Távolból is látszik minden rezdülés

Debrecen - Néhány hónapja működik a távmeghallgatási rendszer a hazai bíróságokon; célja, hogy gyorsítsa, egyszerűsítse az eljárásokat. Immár nem kell például egy tanúnak az ország egyik végéből a másikba utaznia, a technika segítségével több száz kilométerről is kikérdezhető. A tapasztalatokról dr. Nagy Antal bíró számolt be.

Stratégiai cél a bíráskodás gyorsaságának és hatékonyságának növelése, ehhez illeszkedik a távmeghallgatás rendszere. A szükséges infrastruktúra kiépítését komoly előkészítő munka előzte meg, és jelentős beruházást igényelt. Használatára az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése révén, 2018. augusztus 31-étől van lehetőség. Addig a napig 72 végpontot építettek ki a bíróságokon országszerte, ebből 9 Budapesten van, továbbá megyénként 3-4, Hajdú-Biharban három (kettő a Debreceni Járásbíróságon és egy a Debreceni Törvényszéken) – mondta el lapunknak dr. Nagy Antal, a Debreceni Törvényszék büntetőkollégiumának vezetője, a rendszer megyei koordinátora.

Hármas cél

Kifejtette: a távmeghallgatásnak hármas célja van. Mindenekelőtt az időszerűség javítása, vagyis hogy ne húzódjon el a per. Önmagában már az is jelentős tényező, hogy a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben lévő emberek szállítási ideje megspórolható a távmeghallgatással. Továbbá elkerülhető a szállítással járó kockázat is, és kiküszöbölhetők azok az esetek, amikor a bv-intézetnek nincs kapacitása adott napon a meghallgatandó személyt a bíróságra vinni.

– Egy másik cél az átláthatóság növelése: a távmeghallgatásról kép- és hangfelvétel készül, amit az érintettek bármikor megnézhetnek. A harmadik pedig a bíróság szolgáltató jellegének erősítése, így például gyermek- vagy fiatalkorú tanúk biztonsága jobban garantálható, és nem utolsó sorban az állampolgárok bíróság előtti megjelenése is lényegesen egyszerűbbé válik – hangsúlyozta Nagy Antal, megjegyezve, hogy mindez természetesen a költségek csökkenésével is jár.

Még több végpont

– Elmondhatjuk, hogy minden megyeszékhelyen van távmeghallgatásra lehetőség, és cél a következő két évben további 112 végpont kiépítése, így minden egyes bíróságon lesz legalább egy távmeghallgató helyiség. Ez azt jelenti, hogy például egy tanúnak, aki Sopronban lakik már most sem kell Debrecenbe utaznia, hanem Győrben meghallgatják, sőt, később Győrig sem kell elmennie, hanem Sopronban tanúskodik, mondjuk a Berettyóújfalui Járásbíróságon zajló perben!

Ha teljesen kiépül a rendszer, az idézetteknek csak a legközelebbi járásbíróságig, tehát legfeljebb 10-15 kilométert kell majd utazniuk”

– mutatott rá a bíró, hozzátéve, hogy természetesen lehetnek olyan esetek, amikor szükséges az adott (távoli) bíróságon személyesen megjelenni.

Az említett 72 végponton túl továbbiak vannak már bv-intézetekben, és a bevándorlási hivatal helyszínein, így menedékkérelem ügyében is szoktak távmeghallgatást tartani például a szegedi bíróságok, miközben az érintett személy a határon, a tranzitzónában tartózkodik. Vannak végpontok rendőrségi fogdákon is, így akár egy letartóztatásról szóló döntéshez sem kell feltétlenül a bíróságra vinni az érintettet. A felsorolt típusú helyeken a már meglévők mellett a következő években további 450 épül majd ki – magyarázta Nagy Antal.

– A Debreceni Törvényszéken tartottunk már távmeghallgatást bv-intézetben lévő személlyel. Egyelőre azonban még nincs annyi végpont, hogy minden börtönlakót így hallgathassunk ki, illetve lehet arra igény a bíróság vagy a terhelt részéről is, hogy személyes meghallgatást szeretne, erre biztosítani kell a lehetőséget.

Soproni tanúk

– Korábban tárgyaltam olyan kábítószeres ügyet, amelyben húsz vádlott fele Győr-Moson-Sopron megyei illetőségű volt, a banda feje soproni, csak épp Hajdú-Biharban is terjesztették a szert. Sok soproni és tatabányai tanút is ki kellett hallgatni – idézte fel Nagy Antal. – Sajnos, akkor még nem volt lehetőség távmeghallgatásra, de ma egy ilyen ügyben, ha a bíró úgy dönt, hogy él vele, akkor az idézést a tanú lakóhelyéhez legközelebb eső végpontra adja ki. Tehát úgy fog szólni, hogy a Debreceni Járásbíróság megidézi XY-t a Soproni Járásbíróság tárgyalótermébe. A tanú bemegy az adott időpontban, ott egy bírósági dolgozó fogadja őt, bekíséri a tárgyalóterembe, és működteti a távmeghallgató rendszert. Létrejön a kapcsolat az ottani és a debreceni tárgyalóterem között, és a Debrecenben jelenlévők kérdéseket tehetnek fel neki, amiket megválaszol. Az informatika segítségével gond nélkül ki lehet hallgatni, és nem kellett utaznia egy napig – részletezte a bíró.

A jövőbe mutat

Mint elmondta, egy hónappal ezelőtt a Debreceni Törvényszéken volt egy ügy, melynek vádlottja szökésben volt. A rendőrök igazoltatták, el akart menekülni, miközben eltörte a lábát és a nyíregyházi kórházba került. A bíróság távmeghallgatás mellett döntött; a rendőrök betolták a vádlottat hordágyon egy távmeghallgatásra alkalmas helyiségbe az ottani bíróságon, a tárgyalás megtörtént, és jogerős döntés született.

– Egy lábtörés az eljárás elhúzódását eredményezte volna, hiszen meg kellett volna várni, hogy a sérült lába begyógyuljon és meg tudjon jelenni a Debreceni Törvényszéken – mutatott rá Nagy Antal. – Vagyis már saját bőrünkön is érezzük a távmeghallgatás pozitív hatását, de negatívat nem is tudok mondani, mert csak jó tapasztalatunk van. Mindenképpen ez a jövő! Egyébként az akták elektronizálásával együtt, előbb-utóbb meg fog szűnni a papír. A polgári ügymenetben már nagyon sok papírt kiváltott a technika, azonban a büntetőperekben ez problémásabb, mert például egy bv-intézetben tartózkodónál értelemszerűen nehezebb az elektronikus kapcsolattartás. De ebbe az irányba megyünk – mondta.

Van, ahol kötelező

– A távmeghallgató rendszer bevezetése előtt számos felkészítést tartottunk, bemutattuk, lehetőséget adtunk gyakorlásra; egyébként kevés informatikai ismeret birtokában is könnyen elsajátítható, amit a működtetéséhez tudni kell. Az a bíró, aki az ügyében kipróbálta, csak jó tapasztalatról számolt be – hangsúlyozta.

Nagy Antal elmondta, hogy Debrecenben a nyomozási bírók rendszeresen használják a távmeghallgató rendszert, mert nekik bizonyos esetekben már kötelező: például letartóztatás meghosszabbításakor, fenntartásakor nem hozatják be az érintett személyt, hanem a bv-intézetben lévő végponton keresztül hallgatják meg, bizonyos indokolt esetekben azonban van lehetőség a terhelt személyes meghallgatására is.

Általánosságban elmondható, hogy jelenleg heti rendszerességgel alkalmazzuk a módszert, és meggyőződésem, hogy később gyakoribb lesz. S mint minden újdonságnak, ennek is be kell majd épülnie a köztudatba”

– összegzett.

Kiváló minőségű hang- és képélmény

A technikai lebonyolításról elmondta: a távmeghallgató rendszert a NISZ Zrt. üzemelteti. Hozzá kell egy nyomtatványt benyújtani elektronikusan, melyben a bíró kéri, hogy adott napon és idősávban tegye lehetővé a távmeghallgatást, vagyis foglalni kell egy vonalat. – Jelenleg elég, amennyi rendelkezésünkre áll, de szerintem ahogy elterjed ez a módszer és beépül a mindennapok rutinjába, több vonal kell majd, és a vidéki járásbíróságokon lévő végpontok is kihasználtak lesznek – vélekedett Nagy Antal.

– A távmeghallgatás kapcsán nem valami régi, szemcsés képet és sercegő hangot kell elképzelni; nagyon fontos, hogy kiváló minőségű kép és hang áll a bíróság rendelkezésére. A bíró működtetheti a technikát úgy, hogy például ráközelít a meghallgatott személy arcára, vagy az idegesen babráló kezére. Minden rezdülését érzékelheti, mint amikor ott áll előtte a tárgyalóteremben. A nonverbális jelek észlelése egyébként is feladata a bírónak, aki ha rutinos, gyorsan kiszúrja, ha valaki nem mond igazat. Szükség esetén pedig arra is van technikai lehetőség, hogy felismerhetetlenné torzítsák egy védett tanú arcát, hangját, utóbbit úgy, hogy mégis érthető maradjon, mit mond – magyarázta a kollégiumvezető.

- Szőke Tímea -

A holland kapcsolat

Van lehetőség távmeghallgatásra más országokat érintően is, Nyugat-Európában szinte mindenhol működik hasonló rendszer, és alkalmazása tekintetében nincsenek jogszabályi ütközések. Itt Debrecenben bevezetése óta csak egyszer szerették volna használni külföldi meghallgatásra, egy Hollandiában tartózkodó személyt egy emberkereskedelem bűntettében zajló ügyben akartak kikérdezni, aki azonban nem jelent meg az idézésre, tehát nem technikai ok miatt hiúsult meg a kapcsolat.

Az örök fantáziamozgató

A telefon szinte azonnal megmozgatta a képzelőerőt, és az emberek már akkor fantáziálni kezdtek arról, hogy ha hangot el lehet juttatni nagyobb távolságokra, akkor ugyanez hogyan tehető meg a képpel. A Technologizer.com cikkéből kiindulva a nyugat.hu mutatja be a videótelefonálás korszakait. Ki más próbálta volna meg elsőként a gyakorlatba átültetni a videótelefonálás elvét, ha nem az AT&T, Alexander Graham Bell telefoncége. A „PicturePhone” (kép-telefon) végül az 1964-es világkiállításon debütált, de végül több okból is elhalt a kezdeményezés: a jövőtelefon nem a már meglévő hálózatokat használta, így külön kellett neki kábeleket fektetni, illetve mai árfolyamon számolva átlagosan 30-40 ezer forintot kellett fizetni egy háromperces hívásért.

1992-ben végre felismerte a távközlőmogul, hogy egy gazdaságos, széles körben terjeszthető videótelefonnak a már kiépült rendszereket kell használnia, a siker záloga csakis ebben rejtőzhet. A VideoPhone 2500 már szaggatott, másodpercenként 10 képkockát küldeni képes, kissé esetlen színezésű videóra volt képes. 1600 dollárba került, ami ma 2500-nak felelne meg (vagyis cirka 570 ezer forintnak).

[related-post post_id="3888630"]

[related-post post_id="4111113"]