Új élethelyzet: a home office

Az otthoni munkavégzéssel egyik pillanatról a másikra csöppentek sokan a digitális munkavégzés világába. A megszokott munkahelyi és társas kapcsolatok szinte teljesen áthelyeződtek az online térbe, ami – a járványügyi vészhelyet nélkül – önmagában is szokatlan.

– A munkahelyi és iskolai rend egy szokott, ismert struktúrát adott az életünknek, amelyet most otthon, gyakran több generációnak egyszerre kell megélnie. Ez egyfelől nehézség, másfelől egy fejlődési lehetőség is. Sokan az online eszközök használata esetén a „nem tudom megcsinálni”-ról a „megpróbálom megcsinálni-ra” váltottak, és úgy tűnik, sikerrel. Jó példája ennek az oktatás területe – mondta az egyetemi portálnak Szemán-Nagy Anita egyetemi docens.

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet Klinikai és Személyiségpszichológiai nem önálló Tanszék vezetője kiemelte:

bár nagyon hiányoznak a megszokott kapcsolataink, de azt látjuk, hogy tudunk működni, és ez pozitív visszajelzés lehet számunkra mindamellett, hogy egyre jobban elkezdjük értékelni kapcsolatainkat, lehetőségeinket, szabadságunkat.

– További pozitív hozadéka a helyzetnek, hogy hihetetlen segítőkészség jelent meg az emberekben, próbálják megosztani tudásukat, erőforrásaikat, hogy egymás életét, munkáját könnyebbé tegyék – tette hozzá.

A szakember a nehézségekre is felhívta a figyelmet, hiszen aki egyedülálló, nincs kihez szólnia, megosztani örömét, gondját, nem kap azonnal választ a kérdéseire, és hiányozhat az emberi közösség, amit a munkahelyen nap mint nap a kollégák jelentenek számára. De sok pár és család is talán most először tölt együtt ennyi időt – leszámítva a nyaralásokat, ünnepeket, de akkor nem kell mindenkinek az iskolai, munkahelyi feladataival is törődnie –, ami nagyon pozitív is lehet, de felerősítheti a lappangó konfliktusokat, feszültségeket.

– A gyerekek helyzete sem egyszerűbb, hiszen egyik napról a másikra szakadtak el társaiktól, barátaiktól és csak online tudnak kapcsolatot tartani. Azt gondolom, hogy ez az az időszak, amikor megértik, hogy milyen fontosak a valódi, élő kapcsolatok. Tovább nehezíti a helyzetüket és természetesen a nagyszülők helyzetét is, hogy nem találkozhatnak személyesen. Láthatjuk, hogy a gyerekek, nagyszülők megtanulnak online kapcsolatot tartani, ami hosszútávon szintén nagyon pozitív lehet – hangsúlyozta Szemán-Nagy Anita. Hozzátéve: a kisgyermek nem érti, hogy miért nem vele játszik, törődik a szülő, ha otthon van, ráadásul zavaró lehet egy elmélyült munka közben a csicsergése, ami vitára, nézeteltérésre adhat okot.

A gyerekes szülőknek most egy teljesen új szerepkörben, a saját gyerekük tanáraként is helyt kell állniuk. Ez mind a szülőnek, mind a gyerekeknek szokatlan, de ha megfelelő türelemmel és empátiával csinálják, akkor hosszútávon a hatékonyabb kooperáció is kialakulhat belőle. A kisebb gyerekek egész napos lekötése sem egyszerű feladat, hiszen a szülő végzi a dolgát, a gyereknek pedig arra van igénye, hogy vele legyenek. Érdemes lehet őket a koruknak megfelelő házimunkákba bevonni – tanácsolja a szakember.

Szokatlan lehet a házaspároknak is az összezártság, a kamaszoknak az állandó szülői felügyelet, utóbbiaknál problémát jelenthet az is, ki mikor szeretné, tudja használni otthon a számítógépet, amiből nem biztos, hogy annyi van, amennyien dolgozni szeretnének vele – sorolta a lehetséges felmerülő gondokat Szemán-Nagy Anita.

A kamaszok esete problémásabb, hiszen a folyamatos összezártság nehéz a számukra, ebben az életkorban már különösen fontos a kortársak szerepe. Bár ők azok, akik a nagyon ügyesen eligazodnak a digitális világban. Fontos, hogy a szülő és a gyerek tisztázza a határokat. Ne akarja minden programba bevonni a szülő a kamasz gyerekét, ne kezelje kisebbnek! Engedje, hogy elvonuljon a szobájába, de életkorának megfelelően vonja be az otthoni munkavégzésbe is!

Végül a munka mennyisége is lehet gond, hiszen hajlamos az ember akár lezserebben végezni a tevékenységét, elvégre nincs azonnali visszajelzés. A másik véglet lehet azonban, aki egyedül van otthon, sokkal több időt fordít a munkára, mert addig is telik az idő.

Az egyetemi docens úgy véli,

a helyzet rendeződésével sem lesz egyszerű visszaállni a megszokott életritmusba.

– Azt gondolom, hogy alapvetően örömmel fogják megélni az emberek, ha visszatérhetnek a megszokott munkakörülményeikbe. Azonban igen fontos, hogy azok a jó dolgok, amelyek ebben a szokatlan helyzetben kialakultak, maradjanak meg. Jó lenne, ha a most látott segítőkészség is tartós lenne – emelte ki a szakember.