2022.10.14. 07:02
Putyin: szükségtelen Bidennel találkozni a G20-csúcson (videó)
233. napja tart a háború a szomszédban.
Kiképzésen részt vevő ukrán újoncok a brit hadsereg dél-angliai támaszpontjának gyakorlóterén 2022. október 11-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Kirsty Wigglesworth
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése terroristának nyilvánítaná az orosz vezetést
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) arra szólította fel a tanácshoz tartozó tagállamokat, hogy nyilvánítsák terroristának a jelenlegi orosz vezetést – derül ki a strasbourgi székhelyű PACE pénteki közleményéből.
A közgyűlés e héten tartott őszi ülésszakán elfogadott állásfoglalás szerint Oroszország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is, agressziót jelentő háborút indított, ami „kihívást jelent a globális kormányzás számára”.
Az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy Oroszország nukleáris hadviseléssel való fokozott fenyegetése „visszataszító és meggondolatlan”, továbbá összeegyeztethetetlen az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyet foglaló atomhatalom felelősségével. Leszögezték: az atomfegyverek használatával kapcsolatos kérdéskörnek kiemelt helyen kell szerepelnie az Európa Tanács tervezett, negyedik csúcstalálkozójának napirendjén.
A parlamenti képviselők olyan átfogó rendszer létrehozását sürgették, amely Oroszországot és annak vezetését felelősségre vonná az Európa Tanács tagállamai közé tartozó Ukrajna elleni agressziójáért, valamint az emberi jogok és a humanitárius jog megsértéséért.
A közgyűlés a dokumentumban elítélte a kelet-ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyékben fekvő területek orosz annektálását és az „úgynevezett népszavazásokat” az érintett a régiókban. A képviselők a nemzetközi jog megsértésének, valamint semmisnek nevezték a népszavazásokat, és úgy foglaltak állást, hogy „a jogi és politikai kihatások nélküli referendumok” a nemzetközi jog megsértésének számítanak.
Kigyulladt egy elektromos alállomás Belgorodban
Kigyulladt egy elektromos alállomás Belgorod városban az ukrán fegyveres erők ágyúzása következtében – jelentette be Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója péntek este a Telegram-csatornáján.
Az alállomás a találat következtében kigyulladt, az ukrajnai Harkiv megye határához közel fekvő orosz város egy részében megszűnt az áramellátás.
„Egy 110 kilowattos alállomás kigyulladt Belgorod ágyúzása után” – közölte Gladkov, aki szerint a tartalékforrásra való átkapcsolás legfeljebb 4 órát vesz igénybe.
Hozzátette, hogy a vízellátás stabil, a szivattyúk alternatív vezetékekre álltak át.
A News.ru hírportál szerint a városban este működésbe lépett a légvédelem, és hét robbanás hallatszott. A Readovka.news portál szerint a találat a Lucs alállomást érte.
Hétfőtől a belgorodi iskolákban tanítási szünetet hirdettek ki a helyi hatóságok. A regionális operatív törzs pénteki tanácskozásán Gladkov elrendelte, hogy ellenőrizzék, mely pincék alkalmasak óvóhelynek.
Belgorod megyét a háború kezdete óta többször érte ukrán találat. A csütörtöki közlés szerint Belgorodban megrongálódott egy 15 szintes lakóház tetőszerkezete, a régióban lévő Oktyabrszkoje községben pedig egy tüzérségi találat következtében felrobbant egy hadianyagraktár. Az incidensnek halottjai is sebesültjei vannak.
Fotós: Francisco Seco / Forrás: MTI/AP
Ukrán vezérkar: vízi járműveket foglalnak le az oroszok Herszonban
Az orosz megszállás alatt álló Herszon városban a folyami kikötőből az orosz erők 15 uszály típusú vízi járműből 13-at lefoglaltak, hogy legénységet és felszerelést vigyenek át a Dnyeper (Dnyipro) folyón – írta péntek esti jelentésében az ukrán vezérkar.
A jelentésben a vezérkar arról is beszámolt, hogy az Oroszország által még 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félszigetről muzeális tárgyakat készülnek Oroszországba vinni. A közlemény szerint a Krím megszálló hatóságai rendeletet adtak ki, amelyben meghatározták a múzeumok „kiürítésének” eljárását. Ebben az is szerepel, hogy a legnagyobb anyagi értékű kiállításokat kiemelten evakuálják – írta a kijevi katonai vezetés.
A jelentésben kitértek arra, hogy a nap folyamán az orosz erők csapást mértek több település infrastruktúrájára az ország keleti részében, aminek következtében polgári lakosok sérültek meg, számokat azonban nem hoztak nyilvánosságra. Az orosz erők pénteken három rakéta- és tíz légicsapást hajtottak végre, és legfeljebb tíz támadást rakéta-sorozatvetőkkel.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy az ukrán erők által felszabadított Herszon megyei Velika Olekszandrivka településen az orosz megszállók által hátrahagyott raktárt találtak több száz lövedékkel, páncéltörő rakétákkal és aknákkal tele.
Több mint ötszáz tüzérségi lőszer, Grad és Uragan rakéta-sorozatvetőbe való lövedék, valamint több mint száz páncéltörő irányított rakéta és páncéltörő akna volt a raktárban, amelyet a helyi művelődési házban helyeztek el – írta az SZBU.
Ezenkívül az SZBU munkatársai számos esetet dokumentáltak helyi lakosok orosz megszállás alatti megkínzásáról és meggyilkolásáról. Az oroszok megpróbálták megfélemlíteni az embereket, hogy felfedjék az ellenállási mozgalom déli helyszíneit. Nem engedték, hogy a helybeliek eltemessék elhunyt rokonaikat a temetőben, ami miatt az emberek saját házaik udvarában földelték el a halottakat. Az SZBU dokumentálta a falu egyik lakosának elrablását is, akit az oroszok az ukrán fegyveres erők segítésével vádoltak meg.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban bejelentette, hogy a Németországtól kapott első Iris-T típusú légvédelmi rendszert már működtetik az ország déli részében.
Lukasenka: ne próbálják meg sarokba szorítani Oroszországot
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök figyelmeztette egy interjúban Ukrajnát és a Nyugatot, hogy ne próbálják meg sarokba szorítani Oroszországot, mert nem véletlenül vannak nukleáris fegyverei.
„A legfontosabb, hogy ne szorítsd sarokba a tárgyalópartneredet, pláne az ellenfeledet, vagyis ne menj túl messzire! Ami az atomfegyvereket illeti, minden fegyvert valamilyen céllal gyártottak. Oroszország egyértelműen közölte: Isten ments, hogy Oroszország területét valamilyen támadás érje, mert abban az esetben bármilyen fegyvert bevethet, amelyet szükségesnek tart” – jelentette ki Lukasenka az NBC amerikai tévének adott interjújában, amelyből részleteket közölt pénteken a fehérorosz állami hírügynökség.
Lukasenka arról is beszél az interjúban, hogy magasabb terrorkészültségbe helyezte országát a nyugati határa mentén érzékelhető nagyobb feszültség miatt. Utalt arra, hogy ez összefüggésben van az orosz–fehérorosz közös katonai egység létrehozásával az Ukrajnával közös határ mentén, amelyet hétfőn jelentett be.
Viktar Tumar, a fehérorosz vezérkari főnök helyettese közölte, hogy a közös katonai egységben részt vevő orosz csapatok egy része a napokban meg is érkezik Fehéroroszország területére.
Tumar azt is hangsúlyozta, hogy a katonai egység létrehozása a határvédelem és -őrzés erősítése mellett a határ menti térségben „a katonai tevékenység mérséklését” szolgálja.
Az orosz–fehérorosz Szövetségi Állam regionális katonai csoportja „kizárólag védelmi projekt” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az orosz alakulatok megérkezése után hadgyakorlatot fognak tartani.
Tumar megjegyezte azt is, hogy a NATO-tagállamok az utóbbi években elkezdték felfejleszteni katonai képességeiket Fehéroroszország határain.
„Lengyelországban és a balti államokban katonai infrastruktúrát építenek ki, a többi között újabb katonai objektumok létrehozásával határunk közvetlen közelében. A velünk szomszédos régiókban olyan csoportosulásokat hoznak létre, amelyek korszerű támadó fegyverzettel rendelkeznek” – emelte ki az ezredes, hozzátéve, hogy mindez a Fehéroroszország ellen irányuló fenyegetés növekedéséről tanúskodik, ami haladéktalan intézkedéseket követel.
Fotós: Leo Correa / Forrás: MTI/AP
Putyin: szükségtelen Bidennel találkozni a G20-csúcson
Vlagyimir Putyin szükségtelennek tartja, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon a G20 csoport november közepén, Balin megtartandó csúcstalálkozóján – erről az orosz elnök maga beszélt Asztanában pénteken megtartott sajtótájékoztatóján.
„Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem” – mondta Putyin arra kérdésre válaszolva, hogy hajlandó lenne-e találkozni az amerikai elnökkel Indonéziában.
Elmondta, hogy Oroszország minden bizonnyal részt vesz majd a G20-csúcstalálkozón, de arról, hogy ezt milyen formában fogja ezt megtenni, még nem született döntés. Közölte, hogy egyelőre nincs szó közvetlen tárgyalásokról a fórum egyetlen részvevőjével sem.
Közölte, hogy Oroszország folyamatos kapcsolatban áll egyes G20-országokkal. Példaként Recep Tayyip Erdogan török elnököt említette meg, de azt mondta, hogy másokkal is rendszeresen egyeztet.
Az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Oroszország „helyesen és időben” lépett fel, mert kicsit később „ugyanezt” kapta volna, de számára kedvezőtlenebb körülmények között. Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzte ki céljául Ukrajna elpusztítását.
Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb tömeges csapásokra, a harctéren most egyéb feladatokat kell megoldani. Putyin szerint az orosz védelmi minisztérium még nem minden célpontra mért csapást, de ezt most bepótolja.
Az Ukrajnával folytatott tárgyalások ügyéről szólva azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig kész volt ezekre. Mint mondta, a kétoldalú békemegállapodásokat márciusban gyakorlatilag parafálták, miután azonban Oroszország visszavonta csapatait Kijev közeléből, az ukrán fél nem kívánta folytatni a tárgyalásokat.
A Krími hídon elkövetett robbantással kapcsolatban arról beszélt, hogy a robbanóanyagot tengeri úton küldték el Odesszából, de eddig még nem bizonyosodott be, hogy vajon ez gabonaszállító hajókon történt-e meg. Kilátásba helyezte: ha kiderül, hogy a humanitárius folyosókat terrorcselekmények elkövetésére használják, akkor az megkérdőjelezi a további gabonaszállítást ezeken.
A balti-tengeri gázvezetékekről szólva közölte, hogy az Északi Áramlat-2 egyik szála a jelek szerint üzemképes. Megjegyezte, hogy ennek üzembe helyezéséről nem valószínű, hogy döntés fog születni, de ez nem Oroszország dolga.
Az oroszországi részleges mozgósításra vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta egyebek között, hogy 33 ezer mobilizált katona már megérkezett az alakulatához, 16 ezren pedig már harci feladatokat látnak el. Azt mondta, hogy eddig 222 ezer tartalékost mozgósítottak, akiket szerinte három, 5-10 napos szakaszban készítenek fel.
Azt ígérte, hogy a részleges mozgósítás két héten belül lezárul. Az intézkedés elrendelését azzal indokolta, hogy a hosszú, 1100 kilométeres frontot nem lehetett kizárólag szerződéses katonákkal felügyelni. A mozgósítás közben megmutatkozott zavarokat a nyilvántartás elavult módszerével magyarázta.
Ugyancsak kérdésre válaszolva elítélően nyilatkozott annak a moszkvai lakosnak az esetéről, akit 50 ezer rubel bíráságra és 15 napi elzárásra ítéltek a hadsereg lejáratásáról szóló törvény alapján csak azért, mert ukrán zenét hallgatott. Putyin szerint nem szabad úgy viselkedni, mint azok az országok, amelyek az orosz kultúra „eltörlésére” törekednek.
Emlékeztetett rá, hogy az ukrán az orosz és a krími tatár mellett államnyelvnek számít az Oroszországhoz csatolt Krímben, és arra is, hogy mintegy 3 millió ukrán állampolgár él állandó jelleggel Oroszországban.
Fontos orosz hadijelentés érkezett
Ukrajna több régiójában végrehajtott precíziós csapásokról, valamint több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról számolt be pénteken Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A hadijelentés szerint tengeri indítású precíziós fegyverek a Lviv területen található Brodiban megsemmisítettek egy nyugati fegyvereket, hadfelszerelést és lőszert tároló arzenált. Levegő-föld nagypontosságú fegyverek Kijev és Harkiv térségében hadvezetési és energetikai létesítményeket találtak el.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők három sikertelen támadási kísérletet hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk térségében, amelyek során mintegy 30 embert, két páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót veszítettek. A luhanszki régióban az elmúlt nap folyamán ukrán erők a teljes frontvonalvonal mentén harcfelderítéssel próbálkoztak, de visszaszorították őket, megölve több mint 120 ukrán katonát, üzemképtelenné téve öt páncélozott harcjárművet, négy kisteherautót és négy járművet.
Fotós: Francisco Seco / Forrás: MTI/AP
Herszonnál valami készül
Az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye orosz hatóságai kedden azt javasolták a helyi lakosoknak, hogy „egy időre távozzanak más oroszországi régiókba”.
Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője pénteki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a civilek távozása mozgásteret biztosítana a hadseregnek „a terület ukrán fegyveres erőktől való megtisztításához”.
„Herszon megye (ukrán) lövetése elsősorban a civilek számára veszélyes. Annak érdekében, hogy a területnek az ukronáciktól és a nyugati zsoldosoktól való megtisztítása során elkerüljük az áldozatokat Herszon régió civil lakossága körében, Herszon megye közigazgatása határozottan azt javasolja, hogy az emberek éljenek a humanitárius célú elutaztatás lehetőségével, pihenés és gyógyulás céljából” – írta Sztremouszov.
Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz
Magyarország a béke pártján áll, érdeke, hogy a béke minél hamarabb visszatérjen Európába, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz – közölte a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően pénteken.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar újságíróknak nyilatkozva közölte:
Magyarország azt szorgalmazza, hogy az értintett felek azonnal üljenek le a tárgyalóasztalhoz és érjen véget az öldöklés.
Kijelentette: Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon az orosz-ukrán háborúból. Bármiféle eszkalációs nyomásnak engedve a NATO-nak nem szabad hagynia, hogy szervezetként részese legyen a háborúnak. Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, és a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében nem küld halálos fegyvert Ukrajnának - tette hozzá a honvédelmi miniszter.
Lukashenko provokációval vádolta meg Lengyelországot
Alekszander Lukashenko fehérorosz elnök szerint Lengyelország folyamatos provokációval azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok atombombát vessen be. Felhívta a nyugati vezetők figyelmét, hogy ne "táncoljanak az őrült politikusok zenéjére". Hozzátette, hogy a nukleáris fegyvereknek a raktárakban a helye, ha elkezdik őket mozgatni, például Lengyelországba, annak láncreakció lesz a következménye.
"Nem szabad elindulni ezen az úton. Le kell ülnünk és higgadtan tárgyalnunk kell egymással" - mondta.
Medvegyev szerint nem lesz orosz atomcsapás
Medvegyev paranoiának nevezte, hogy Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője orosz atomcsapásról beszélt.
"Nézzük meg mi történne. Egy állítólagos Ukrajna elleni orosz atomcsapást a NATO Oroszországra mért válaszcsapása követné, majd Oroszország lőne atomot a NATO-országokra. Világvége, nukleáris tél a bolygónkon" - magyarázta Dimitrjij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, hogy miért elképzelhetetlen Borell kijelentése.
Medvegyev a VK nevű közösségi oldalon közzétett posztjában gúnyosan megjegyezte, hogy Borellt az Európai Unió nemlétező hadseregének remek hadvezérének, és nagyszerű stratégájának tartja.
Musk nem támogatja tovább Ukrajnát
A SpaceX, Elon Musk amerikai tech milliárdos vállalkozása bejelentette, hogy nem támogatják tovább Ukrajnát a Starlink szolgáltatással, amely műholdas internetet biztosított ingyenesen az országnak. Musk most felszólította a Pentagont, hogy nekik kell fizetniük a szolgáltatásért, vagyis éves szinten 400 millió dollárt.
Putyin béketárgyalásokat sürget
Vlagyimir Putyin a francia elnök szavaira reagálva elmondta, hogy Oroszország kész közvetítőként részt venni az Azerbajdzsán és Örményország közötti tárgyalásokban. Az orosz elnök meghívta azeri és örmény kollégáit és arra kérte őket, hogy egyezzenek meg egy dátumban, valamint több helyszínt is felajánlott, köztük Szocsit, Moszkvát és Pétervárat is - idézte Vlagyimir Putyint Olga Szkabajeva, az orosz 60 minutes műsorvezetője hivatalos Telegram-csatornáján.
Vizsgálat indult az An-225-ös szállító repülőgép megsemmisülése okainak feltárására
Ukrajnában vizsgálat indult az Antonov An-225 Mrija óriás szállító repülőgép február 27-i megsemmisülése körülményeinek feltárására - közölték helyi tisztviselők az ukrán média szerint.
Az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt vizsgálja, hogy a figyelmeztetések ellenére miért nem sikerült időben biztonságba helyezni a gépet - idézte a dpa pénteken az ukrán média közlését.
Fotós: Tony McDonough / Forrás: MTI/EPA/Perth Repülőtér
A történtek jogilag hivatali kötelességszegésnek, sőt külföldi katonai hatalommal való együttműködésnek minősülnek - írták ukrán médiaforrások. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy ki a hibás.
Az Antonov An-225-ös, a világ legnehezebb teherszállító repülőgépe, az ukrán fővárostól északnyugatra fekvő Hosztomel repülőterén parkolt. Dmitro Antonov, a gép főpilótája elmondta: a legénységnek az volt a szándéka, hogy a gépet február 24-én, a drámai hajnali órákban, amikor az orosz támadás megkezdődött, kimenekítse. A hajtóműveket beindították, de nem kaptak felszállási parancsot.
A harcok Hosztomel körül több napig tartottak, mígnem az ukrán csapatokat szétverték a támadó orosz ejtőernyősök. A repülőgépet február 27-én megsemmisítették.
Mivel a gépet nem sikerült megmenteni, március végén elbocsátották az állami Antonov repülőgépgyártó vállalat vezérigazgatóját, Szerhij Bicskovot.
Fotós: Maxym Marusenko / Forrás: NurPhoto / AFP
Az egyedülálló teherszállító repülőgép a világ számos repülőterének vendége volt. Szárnyfesztávolsága 88,4 méter, maximális felszállósúlya pedig 640 tonna volt. Összehasonlításképpen: egy teljesen megrakott amerikai Boeing 747-es, becenevén Jumbo Jet, a világ egyik legismertebb széles törzsű repülőgépének maximális felszállósúlya 447 tonna.
Putyin üzenet Macronnak
Vlagyimir Putyin szerint a francia elnök azon kijelentése, miszerint Oroszország felelős a Kaukázus destabilizációjáért az örmény - azeri konfliktuson keresztül, elfogadhatatlan. Az orosz elnök hozzátette, hogy meglepetten olvasta Macron nyilatkozatát Oroszország szerepéről a karabakhi konfliktusban.
Kijev: az ukrán hadsereg több mint 600 települést foglalt vissza szeptemberben
Az ukrán hadsereg több mint 600 települést foglalt vissza szeptemberben Oroszországtól - közölte a kijevi reintegrációs minisztérium a honlapján pénteken.
A települések közül 75 az ország déli részén, az oroszok által annektált Herszon megyében található, ahol a várakozások szerint pénteken megkezdődik az evakuáció, amelyre az Oroszország által kinevezett kormányzó szólította fel a civil lakosságot.
A stratégiai jelentőségű Herszon az oroszok által 2014-ben annektált Krím félsziget túloldalán fekszik.
Zaporizzsjában felszólították az embereket, hogy keressenek óvóhelyet
Éjfél után kezdődtek a légicsapások a városban a szemtanúk szerint. Olekszandr Sztaruk, Zaporizzsja megye kormányzója szerint orosz rakéták találták a várost több helyen is ezért felszólította a lakosságot, hogy keressenek óvóhelyet.
Fotós: Leo Correa / Forrás: MTI/AP
Behatoló drón miatt vizsgálódik a norvég rendőrség
Szemtanúk beszámolója szerint drón repült át a Norvégia délnyugati részén található Kaarstoe gázfeldolgozó fölött, a rendőrség pénteken vizsgálatot indított az ügyben - írta a Stavanger Aftenblad című helyi napilap.
Az átrepüléssel valószínűleg megsértették a biztonsági előírásokat - tette hozzá az újság.
Kaarstoénél katonák állomásoznak. A norvég hatóságok az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakciót követően megerősítették az olaj- és gázlétesítmények védelmét.
Az olajbiztonságért felelős norvég hatóság még a szeptember végi támadások előtt figyelmeztette az energiavállalatokat, hogy
vigyázzanak az azonosítatlan drónokkal.
Csütörtökön telefonos fenyegetés érte a Nyhamna gázüzemet, Európa egyik legnagyobb energiaexporttal foglalkozó létesítményét.
Az ukrajnai háborút követően Norvégia Európa legnagyobb gázellátójává vált.
Robbanások és tűz Zaporozsjénél
Több találat is érte Zaporozsje infrastrukturálisan fontos épületeit – írja a RIA Novosztyi. A találatok miatt több helyen tűz van, tudatta Olekszandr Sztaruk, a régió vezetője.
Évekig elláthatja Ukrajnát fegyverekkel a Nyugat
A brit védelmi miniszter, Ben Wallace azt mondta, hogy Oroszország előbb fog kifogyni az ellátmányból és a fegyverzetből, mint a nyugatiak. Arról is beszélt, hogy a nyugati szövetségesek között olyan beszerzési folyamatok vannak, amelyekkel évekig képesek Ukrajnát fegyverrel ellátni.
Visszavágna az orosz hadsereg Herszonban – térkép
Az orosz csapatok ellentámadásra készülnek a herszoni régióban, ahol a napokban öt települést foglaltak el az ukránok. Az oroszok ezzel egyidejűleg evakuálják a régió lakosságát.
Több mint 11 ezer menekülő érkezett Ukrajnából
Magyarországra tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 6214 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 5157 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 41 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Hullanak a kiképzetlen, frontra vezényelt orosz katonák
Az ISW amerikai agytröszt írta, hogy október elején egy orosz parancsnok, Mihail Zusko a luhanszki frontra küldte egy ezred frissen mozgósított katonáit, akik kiképzést sem kaptak. Az ezred súlyos veszteségeket szenvedett – azt már ukrán hírügynökségek írták, hogy a Kreml a veszteségek miatt letartóztatta Zuskót.
Atomtöltetet is célba juttató bombázókat telepítettek az oroszok a norvég határ közelébe
Oroszország stratégiai bombázó repülőgépeket telepített a Kola-félszigetre, 32 kilométerre a norvég határtól – derül ki a norvég Faktisk honlap által megszerzett műholdképekből.
Az Olenya légibázisról készült felvételeken a nagy hatótávolságú stratégiai bombázók, köztük Tu–160-as és Tu–95-ösök vannak. A gépek képesek atombombákat is célba juttatni – írja a Faktisk.
Zelenszkij szerint ma különösen figyelni kell a légiriadóra
Legfrissebb videóbeszédében az ukrán elnök azt mondta, az orosz terror ellen minden szinten erővel kell válaszolni, a harctéren, szankciókkal és jogilag is. Ma, október 14-én ünneplik Ukrajna védelmezőinek napját, így Zelenszkij szerint ma különösen oda kell figyelni a légiriadó jelzéseire.
Ukrán válság
- Oroszország nagyszabású éjszakai dróntámadást hajtott végre – frissül
- Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium az ukrán elnök ellen
- Kizárta NATO-katonák ukrajnai bevetését a brit külügyminiszter
- Oroszország több mint 3200 irányított légibombát dobott áprilisban Ukrajnára
- Négy frontszakaszon sikerült előretörnie az orosz hadseregnek
