóliás dinnye van

A dinnyeföld melletti burgonya vízigényét modern mikrofejes öntözőberendezéssel pótolják, viszont az önkormányzat két hektár dinnyéjét csepegtető csövekkel húzták be. Konyár északi része egy nagyon homokos terület, így szinte állandóan kell öntözni, mert a talaj azonnal felszívja a vizet.

Barta Imre kitért arra is, hogy miért találunk ilyen korán magyar dinnyét a piacon. – Többféle technológia van, az egyik a palántolás, amikor fólia alatt palántákat nevelnek és a régi hagyományokat tartva, a fagyosszentek után kiültetik azokat, ezekből már július közepére lesz érett termés. Aztán a másik eljárás, amit mi alkalmazunk, hogy vetőgéppel helyre vetjük május elején a magokat, s ez egy későbbi termést fog eredményezni – avatott be. Az előbb említett palántolásos technológia másik formája, hogy még áprilisban fóliaalagút alá kiültetik a palántákat. Ez az a módszer, amiből Magyarországon először szednek a gazdák dinnyét.

Felejtsük el az ütögetést!

Nagyon nehéz meghatározni, mennyi lesz a dinnye ára, ez lényegesen függ az időjárástól és a környező országok, főleg a mediterrán térség dinnyetermésétől.

Az exportgyümölcs felvásárlási ára függ a célország időjárásától is. Ha ott meleg van, nyilván nagyobb a kereslet, jobb az ár. – Az exportra szánt dinnyék kilóját tavaly 50 forintért tudtuk eladni, az egy elfogadható ár, amiből még egy kis haszon is lehet. Az önkormányzat kettő hektár területéről ideális viszonyok között nagyjából 800-1000 mázsa dinnye jön le, vagyis három vagy négy kamionnyi lédús gyümölcsöt szállítanak el erről a területről – számolt be Barta Imre.

Arról is faggattuk, laikusként, hogy lehet megkülönböztetni a magyar és külföldi dinnyét, továbbá, hogy miként válasszuk ki, melyik a zamatos gyümölcs. – Ha olyan hangja van, mint egy gumicsizma szárának, amikor megcsapkodjuk, akkor az már jó dinnye, hangzik a mondás. De ezt felejtsük el! Nem kell kopogtatni, ütögetni a lédús gyümölcsöt. Ha friss dinnyét akarunk, a kocsányát kell megnézni; ha el van száradva, akkor régen le lett szedve a dinnye. Olyat vegyünk, aminek zöld a kocsánya, mert az friss, s biztos, hogy a napokban szedték a földről, és nagy eséllyel ez már magyar dinnye. A matt, elöregedett zöld szín pedig jelzi a dinnye érettségét – hangsúlyozta.

ND

Borítókép: Barta Imrétől megtudtuk, milyen technológiákkal termesztik a dinnyét.