2023.12.22. 07:00
Dickens ma podcastot készítene: debreceni szakembert kérdeztünk a karácsonyi művekről
Hogyan ábrázolják az ünnepeket az írók, költők, és mit tanulhatunk a karácsonyi művekből?
Karácsonyra a könyv ideális ajándék lehet
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Mi a legnagyobb karácsonyi klasszikus? – tettük fel a kérdést Fazakas Gergelynek, a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatójának. – Charles Dickens Karácsonyi ének című kisregénye a 19. század közepéről világszerte népszerű. Mi minden évben felolvassuk a gyerekeknek, idén a 6 éves először fogja hallani. 14 éves is van a családban, látszik, hogy egyszerre több korosztályt meg tud szólítani. De ez nem jelenti azt, hogy olyan könnyű megérteni egy 6 évesnek, mert ez egyszerre egy mese és nagyon súlyos evangéliumi történet, a szentírás parafrázisa, a jó cselekedetek felé való elmozdítás – válaszolta Fazakas Gergely.
Hozzátette, azért vált pont ez a mű klasszikussá, mert Dickens rájött, hogy érdemes felolvasni. – Ő még nem tudott podcastet készíteni, de sok helyre elment, hogy felolvassa a saját regényét. Olyan példány is maradt fönn, amiben a feljegyzései vannak, hogy hol kell hangot váltani ebben a több szereplős regényben. Dickens nem csak jól tudott írni, hanem jól elő is tudott adni, sok visszajelzés volt, hogy szerették a színészi játékát – ismertette.
A fa eredete
Az igazgató kifejtette, 1843-ban jelent meg a Karácsonyi ének, Angliában ebben az időszakban esett szét a vidéki társadalom. Felfejlődtek az ipari központok, mint például Manchester és Birmingham, elmentek az emberek dolgozni a városba, így szétestek a többgenerációs családok, megszakadtak a hagyományok.
– Dickens szeretett elmenni munkásközegbe is, mondhatni nagyon jól promótálta a műveit, de ő inkább misszióként fogta föl, hogy a regényen keresztül áttételesen a szentírás üzenetét elvigye és felélénkítse a karácsony hagyományát – magyarázta.
Mint Fazakas Gergely elmondta, a karácsonyfa állítása akkor még kialakulóban volt a 19. századi polgári Németországban, de az eredeti ötlet nem tőlük ered. – Egy feldíszített fenyő olyan, mint az élet fája, a piros gömbök az almát, a boa a kígyót szimbolizálja, a nagy teremtésmítoszhoz kapcsolódik. Nem véletlen, hogy a karácsonyi irodalom másik kezdete a 800-1000 körüli évek. Ebben az időszakban leginkább templomi színjátékok születtek, karácsony előestéjén az egész üdvtörténetet előadták – mondta.
Forrás: Napló-Archív
Mi a helyzet a szilveszterrel?
Az advent napjától vízkeresztig tartó időszakot egy ünnepkörnek kell felfogni, nem lehet belőle külön kiemelni a szilvesztert. Európában még ma is vannak lényeges különbségek. Itthon a karácsony a meghitt, a szilveszter a bulis ünnep, Angliában ez fordítva van. Ők karácsonykor élnek nagyobb társadalmi életet, a barátokkal beülnek egy pubba, míg a szilvesztert családi körben töltik.
A három királyok vízkeresztkor, azaz kiskarácsonykor adták át ajándékaikat, Spanyolországban tartják ezt a szokást és ott január 6-án kapják meg a gyerekek az ajándékot – sorolta az igazgató.
Megjegyezte, a szilvesztert azért is nehéz elkülöníteni, mert sokáig karácsony napját tekintették az újév napjának. István király idején még nem volt egyértelmű, hogy melyik napot tekintik az évfordulónak, ezért nem tudjuk biztosan, hogy 1000 vagy 1001 volt a koronázás éve.
Csak vidáman?
Fazakas Gergely szerint az egész ünnepkörben egyszerre van jelen a szépség és a bánat. – Krisztus születése magában hordozza, hogy ő meg fog halni. Szabó Magda Az a szép, fényes éjszaka című novellájában és Nagy Gáspár verseiben a csecsemő Jézus már tudatában van, hogy meghalni jön a világra. Borbély Szilárd Halotti pompa című kötetében és a Míg alszik szívünk Jézuskája misztériumjátékán keresztül mutatja meg egyszerre a karácsony tragédiáját és szépségét.
Az igazgató felhívta rá a figyelmet, hogy még a vidám filmekben is keveredik az öröm és a bánat, a Reszkessetek betörőkben egyedül marad a gyerek és az Igazából szerelemben is mindenki sírdogál.
Az életben egyszerre jelen van a két minőség, az ünnepek alkalmával is könnyű beleszaladni egy veszekedésbe, például hogy nem jó, amit és ahogy a másik sütött; a karácsony tud megterhelő lenni. A huszonhetedik bejgli és a harmincadik rokon után különösen jó leülni és olvasni
– vélte.
Az ideális ajándék
Ha már a filmek szóba kerültek, a leggyakrabban adaptált karácsonyi művekről is megkérdeztük Fazakas Gergelyt. Elmondta, Hoffmann Diótörőjéből és Egékirályából Csajkovszkij 1892-ben balettet írt, de számos feldolgozása van ennek az egyébként horrornak nevezhető regénynek, ami szintén egy evangéliumi parafrázis, a jó és a gonosz küzdelme.
Kérdésünkre, hogy mi a kedvenc ünnepi műve, Fazakas Gergely elmondta, ez évről-évre változik. Amit rendszeresen újra olvas, az Truman Capote Karácsonyi emlék című elbeszélése, amit az egyik legszebb és megrendítőbb történetnek tart. A Halotti pompát minden húsvétkor és karácsonykor a kezébe veszi és minden alkalommal valami más tárul fel számára a műből. Nagyon szereti még a régi karácsonyi himnuszokat és a betlehemes játékokat.
Az ideális karácsonyi könyvajándék kapcsán a krimik kerültek szóba. – Agatha Christie-től A karácsonyi pudingot ajánlanám, ahol egy angol vidéki kúriába invitálják Hercule Poirot-t egy ékszerrablás miatt; a mű nagyon hangulatosan írja le az úri karácsonyi hagyományokat.
S hogy mit tanulhatunk az ünnepi irodalomból? – A középkori gondolkodó Kempis Tamás fogalmazta meg, hogy „sok helyen kerestem a nyugalmat, de a végén egy könyvvel a sarokban találtam meg”. Ha ezt karácsonykor is meg tudjuk tenni, akkor lelki üzenetet is kapunk, ezek a könyvek mégiscsak az evangéliumot közvetítik.
Arra biztatok mindenkit, hogy olyan könyvet fogjon a kezébe, ami kicsit meg tudja rázni, elgondolkodtatja. Könyvben a nehéz a könnyű, az visz messzebbre
– zárta gondolatait Fazakas Gergely.
