Biszku-ügy - Ab: nem alkotmányellenes a kommunizmus bűneinek tagadásáról szóló Btk.-tényállás

Budapest, 2013. június 18., kedd (MTI) - Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.-) tényállás - közölte a testület a honlapján kedden.

Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen 2011 januárjában emelt vádat az ügyészség egy 2010 nyarán tett televíziós nyilatkozata miatt, amelyben az ügyészség szerint a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel a nagy nyilvánosság előtt, amikor többi között arról beszélt: máig ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának tekinti az 1956-os forradalmat.

Az illetékes bíróság azonban a vádirat benyújtása után felfüggesztette az eljárást, és az Ab-hoz fordult, mert álláspontja szerint a vádbeli Btk.-szakasz alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánítást.

Az Ab ebben az ügyben mondta ki hétfőn, hogy ez a Btk.-rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása.

Az Ab indoklása szerint ugyanis a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát. A jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi elkötelezettség megóvása mint alkotmányos cél is indokolja továbbá a demokratikus eszme megkérdőjelezésére alkalmas megnyilvánulások elleni fellépést. A támadott rendelkezés a köznyugalmat is védi, hiszen a szóban forgó bűnök nyilvános tagadása arra is alkalmas lehet, hogy közfelháborodást keltve, másokat megbotránkoztatva olyan indulatot gerjesszen, amely a köznyugalom megzavarásához vezethet.

Az Ab megállapította, hogy mindezeknek az alkotmányos értékeknek és céloknak az összessége ebben az esetben a véleménynyilvánítás szabadságának még a büntetőjogi korlátozását is szükségessé és arányos mértékűvé teszi.

Az Ab kifejtette, hogy a vizsgált bűncselekmény tárgyát nem csupán azok a tettek képezik, amelyek a nemzetközi jog és a belső nemzeti jog szerint a népirtás, illetve az emberiség elleni cselekmények törvényi tényállását kimerítik. Ide tartozik minden további, a népirtáshoz és az emberiség elleni cselekményhez fogható súlyú, általános történelmi evidenciaként elfogadott, a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt véghezvitt rémtett is. E cselekmények körének meghatározása esetről esetre a most támadott Btk.-rendelkezést alkalmazó bírák feladata.

Az Ab az indítvány jogbiztonság sérelmére vonatkozó részét sem találta megalapozottnak.

A 15 tagú Ab többségi döntéséhez három bíró - Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós - fűzött különvéleményt.

Biszku Béla ellen egy másik büntetőeljárás, nyomozás is folyik tavaly óta több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett, valamint bűnpártolás miatt.

Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagjaként, valamint 1957 és 1961 között belügyminiszterként a megtorlások egyik irányítója volt.

- MTI -