A Roszatomtól az almáskert mélyéig

Derecske - Az orosz cég képviselőivel folyamatos a tárgyalás, az első konkrét megállapodás 2018 elején várható.

– A megyeszékhelyen megvalósuló beruházások mind több műszaki mérnököt követelnek, és ezt az igényt a Debreceni Egyetem igyekszik a lehető legmagasabb szinten kiszolgálni – jelentette ki Bács Zoltán, az egyetem kancellárja, aki a Napló TOP 100 klubjának a derecskei Agro Bold Kft. központjában csütörtök este megtartott összejövetelén rávilágított az intézménye műszaki képzési területén tervezett fejlesztés hátterére. Elmondta, hogy van most is nagy létszámú műszaki képzés, ám ennél jóval magasabb színvonalon szeretnének mérnököket képezni a jövőben.

"A debreceni fejlesztések több műszaki mérnököt követelnek." Bács Zoltán

Szerte a világban épít

Arról már Szilvássy Zoltán beszélt a mintegy 50 fős, a megye legjelentősebb cégeinek vezetőiből álló hallgatóságnak, hogy a klasszikus tudományegyetemi, agráregyetemi, valamint orvos- és egészségtudományos képzéshez mintegy „negyedik lábnak” a műszaki mérnökképzést is felvették. Ez a klasszikus oktatás mellett a specializálódás felé is nyitott. Ezek közé tartozik a várhatóan a 2019–2020-as tanévben induló nukleáris energetikai mérnöki képzés is. Ennek indulásáról tartott nagy érdeklődésre számot tartó előadást Szilvássy Zoltán.

– A műszaki ismeretek, illetve megvalósítás terén legnagyobb tapasztalattal rendelkező hazai céget kerestük meg. Ez a Ganz, amelyről kiderült, hogy a jelenlegi tulajdonosa az Oroszországi Föderáció atomenergetikai iparágát összefogó és felügyelő állami atomenergetikai konszern, a Roszatom. A szerte a világban atomerőművek építésével, felügyeletével, működtetésével foglalkozó, mintegy 400 ezer embert foglalkoztató cég nemzetközi alelnöke ellátogatott a Debreceni Egyetemre, ahol szembesült a Roszatom számára szakmába vágó ténnyel: itt izotópgyártás van. Ebből kiindulva a találkozásokon egy széles körű együttműködési rendszert állítottunk össze. Hamarosan indul a magyar ipartörténet legnagyobb beruházása, a Paks II. építése, 2023-tól működik az új atomerőmű, továbbá szerte a világon a Roszatom jelenleg 36 helyen épít atomerőművet. A Debreceni Egyetem – másik két képzési helyszínnel együtt – lehet az orosz atomenergetikai konszern képzési helye. Mivel egyetemünk erőssége az úgynevezett egészségipar, és erre is mutatkozik igény a Roszatom részéről, az ebbe a körbe tartozó karaink is bekapcsolódnak az együttműködésbe. Ez egyébként négy résztvevővel, rajtunk és a Roszatomon kívül a moszkvai műszaki egyetem és a Lomonoszov Egyetem részvételével jöhet létre várhatóan 2018 első negyedévében. Addig még folyamatosak a tárgyalások, egyeztetések.

Fotó: Derencsényi István

Ha megvalósul az együttműködés, ez megduplázhatja a Debreceni Egyetem költségvetését, továbbá a többi karon is a folyamatos fejlődés lehetőségét jelentené. A képzéseket angol és orosz nyelven tartjuk majd. Már most igen élénk az érdeklődés az orosz nyelv iránt, amelyet a nyelvtanári képzésen keresztül erősítünk, a napokban meghirdetett ingyenes orosz nyelvi képzésre közel háromszázan jelentkeztek. A keretmegállapodás nemcsak atomenergiáról szól, hanem számos más, kézzelfogható területről, mint az egészségipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar és egészségturizmus. A tiszta és biztonságos energiaellátást biztosító Paks II. beruházás ellen élesen emelik fel hangjukat a többi energialobbi képviselői, ezért támadásokra folyamatosan számítunk, csakúgy, mint jelenleg, de mindig meg kell nézni azt is, hogy kik támadnak – jelentette ki a rektor.

Különleges egyetem

Szilvássy Zoltán előadásában kifejtette, hogy a Debreceni Egyetem szoros kapcsolatot ápol a gazdaság résztvevőivel, megbeszélik, milyen szakembereket várnak a felsőfokú oktatási intézménytől, és mindig megtalálják az optimális konstrukciót. Ennek szellemében kötöttek megállapodást a közelmúltban a Roszatom mellett a GE-vel is kutatás- és képzésfejlesztésre.

– Az ipar számára közvetlenül felhasználhatók a kutatási irányaink, nemcsak tudományos eredményeket produkálunk, hanem gyártani valókat is – hangsúlyozta a rektor, akitől megtudhattuk, hogy a Debreceni Egyetem sok szempontból különleges: a legnagyobb az országban; a külföldiek számára a drága tandíjú intézmények közé tartozik, ám ennek ellenére itt van a legtöbb külhoni a kelet-közép-európai régió egyetemei között; alaptevékenység a kutatás, az oktatás és a betegellátás; a kutatással alátámasztott innováción túl a gazdaságra is hangsúlyt fektetnek.

A témához kapcsolódva Bács Zoltántól hallhattuk, hogy közel 10 ezer embernek ad munkát a Debreceni Egyetem, aminek velük együtt mintegy 41 ezer polgára van, köztük több mint 100 országból 5 ezer külföldi hallgatója.

- Kovács Zsolt -