Horvátországi erdei iskola magyar segítséggel

Budapest, 2012. július 3., kedd (MTI) - Már fogadhat diákokat az első, magyar program alapján létrehozott horvátországi erdei iskola, amely a Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül, az EU társfinanszírozásával valósult meg Pécs és a horvátországi Kalnik között.A pécsi székhelyű Zöld Gondolat Lovagrend egyesület szervezésében, határ menti együttműködés keretében Kalnik községben, a Koprivnicko-Krizevacki megye védett természeti területeire ültették át a magyar tapasztalatot, és kezdhette meg a munkát az első horvátországi erdei iskola - mondta el az MTI-nek Kulcsár Enikő, a lovagrend projekt asszisztense.

A horvát pedagógusok a kezdés előtt nemcsak részletes tananyagot, hanem gyakorlati felkészítést is kaptak magyarországi partnereiktől. A pécsi egyesület 2003 óta működik, azóta sikeresek az erdei iskolai oktatási programok.

Az iskolai tantervekben szereplő környezetismereti órát az erdei iskolában tartják meg, de a tanár elhatározásától függően kiviszik a természetbe a biológia, a növény- és az állattanórát is.

A magyar erdei iskolák tantervének megvalósítását segítendő a Mecsekerdő Zrt. például új, 6,2 kilométer hosszú tanösvényt is létrehozott, amelyet a környék meghatározó fafajáról, az ezüsthársról nevezett el. Az ösvényen tájékoztató táblák igazítanak útba az ott honos növényekről, állatokról, és a tanárok az ottani foglalkozásokat szakkörszerűen tartják meg. A természet közelsége sokat segít a tananyag könnyebb elsajátításában mind Magyarországon, mind Horvátországban - magyarázta az asszisztens.

Az erdei iskolarendszer sokat segít abban, hogy megmentsenek elhagyott iskolákat a pusztulástól, mert rendbe hoznak egy-két tantermet, és ott tartják a benti foglalkozásokat. Az egyesület pályázatokat is kiír a gyermekeknek, akik a Zöld Gondolat Lovagrend lovagjai lehetnek - tette hozzá.

A horvátországi Kalnik község erdős vidéken, 50 kilométerre északkeletre fekszik Zágrábtól, közel Varasdhoz (Varazdin). A kalniki önkormányzat fölkarolta a pécsi tervet, és azt a célt tűzte ki, hogy segít kiépíteni a teljes erdeiiskola-hálózatot Horvátországban.

A község felett egy sziklaormon állt egykor Veliki Kalnik (Nagykelmék) vára, amelyet oklevelek először 1221-ben emlegettek mint II. Endre birtokát. IV. Béla 1243-as oklevele szerint Nagykelméket megvédték a tatároktól. A monda szerint az ostromlott várban ott volt a király a védőkkel együtt. A lakosság az éjszaka leple alatt szilvával teli faágakkal látta el a védőket, így azok elkerülték az éhhalált. A király hálából a lakosságnak nemesi címeket adományozott, innen ered a hétszilvafás nemes kifejezés.

MTI