szakértői szemmel

2019.12.24. 16:00

A „betlehemi csillag” rejtélyei

Mi is lehetett ez az égi jel, és mikor tündökölt a több mint kétezer évvel ezelőtti égbolton?

Több bibliai jövendölés megfejtésénél hívták már segítségül a teológusok és a történészek a csillagászati kronológiát, és így volt ez a Jézus születési időpontjának a meghatározása kérdéskörében is. A Napló Szoboszlai Endre csillagász- ismeretterjesztőt kérdezte a Jézus születésének hírnökeként ismert égi jelenség titkairól. A szakember szerint ezt a neves vallástörténeti eseményt csak hozzávetőleges pontossággal tudták időben behatárolni, de ma, a csillagászati kronológia tudományának jóvoltából, biztosan állíthatjuk (mivel bizonyos égi jelenségek teljes pontossággal vissza- és előreszámíthatók), hogy a rendkívül ritka égi látványosság a Jupiter és a Szaturnusz bolygók háromszori együttállása lehetett.

- A szenzációs égi jelenség a Halak csillagképben következett be, mégpedig – a mai naptárunkat használva –, időszámításunk előtt 7-ben. Az említett időpontban látványosabb üstökös vagy szupernóva nem tűnt fel az égen, és mitológiailag is az előzőekben említett látványosság az esélyesebb a titok magyarázatára és feltárására – fogalmazott.

Beszédes bolygóegyüttállások

A csillagász elmondta, a Jupiter a régi héber mitológiákban királyi csillagként, míg a Szaturnusz a zsidóság legfőbb csillagaként szerepel, a Halak csillagkép pedig a születés és a Messiás csillagképe volt. Így a Halakban a két fő „csillag” háromszori együttállása és szinte összeérése (természetesen ez csak látszólagos, és csak a Földről nézve volt ilyen) jelenthette az égi jelet a messiásvárás beteljesülésére. – Legalább is ezt hihették a „napkeleti bölcsek”, akik bizonyára Babilóniából elindult, és Jeruzsálembe, majd Betlehembe szerencsésen meg is érkezett papcsillagászok lehettek, akik tiszteletüket kívánták tenni a zsidók megszületett királya előtt – mutatott rá Szoboszlai Endre, aki egy bibliai idézettel (Máté evangéliuma) magyarázza a tudományos megállapítást:

„Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát napkeleten és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki…”

A csillagász szerint ez a bibliai idézet két információt is közöl: Jézus Heródes halála előtt született, és azt, hogy valami ritka látványosság volt az égen. – Amit azonban csak a mai tudományok segítségével tudhattunk meg, az az, hogy a „betlehemi csillagként” fennmaradt bolygóegyüttállás i. e. 7-ben történt, ezért a Gergely-naptárnak ma hét évvel többet kellene mutatnia, ha Jézus születésétől indítjuk. Vallástörténeti érdekesség az is, hogy Jézus születésének ünnepét csak a 4. század második felében tette december 24-re és 25-re a keresztény egyház, mégpedig azért, mert a régi római naptárban ekkor volt a téli napforduló időpontja – világított rá. Hozzátette, ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-22-én következik be, ekkor a Nap a Bak jegyébe lép, például 2019-ben december 22-én. Ezen a napon legrövidebb a nappal hossza, míg leghosszabb az éjszaka időtartama.

Egyházi parancs következménye

A szakember a Naplónak azt is elmondta, régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték. Ilyenkor az emberek máglyát gyújtottak, hogy elűzzék a sötétséget (ma ezt a szerepet a gyertya tölti be), az északi népek pedig az életet jelképező örökzöld fenyővel díszítették házukat. – A pogány szokásokat nem nézték jó szemmel az egyház akkori illetékesei, és szinte parancsra változtatták meg, továbbá töltötték ki keresztény tartalommal a december 24-ről 25-re virradó téli napforduló időpontját. Egyben eldöntötték azt is, hogy ez a nap lesz a jövőben Jézus Krisztus megszületésének ünnepe. Előtte tavaszi időpontban csak kis megemlékezéseket tartottak Jézus születéséről – világított rá.

- Sok-sok régi hagyomány és szokás útján-módján állt össze a mai december 24-ei és 25-ei ünnepünk, a fenyőfa, a rajta égő gyertya, továbbá a tetején tündöklő csillagfigura, mely a „betlehemi csillagot” jelképezi. Ma már azonban nem is a „rideg” csillagászati, történelmi, matematikai és kronológiai adatok a lényegesek a keresztény hívő embereknek, hanem szent karácsony átélt és bensőséges ünnepe – összegzett Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő,

SZD

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!