Hogyan maradjunk nők otthon is?

Mitől lesz egy nő igazi nő? Honnan tudjuk, hogy nővé cseperedtünk? A párunknak, vagy sokkal inkább magunknak akarjunk megfelelni? – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Szilágyi Boglárka gyermekpszichiáterrel, pár- és családterapeutával, akinek konkrét elképzelése van „a nőről”, illetve arról, hogyan lehetnek magabiztosak és önállóak a gyengébbik nem tagjai.

Kihat az önbizalomra

Szilágyi Boglárkát mindig is érdekelte az emberek viselkedése, és annak folyamatos változása. Orvosi egyetemet végzett, gyermekpszichiáter szakorvosnak tanult, több területet is megismert az orvoslás terén, végül az emberi kapcsolatok és a viselkedésminták kerültek hozzá legközelebb. Ezeken túl nagy szerelme a családterápia, ahol nemcsak a gyerekeket ismeri meg közelebbről, hanem a szülőket is, így talán egyszerűbben tud képet alkotni arról: a 21. században, hogyan érzik magukat a nők, mi hiányozhat az életükből, vagy éppen hogyan látják önmagukat a társadalomban.

„Mindenkinek az életében vannak hullámvölgyek, hazudnánk, ha azt vallanánk: mindig minden tökéletes – ez így nem tükrözi a valóságot.”

Néhány éve találkoztam a beautyrobic mozgásformával, mondhatni szerelem volt első látásra: egy nagyon nőies sport, ami rengeteg pluszt tartogat. Azért is említem, mert ez az edzés abszolút nőknek szól, és nemcsak a testünket formálja, hanem a személyiségünket is, az önbizalmunkra is kihat. Tele van nőies mozdulatokkal, hajlításokkal, ezeknek köszönhetően pedig azt érezzük, vonzóak, szépek és csinosak vagyunk – ezeknek pedig egy nő életében hatalmas szerepük van – fogalmazta elöljáróban a Naplónak, majd hozzátette: – Elengedhetetlen az önbizalom, egy nőnek el kell érnie, hogy pozitív irányba változzon a saját magáról alkotott képe, ehhez pedig fontos az önbecsülés – hangsúlyozta.

Folyamatos törődés

Sokszor a huszonévesek is nőként beszélnek magukról, ezzel nincs is baj, hiszen a tükörben azok vagyunk, de mi kell ahhoz, hogy mások is annak gondoljanak? – Nagyon sokáig lányként tekintettem magamra, és nem nőként, a 30-as éveim táján éreztem azt, hogy igen, nővé értem! A megelégedettség az talán, ami a kulcs lehet. Folyamatosan fejlesztettem magam, egyre több mindent megismertem, megtanultam a világról, ezáltal magabiztosabbá váltam, a magammal szembeni elvárásoknak eleget tettem: büszke voltam! – hangoztatta, ezt követően folytatta: – Tapasztaljunk meg minél többet, folytonosan fejlődjünk – ezek által leszünk biztosak magunkban, a véleményünkben. Ha törődünk kívül-belül önmagunkkal, akkor nem szabadna, hogy hassanak ránk a mai trendek, amik a közösségi oldalakon terjengenek – mondta.

Új élet, új szerep

A legtöbb nő fél az anyaságtól, hiszen egy új élet veszi kezdetét, minden változik, de ezek is „csak” tanulást, szeretet, odaadást igényelnek. A szakember úgy véli, nagyon fontos, hogy minden élethelyzetben nők tudjunk maradni, továbbá az is elengedhetetlen, hogy a párunk nőként nézzen ránk, de ez nem feltétlenül a külsőségekről, a tökéletességről szól. – Az anyaság egy nagyon idegen terület, új helyzet, az első hetekben alakulnak ki a szokások. Fárasztó, sokszor azt sem tudjuk, hogy melyik bolygón vagyunk, de ebben az időszakban sem szabad elhagyni egy nőnek magát. Rengeteg időt igényelnek a gyermekek, azonban emellett időt kell, hogy szánjunk a párunkra is – hangsúlyozta, majd részletezte: – Beszélgess vele, az új életetekről, szerepekről, nehézségekről és igyekezz bevonni, hogy együtt éljétek át a szülővé válást, és ne érezze magát kirekesztve – ez a párkapcsolat miatt nagyon fontos. Illetve magadért is muszáj tenni: egy kis mozgás, olvasás, munka, pár perc a napból, hogy érezd, belőled is maradt valami, és nem ,,csak” anyaként funkcionálsz!

„Ha van egy kis magadra szánt időd, akkor leszel harmóniában önmagaddal nőként is”

– adta tanácsul.

– Sajnos, azt látom, hogy a nők nem a legjobb úton haladnak a mai világban, talán túlságosan felgyorsult körülöttünk minden, így magunk is. Manapság már egy 10 éves gyermekről nem hisszük el a korát, azt gondoljuk róla, hogy kamaszlány. Nagyon a külsőségekre adunk, ami miatt elvesznek a belső értékek, pedig legbelül minden ember értékes. Talán ezért nincs meg sokunkban a kellő önbizalom, mert a tökéletességre törekszünk, amit egyébként lehetetlen elérni, mert nem létezik – hangsúlyozta.

Mit látunk az interneten?

Dr. Szilágyi Boglárka az internet káros hatásaira is kitért, főként arra, hogy mit látunk, tapasztalunk a világhálón, ami egyébként valójában nem is, vagy csak részleteiben valós. – A legtöbb közösségi oldalon szembe jönnek velünk a tökéletes nőkről készült fotók, emberek magán­életébe kapunk betekintést, ahol minden makulátlan: de vajon ez valószerű? – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: – Ha kirakunk egy fotót, akkor ügyelünk arra, hogy a legjobb formánkat adjuk, legalábbis addig a néhány másodpercig. Azonban sajnos nem szabad mindig a szemünknek sem hinni, hiszen nincs olyan ember, akinek tökéletes lenne az élete. Voltaképpen egy hamis képet kapunk a világról, ez pedig a nőiességünkre is kihat, a magunkról alkotott kép ezek hatására is változik, ami nem egy jó irány – mondta.

Nagy Emese

Kapcsolódó cikk:

Jutalom, játék