„Olyan ez, mint egy luxusbörtön” – egy debreceni masszőr olimpiai tapasztalatai

Bihari Zoltán debreceni masszőr mondta el a Hajdú-bihari Naplónak, hogy mik a tapasztalatai Japánban. – Két hete érkeztünk meg Tokióba, mondhatni, érdekesen kezdődött a „kiruccanásunk”: egy több mint háromórás procedúra után tudtunk kijutni a repülőtérről – mondta. Majd elmondása szerint ez pár nappal később folytatódott is, négyórás buszozás után értek el ugyanis az akklimatizációs táborból az olimpiai faluba, ahol a koronavírus miatt érdekes dolgok figyelhetők meg.

Az időeltolódásról azt mondta, hogy már van bevált módszerük, de az átállás körülbelül 6-8 napot vett igénybe.

„Kórijamában egy szállodában voltunk. Az olimpiai faluban most mindenki külön szobában van elszállásolva, külön étkezőbe kell járnunk egyesével, olyan ez, mint egy luxusbörtön, csak innen kimenni nem lehet sehova. A szobák kicsit szürkébbek és kisebbek, mint annak idején Rióban, de a kilátás mondjuk pazar”

– mondta.

Hosszú Katinka, Milák Kristóf, és a debreceni atléták masszőre beszélt a japán mentalitásról, étkekről is. – A japánok nagyon híresek a pontosságukról, a precízségükről, ez meg is van. Nemzetközi, valamint helyi ételek is vannak mindig a menüben, én mindenevő vagyok, de kicsit uncsi már a hatodik naptól, nem túl változatosak az ételek. Ami meglepett, próbáltak gulyáslevest, valamint töltött káposztát készíteni, nem igazán sikerült nekik, de legalább megpróbálták.

A vírus a kihívás

A szálloda éttermében mindenkit plexifal választ el egymástól, ez elsőre furcsán hat, de meg lehet szokni idővel – mondta. A vírus rányomja a bélyegét mindenre Japánban is, ahogy Bihari Zoltán elmesélte nekünk: – Egy külön alkalmazáson figyelik, hogy ki kivel érintkezett, ez automatikus. Fertőzés esetén pedig jön a karantén a kontaktoknak is. Remélem, erre nem kerül sor.

Végül arról beszélt még a cívisvárosi masszőr, hogy a buszokkal több problémájuk is akad, de reméli, ez is megoldódik, és nem kési le versenyzői döntőjét Tokióba, merthogy Bihari Zoltán érmeket vár „övéitől”.

– Nekem már nincs igazán nagy kihívás az olimpián sem, rutinos, öreg rókának számítok, már mindent megéltem, láttam, sőt még azok ellenkezőjét is – mondta.

Palánki István