2024.03.09. 20:00
A bulikirály, a portói torony, a Fradi-gyilkos és az apró termetű óriás
Ők sem igazán váltak be a Lokinál.
A négy ikonikus futballista leginkább turista volt Debrecenben
Forrás: NS-archív, Transfermarkt-archív
A DVSC „legendás” igazolásairól szóló sorozat következő részében ismét négy kitűnő képességekkel megáldott labdarúgót szedtünk össze, akik a Loki történetének nem éppen meghatározó alakjai.
Listánk az egykori remek bekkel, Völgyi Dániellel kezdődik. Az egyébként pályája zenitjén Magyarország legjobb balhátvédjei között számontartott játékos – aki meghatározó tagja volt a hosszú évek után bajnok Győri ETO gárdájának is – cívisvárosi kalandja nem sikerült túl fényesre. Ezt bizonyítja, hogy mindössze hét mérkőzés jutott neki a Loki szerelésében. A hátvédről az a pletyka is járja, hogy gyakran megfordult a cívisvárosi éjszakákban. Nem tudni, igazak-e a „hírek”, de általánosságban elmondható, nem biztos, hogy a profi sportolók karrierjét elősegíti, ha többször látják az emberek a szórakozóhelyeken, mint a stadionban.
Völgyi napjainkban is aktív, jelenleg a jó nevű Gázgyár együttesében játszik. Ugyanakkor erősségeit is érdemes említeni, hiszen több korosztályban is volt utánpótlás-válogatott, bal lába pedig az ország egyik legjobbjának számított.
A portói torony
Ekkoriban szintén a DVSC keretét erősítette Szok Hjondzsun, aki amellett, hogy az NB I. legmagasabb játékosai közé tartozott, még a legdrágább is volt. A koreai csatár piaci értéke ekkor 2.7 millió euróra rúgott (mai árfolyamon több mint 1 milliárd forint), így joggal várhatták a Loki hívei, ontani fogja a gólokat. Ennek ellenére a majdnem kiesést hozó idényben fél év alatt mindössze egy gólt sikerült összeszednie a portugál FC Portótól kölcsönvett csatárnak.
Egy rekord azonban biztosan az ő nevéhez fűződik: Szok volt az első, s minden bizonnyal azóta is az egyetlen játékos, akinek sikerült kilőnie a labdát a Nagyerdei Stadionból.
Erényeit azért igazolja – vagy menedzsere kiváló képességét –, hogy a DVSC után még a francia első osztályú Troyes és Stade Reims csapataiban is játszott, de jelenleg a világhírű Without Club gárdáját „erősíti”.
Az apró termetű óriás
Szintén az ikonikus együttest erősítette a 187 centiméter – ez az álmoskönyv szerint sem jelent jót egy hálóőr esetében –, magas kapus, Bozidar Radosevic. Azért vannak kételyeink Bozidar magasságát illetően, de a mértékadó és mindig hiteles Transfermarkt szerint valóban annyi volt a horvát. Jó ajánlólevél, hogy többek között a Hajduk Splitben is védett, amelynek színeiben El-csoportmeccsen is pályára lépett. Az NB I.-ben a Balmazújváros színeiben mutatkozhatott be, ezt követően szerződtette a DVSC.
A Vasutasban mintegy harmincszor őrizte – kisebb-nagyobb sikerrel – a kaput. Olykor-olykor voltak egészen nagy bravúrjai, de nem lopta be magát a drukkerek szívébe, s a vezetőség sem ragaszkodott hozzá.
A Lokit követően a híres iráni csapatba, a Persepolisba szerződött, persze ez a kaland sem vált be igazán, így hazatért Horvátországba. Napjainkban a HNK Gorica kiválóságának számít.
A bosnyák hős
A legendás keret egyik utolsó gyöngyszeme a bosnyák Ognjen Djelmics, aki jobb ajánlólevéllel aligha érkezhetett volna Debrecenbe. A bosnyák szélső azt követően jött a cívisvárosba, hogy a Zeljeznicar gárdájával kiütötte a Ferencvárost a Bajnokok Ligája selejtezőjében.
A Loki híveinek csodás nap volt a külföldiek sikere, ráadásul Djelmics is pazarul futballozott a zöldek ellen. Az előzményeket figyelve tehát arany betűkkel jelentették be a szélső igazolását, sőt az aktuális szurkolói ankét meglepetéseként közölte az akkori elnök, Szima Gábor a csúcsigazolást.
Az már más kérdés, hogy maradandót nem alkotott piros-fehér mezben, de ez a tipikus esete annak, hogy Ognjen bármit tett volna, akkor is szeretnék őt örökké a Vasutas szurkolói.
