Nem csitulnak a harcok Bahmut körül

Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna részének tekinti a Krímet

Az Egyesült Államok nem ismeri el és soha nem fogja elismerni Oroszország részeként a Krím-félszigetet, amelyet továbbra is Ukrajna részének tekint – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője vasárnap a terület orosz megszállásának 9. évfordulójára emlékezve.

Az Egyesült Államok üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit arra, hogy felhívja a világ figyelmét a megszállás alatt lévő terület helyzetére – olvasható a közleményben.

CIA-igazgató: az idei év kritikus lesz

A 2023-as év kritikus lesz abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok minden eszközbeli és hírszerzési támogatást megadjon Ukrajna számára – jelentette ki a CIA igazgatója egy vasárnap megjelent interjúban.

Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelme is más ügyek felé fordul.

Megjegyezte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni – szankciók formájában megnyilvánuló – határozott lépései, valamint a háború alakulása az elmúlt egy évben elbizonytalanítóan és „kijózanítóan” hatott Kínára.

A CIA-igazgató az iráni atomprogrammal kapcsolatban elmondta: nem látják jelét annak, hogy Irán legfelsőbb vezetője döntést hozott volna a nukleáris fegyverkezési program folytatásáról, viszont ennek másik elemét, az urándúsítást tekintve az elmúlt években nagyon sokat lépett előre. Közel vannak ahhoz, hogy csupán néhány hétre legyen szükségük a 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására – közölte William Burns arra utalva, hogy atomfegyverek előállításához 90 százalék körüli szintre van szükség.

Mintegy kétszáz Wagner-zsoldos haláláról számolt be az ukrán vezérkar

A Wagner orosz zsoldoscsoport mintegy kétszáz tagja halt meg február 20. és 22. között a Donyeck megyei Bahmut irányában zajló harcokban – közölte vasárnap esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

– írta a vezérkar. Hozzátették, hogy

A vezérkar jelentésében beszámolt arról, hogy vasárnap az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában. A nap folyamán az orosz erők 11 légicsapást indítottak és 17-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel Herszon város polgári infrastruktúrája és a donyecki régió teljes arcvonala mentén. A támadásokban civilek is áldozatul estek, a vezérkar azonban pontos számot nem közölt.

Harcok Vuhledar körül

Ukrajna donyecki területen fekvő Vuhledar városa körül az orosz hadsereg sok harcjárművet vesztett – jelentette az angol védelmi minisztérium.

A britek szerint az egység képességei biztosan leromlottak, mivel a veszteségeket tapasztalatlan, mozgósított katonákkal pótolták – írja a Sky News.

Szaúd-Arábia 410 millió dolláros humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának

Szaúd-Arábia 410 millió dolláros (147 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be vasárnap a szaúdi külügyminiszter Kijevben tett látogatása alkalmával.

– hangsúlyozta Feiszal bin Farhán Ál Szaúd, akit az al-Ihbaríja állami televízió idézett. A tárcavezetőt a nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta.

– tette hozzá.

A kölcsönös diplomáciai kapcsolatok létesítése óta ez az első alkalom, hogy szaúdi külügyminiszter látogatott az ukrán fővárosba.

A fehérorosz elnök Pekingbe látogat

A kínai külügyminisztérium megerősítette, hogy Alekszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke, Vlagyimir Putyin orosz államfő közeli szövetségese Pekingbe fog látogatni.

Hua Csunying szóvivő elmondta, hogy Lukasenka kedd és csütörtök között fog Kínába érkezni, de nem közölt további részleteket a látogatással kapcsolatban – írja a The Guardian.

Egy település elfoglalásáról és egy bahmuti gát ukrán felrobbantásáról számolt be az orosz fél

Az orosz erők elfoglalták a Bahmut közelében lévő Jahidne települést, az ukrán hadsereg pedig felrobbantott egy gátat magában az ostromlott városban – közölte az orosz fél a hétvégén.

Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökséggel szombat éjjel azt közölte, hogy az ukrán hadsereg felrobbantott egy gátat Bahmutban, amivel egyfelől az orosz előrenyomulást kívánja lelassítani, másfelől pedig, az életkörülményeket lehetetlenné téve, a város elhagyására akarja rákényszeríteni a lakosságot.

Orosz óhitű vezető: a pápa tárgyalásra hívta fel az oroszokat és az ukránokat

Kölcsönös megbocsátásra és tárgyalásra szólította fel az oroszokat és az ukránokat Ferenc pápa a görögkeleti megbocsátás vasárnapján – jelentette ki a Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

– mondta Szevasztyjanov.

Szevasztyjanov decemberben szerepet vállalt a felháborodás elcsitításában Oroszországban, miután a pápa az America című jezsuita magazinban megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.

Február 15-én Szevasztyjanov, ugyancsak a RIA Novosztyinak úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét. Mint mondta, a katolikus egyházfő e célból kész Moszkvába utazni.

Veszteségek a Donyecki területen

Az oroszok súlyos veszteségeket szenvednek a Donyecki területen. A 155. haditengerészeti gyalogsági (NI) dandár szinte biztosan jelentősen károkat szenvedett – jelentette az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

Horvátország helikoptereket küld Ukrajnába

Horvátország 14 darab Mi–8-as helikoptert készít elő, amelyeket Ukrajnába fognak küldeni – írta a Jutarnji list.

Német védelmi miniszter: Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról

Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról az orosz támadás elleni védekezéshez, köztük 62 darabot a legmodernebbnek számító Leopard 2-esekből – mondta a német védelmi miniszter egy vasárnapi interjúban.

Az A4-es jelzésű modellből már össze is jött egy zászlóaljra való, és az újabb, Leopard 2 A6-os modellből is egyre többet ajánlanak fel a partnerek – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy formálódnak újabb megállapodások, amelyekről még nem közölhet részleteket.

A szövetségi kormány 18 darab Leopard 2 A6-os harckocsit ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából. Március végéig le is szállítja mindet, és a Bundeswehr befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára. További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat.

– mondta a miniszter.

Kifejtette: érthető, hogy egy teljes évvel az orosz támadás kezdete után, amikor még egyáltalán nem látszik, hogy miként lehet vége az öldöklésnek, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Németország belesodródhat a háborúba. Ezért a szövetségi kormány Ukrajna támogatása mellet arra törekszik, hogy elkerülje a háború kiterjedését.

Németország azért támogatja Ukrajnát, mert a nemzetközi közösség nem engedheti, hogy Oroszország támadó háborúval érvényesítse akaratát. Ez a támogatás „üzenete” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a konkrét célokat tekintve „nem feltétlenül katonai győzelemről van szó, bár ez is egy lehetőség”, de lehet akár tárgyalóasztalnál elért eredmény is, például egy megállapodás az orosz csapatok kivonásáról.

Ukrajna ugyanis nem „jó vagy gonosz hatalmak tevékenységének tárgya”, hanem szuverén állam, amely önállóan dönt, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdeményez tárgyalást – mondta a német védelmi miniszter.

Kifejtette, hogy Peking részéről javaslatok megfogalmazása után a békét szolgáló tettekre is szükség lenne. Mint mondta, amikor egyszerre szólnak hírek arról, hogy Kína béketervet mutat be, és állítólag öngyilkos drónok Oroszországnak szállítását tervezi, „akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei, és ne a nyilatkozatai alapján ítéljük meg”.

Zelenszkij: a Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét

A Krím félsziget visszatérésével helyreáll a béke Ukrajnában – fejezte ki meggyőződését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Zelenszkij ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy Ukrajna február 26-án ünnepli a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját.

– hangoztatta az államfő.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen áll majd az ellentámadás megindítására, és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy „éket verjenek a déli orosz frontba, a Krím és az orosz szárazföld között”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátásától. Nem zárta ki, hogy Ukrajna csapást mér az Oroszországi Föderáció területén található fegyverraktárakra, főként a belgorodi régióban.

– tette hozzá.

– hangsúlyozta Szkibickij.

Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka egyik interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – elmondta, hogy tavaly szeptember óta az ukrán védelmi erők több mint 650 orosz robotrepülőgépet és 610 iráni gyártású drónt semmisítettek meg. Kifejtette, hogy az ukrán légierő NASAMS, IRIS-T, Crotale légvédelmi rakétarendszereket, Gepard légvédelmi önjáró fegyvereket kapott nyugati partnerektől, és most Patriot és SAMP/T-MAMBA típusú fegyverek érkezésére vár. Megjegyezte azonban, ez a segítség még nem elegendő.

– mondta Olescsuk.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt e, hogy katonái a légi felderítés támogatásával géppuskákkal, gránát- és aknavetőkkel közelharcban megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutban. Közlésük szerint a csata során kilenc orosz katona halt meg, további öt pedig megsebesült.

Ukrajna nem tervez további áramkimaradásokat

Ukrajna nem tervez további áramszüneteket, ha nem lesznek újabb sztrájkok, és sikerül felhalmoznia némi energiatartalékot – közölte az ország energiaügyi minisztere.

Oroszország októberben kezdte bombázni az ország energetikai infrastruktúráját, így milliók maradtak napokig áram és fűtés nélkül. Haluscsenko szerint az idei fűtési szezon rendkívül nehéz volt.

– mondta.

Donyecket támadják az ukránok

Az ukrán erők három darab 155 milliméteres kaliberű „NATO” gránátot lőttek ki Donyeck Kijevszkij kerületére helyi idő szerint 13 óra 15 perckor – közölte a DNR képviselete.

Putyin: Moszkvának az összes arzenált számításba kell vennie, amikor a NATO a vereségét akarja

Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija 1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.

"A mai körülmények között, amikor az összes vezető NATO-ország kijelentette, hogy fő céljuk stratégiai vereséget okozni nekünk, az hogy népünk szenvedjen, ahogy ők mondják, (...) hát hogyan tehetnénk meg, hogy ne vegyük figyelembe nukleáris képességeiket ilyen körülmények között?" - nyilatkozott az elnök, aki kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START megállapodást.   

Emlékeztetett rá, hogy a NATO hivatalosan nem részese a hadászati orosz-amerikai Új START-nak, és most az észak-atlanti szövetség amerikaiak ösztönzésre jelentette ki, hogy azzá akar válni.   

"Ha ez így van, akkor kérem, nem bánjuk, hadd vegyenek részt ebben a vitában" - mondta.   

Putyin megerősítette, hogy Oroszország szükségesnek tartja a brit és a francia nukleáris arzenál bevonását a tárgyalásokba. Mint mondta, korábban Moszkva az enyhülésre, valamint az arra való tekintettel "helyezte őket zárójelbe", hogy "a NATO szinte demilitarizált szervezetnek nyilvánította magát".

Felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a szövetség "leginkább politikai szervezet, nem pedig katonai blokk". Mint mondta, ennek a kérdésnek a megvitatásában a jelenlegi helyzetben "vissza kell térni a kezdőkörbe".   

"Minden máson felül, amikor azt teszik, amit ma Ukrajnában tesznek, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy amerikai katonák a mi nukleáris létesítményeink körül settenkedjenek. Ez egyszerűen nevetséges" - hangsúlyozta Putyin.   

"Ezeket a fegyvereket egyoldalúan adják át, ami bizonyos mértékig, legalábbis közvetve, de mégis bűnrészességet jelent a kijevi rezsim által elkövetett bűncselekményekben, beleértve a Novorosszija (Új-Oroszország - az Orosz Birodalomban így nevezték a mai Ukrajna déli, a 18. századi orosz-török háborúk idején elhódított területeit) és Donyeck lakónegyedei lövetését" - hangoztatta. Putyin szerint a Nyugat egyetlen célja Oroszország felszámolása jelenlegi formájában.   

- fogalmazott Putyin.   

Az orosz vezető azt mondta, hogy Oroszországot a nyugati elképzelések szerint "a civilizált nemzetek úgynevezett családjába" minden részt csak külön-külön vennének fel. Meglátása szerint a Nyugat ezeket a részeket elnyomná és az ellenőrzése alá vonná.   

Mint mondta, ilyen körülmények között az ország nagyon sok népének, mindenekelőtt az oroszok sorsa "drámaian" megváltozna és nem biztos, hogy az orosz nép fennmaradna, mert lennének helytette "moszkoviták, uráliak és mások".   

Putyin szerint Oroszország a kapcsolatok építése során "egyfajta partnerségi megfontolásból" eddig nem reagált ezekre a "papírra lefektetett" feldarabolási tervekre. A jelenlegi helyzetben azonban, amelyhez - szerinte - a nyugatiak arra irányuló kísérletei vezettek, hogy a Szovjetunió összeomlása után "kizárólag a maguk számára alkossák újra a világot", kénytelen lesz ezt megtenni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország népének egységesnek kell maradnia, mert ez a fő feltétele minden eredménynek és győzelemnek.   

Putyin szerint Oroszország egyetért azzal, hogy a világnak változnia kell, és ezt soha nem akadályozta, egyebek között az ENSZ-ben sem, de azt ellenzi, hogy az új világ csak egyetlen ország, jelen esetben az Egyesült Államok érdekei szerint épüljön. 

Az orosz erők támadják Mikolajivot

Oroszország az elmúlt 24 óra folyamán ötször csapott le a Mikolajivi területen fekvő Fekete-tenger parti városokra, Ocsakivra és Kutsurubra - közölte Vitalij Kim, a Mikolajivi terület kormányzója a Telegramon.

Az aknamentesítés tovább folytatódik

Az elmúlt nap folyamán az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat 46 robbanóeszközt hatástalanított a harkovi területen - jelentette Oleh Syniehubov kormányzó.

Ukrán csapatok lövik Donyecket

Az ukrán erők a reggeli órákban Donyecket lőtték, többek között 10 rakétát lőttek ki a Petrovszkij területre - írta a ria.ru. Az ukránok ezenkívül 15 darab 155 mm-es lövedéket is kilőttek.

A 155 mm-es tüzérségi lövedékeket a NATO-országok használják. Az Egyesült Államok M777-es nagy hatótávolságú fegyvereket szállított Kijevnek, és az ukrán erők aktívan használják ezeket a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok városainak támadására.

Az ukrán erők három darab 155 milliméteres kaliberű "NATO" gránátot lőttek ki Donyeck Kijevszkij kerületére helyi idő szerint 13 óra 15 perckor - közölte a DNR képviselete.

Lengyelországnak nem okoz gondot az orosz olajszállítás leállása

Lengyelország legnagyobb olajvállalata, a PKN Orlen nem fogad kőolajat a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból – közölte Daniel Obajtek vezérigazgató. Az Orlen azt mondta, hogy teljes mértékben el tudja látni finomítóit tengeren keresztül érkező olajjal, és a fogyasztókat nem érinti a leállás. Az orosz olaj a lengyel kínálat mintegy 10%-át teszi ki.

Macron Peking segítségét kéri a háború befejezéséhez

A francia elnök szerint Kína elkötelezettsége az ukrajnai béke megteremtésében "jó dolog". Emmanuel Macron azt mondta újságíróknak, hogy április elején Kínába látogat, részben azért, hogy Peking segítségét kérje a háború befejezéséhez. "Kínának segítenie kell, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy soha ne használjon vegyi vagy nukleáris fegyvereket" – mondta.

Fegyverek helyett tárgyalást javasoltak Putyinnal

Több ezren vettek részt Berlin központjában egy demonstráción, amely az ellen tiltakozott, hogy több fegyvert adjanak Ukrajnának, és arra buzdították a német kormányt, hogy ehelyett egyengesse meg az utat a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalások előtt.

Elfoglaltak egy nagyon fontos települést, állítják az oroszok

Jevgenyij Prigozsin orosz hadvezető szombaton azt mondta, hogy a Wagner-csoport erői elfoglalták a kelet-ukrajnai Bahmuttól északra fekvő Yahidne falut. Az ukrán katonai jelentések, amelyeket egy nappal az ukrajnai orosz invázió első évfordulója után adtak ki, azt sugallják, hogy a kulcsfontosságú város közelében lévő falvak továbbra is Kijev ellenőrzése alatt állnak.

Független források egyik fél állításait sem tudták ellenőrizni.

A Bahmut környékéről származó beszámolók szerint míg az orosz erők a város déli részén rekedtek, addig északon több mint egy kilométert előrenyomultak Yahidne külvárosába.

Orosz szakértő: a Kreml nem akarta három nap alatt elfoglalni Kijevet

Az orosz állami televízióban Julia Vitjazeva katonai szakértő azt mondta, hogy Ukrajna legfőbb eredményei között tartják számon, hogy az orosz katonáknak nem sikerült bevenniük Kijevet három nap alatt, ahogy azt Mark Milley amerikai tábornok megjósolta. Vityazeva szerint azonban Ukrajnában mindenki elfelejtette, hogy ezek egy amerikai tábornok szavai.

"Mindannyian azt mondják, hogy azt terveztük, hogy három napon belül elfoglaljuk Kijevet. Hadd ismételjem meg magam: ha meg akartuk volna tenni, megtettük volna! Mi több, minden kapacitásunk és erőforrásunk megvan ahhoz, hogy úgy csináljuk, ahogy az amerikaiak elfoglalták Fallúdzsát. De a legfelsőbb főparancsnokunk nem akarja. Neki nincs szüksége arra a pirruszi győzelemre, és nekünk sincs, mert később ott fogunk élni" - mondta Julia Vitjazeva. 

Szinte semmi nem maradt Bahmut városából (videó)

A Mandiner számolt be róla, hogy előkerült egy orosz drónfelvétel Bahmut városáról 8 hónapnyi harc után. A megrázó videóban az látható, hogy

A cseh elnök Ukrajna NATO-csatlakozásáról beszélt

Ukrajna NATO-tagságát a háború befejezése után kell megfontolni – jelentette ki Petr Pavel, Csehország megválasztott elnöke. A nyugalmazott tábornok Pavel az ukrán Suspilne című lapnak adott interjújában azt mondta, hogy a védelmi szövetség új tagjainak mérlegelésekor a közös értékeket, a hosszú távú érdekeket és a technikai kompatibilitást kell figyelembe venni. A műszaki kompatibilitás szempontjából azt mondta, "Ukrajna elvégezte a házi feladatát".

A nemzetközi jog szempontjából amint Ukrajna a NATO tagja lesz, miközben még konfliktusban van, a szövetség a konfliktus részesévé válik. "Elképzelhető, hogy akkor nagy valószínűséggel még atomfegyverek bevetésével is mekkora méretű lesz a NATO és Oroszország közötti konfliktus. Meg kell tehát várni a háború végét és Ukrajna szuverenitásának visszaállítását" - tette hozzá.

Perevalszkot ágyúzták az ukránok

Egy bérház és egy gépészeti javító üzem, valamint egy elektromos vezeték és egy gázvezeték sérült meg, miközben az ukrán erők Perevalszk városát ágyúzták – közölte a luhanszki orosz katonai vezetés. Az ukrán fegyveres erők két rakétát lőttek ki a településre HIMARS rakétavetőből.

A tizedik nem az utolsó szankciós csomag

Üdvözölte az elfogadott tizedik Oroszország elleni szankciós csomagot az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij éjszakai videójában azt mondta: az új szankciós lépések erőteljesek a terrorista állam védelmi ipara és pénzügyi szektora, valamint az orosz társadalmat hazugságba fullasztó propagandisták ellen, akik megpróbálják hazugságukat az egész világra terjeszteni. 

Diplomatáik és az egész állam azon dolgozik, hogy a globális és különösen az európai szankciókat kiterjesszék az orosz atomiparra, a Roszatomra, mindazokra, akik részt vesznek a terrorista állam rakétaprogramjában és nukleáris zsarolásában.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szerinte már megtették az ehhez szükséges lépéseket, és ezt várják az Európai Uniótól is.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. február 25-én az ukrán-magyar határszakaszon 4849 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5815 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.