Jegyzet: A ló, meg az oldala

A Loki két góllal kapott ki a Ferencvárostól a Nagyerdőn vasárnap este. Fájdalmas az eredmény, de ha egy kicsit magunkba nézünk, nem történt más, minthogy érvényesült a papírforma, mert a mai FTC ennyivel biztos jobb csapat Dzsudzsák Balázséknál. Piros-fehér szemüvegen át nézve mindkét félidő rosszul nézett ki, időnként bénultnak, tehetetlennek tűnt a csapat a gyepen. Eléggé beszédes adat, hogy a Vasutas kaput eltaláló lövés nélkül zárta a debreceni drukkerek számára talán legfontosabb rangadót. A szurkolók mindig kiemelten kezelik a Loki-Fradit, most meg pláne, amikor hosszú idő után ismét magyar szinten élcsapata van a cívisvárosnak. Szrdjan Blagojevics érkezése óta önmagához képest szárnyal a Lokomotív, csak a szerb szakvezető regnálása alatti NB I.-es fordulókat nézve vasárnapig a DVSC szerezte a legtöbb pontot abban a szakaszban.

Csak arról feledkeztek meg sokan, hogy egy ellenfél is lesz a pályán, amely történetesen magasan kiemelkedik a magyar első osztályból, nem véletlenül vezeti utcahosszal a bajnokságot. Akkora az előnye, hogy akár el is lazsálhatná a meccseit, amit a tavaszi fordulókban többször meg is tett, ám a Loki elleni derbit nagyon is komolyan vette. Az, hogy ez a mieink korábbi teljesítményének szólt, vagy a zöld-fehérek egóját korbácsolták fel a felvezető anyagok, édes mindegy, a pályán kiderültek a valós erőviszonyok.

Sokan nekibúsultak a lefújás után, pedig szerintem nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. Nem kell temetni a gárdát, ez a meccs elment, de tettek annyit Szécsi Márkék az elmúlt tucatnyi fordulóban, hogy a bizalom ne illanjon el. Újra van egy szerethető csapatunk, amelyik próbál futballozni, szórakoztatni, és nem mellesleg elég gyakran győz is. 

Molnár Szilárd