Színház

2022.08.18. 08:57

Halálos béklyó és szárny is lehet a szerelem

Jean Racine Phaedra című klasszikus drámájának friss adaptációjával indult a Páholy évada.

Forrás: Molnár Péter

Különleges élményt ígér a színházi előadás, amelyben a „takarás” átlátszó. A plafonról leeresztett „nejlonfallal” tagolt színpadképpel szembesült először a néző, aki kedden este a Páholy Lakásszínházba érkezett, hogy megnézze a Phaedra című drámát. A francia író Jeane Racine művének megvalósítása valóban sok szempontból különleges, ezt már a megnézés előtt kijelenthetjük. Ez a belvárosi kis teátrum első valódi – hivatásos színészeket is színre állító –, saját produkciója. Terveik szerint a jövőben egyre több ilyennel kívánnak megmutatkozni.

Az előadás nem mindennapi abban a tekintetben sem, hogy az ország különböző pontjain élő művészek szerepelnek benne. A Phaedrát alakító Jenei Judit a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának tagja, Csáki Szabolcs főként az oDEon Egyetemi Színházban alkot, Somlyai Kata a Páholy Ifjúsági Színházból lehet ismerős, Urbanovits Krisztina a fővárosi KV Társulatban játszik, Wettstein Márk és Mikita Dorka Júlia a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar színművész hallgatói, s aki mindannyiukat összeköti, a rendező, Csáki Benedek. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójának ez az első kizárólagos rendezése. (A Páholy Ifjúsági Színház egy korábbi előadását már rendezte, ám abban a darabban játszott is.)

Forrás: Molnár Péter

Benntartott düh

Tehát a kedd esti nézők a nejlonfüggöny elé álló Hippolytosztól és barátjától, Panopétól tudhatták meg az ókori Görögországban játszódó történet kezdőszituációját. Ezután a csaknem haldokló Phaedrát tolta a színpad másik felére, dajkája, bizalmasa, Oinone egy fém „zsúrkocsin” nejlonba bugyolálva. Jó ötlet volt az események két legfontosabb szereplőjét, a szemben álló feleket párhuzamosan láttatni és váltakozva megismertetni az élethelyzetüket.

Bár a történet szövevényesebb annál, mintsem érdemes volna ezen – a színdarab adta élményről beszámolni kívánó – írásban részletezni, az alkotókat dicséri, hogy a szöveg és a cselekményszál végig követhető volt, a szereplők motivációival együtt. S ez görög drámánál nem kis érdem. Ez annak is köszönhető, hogy kevesebb karakterrel operáltak, mint az eredeti író. Panopé minden főszereplő bizalmasa, a hírek első tudója volt, így kiváltották két plusz színész jelenlétét, és ez nemhogy zavaró nem volt, inkább egyszerűsítette a befogadó dolgát. Somlyai Kata egy nemtelen, mindenkihez megfelelő hangnemben szóló érdekes karaktert formált meg erős jelenlétével.

A játszók között Csáki Szabolcs és Urbanovits Krisztina nyújtott kiemelkedőt megítélésem szerint. A karaktereikben dúló érzelmeket épp a visszafogott játékukkal adták át hitelesen. Nagyon izgalmas színészi feladatnak mutatkozott a kitörni kívánkozó dühöt kimértségbe fordítani anélkül, hogy természetellenessé váljon, és befogadói oldalról is szokatlan, figyelemfelkeltő élmény volt. Az egyetlen, akin teljesen eluralkodtak érzelmei, Phaedra volt, ez tökéletesen illeszkedett a karakteréhez. Wettstein Márk játéka azonban nem tudott elég erős lenni ahhoz a képhez, amit a szövegben társai legyőzhetetlen, tigris, dölyfös jelzőkkel illetnek. Ez a Hippolytos olykor indokolatlanul topogott, s nem csak úgy, mint egy szerelemtől elgyengült, feddhetetlen, tiszta szívű ifjú.

Érdekek köde

Az egyre mélyülő konfliktusokat, a drámai pillanatokat jókor töri meg egy-egy váratlan kortárs mozzanat, egy francia dal, egy humoros báljelenet a hazatérő királyt ünnepelvén, egy, a Görögország kormánya megbízásából készült vetített kormányinfó. A modern snitteket tökéletesen adagolták, egy nevetésnyi ideig tartanak, így nem erőltetettek.

Ahogyan a dráma különböző rétegei bontakoztak ki, úgy bomlottak le újabb és újabb nejlonfüggönyök többfelé tagolva a színpadot és több lehetőséget adva a játszóknak. Ezzel együtt azonban a koncentrációt is egyre inkább próbára tették a díszletelemek.

Számos apró szimbólum felfedezésének örömét élheti meg a közönség, a cipők és a mezítlábasság különbségében, vagy az előbb hősi, majd a fájó áldozatot jelképező fácántetemben, de a legerősebb többjelentésű eszköz épp maga a nejlon. Több rétegben egymás elé helyezve nem áttetsző, épp oly homályos, mint a megtévesztett Theseus gondolatai. Mintha köd ülne a színpadon, ahogyan a hazugság köde van a király szemén a darab csúcspontján, amikor megvádolja és megátkozza saját fiát. A nejlonrétegek jelképezhetik a sokféle érdeket, amely mentén a szereplők cselekednek. Az esten is elhangzó egyetlen mondattal összefoglalható a darab mozgatórugója: 

a szerelem győz mindenek felett, ki e világon él, ettől gyarló.

Az előadás szeptemberben látható legközelebb a Páholy Lakásszínházban, később pedig a budapesti közönség elé viszik.

HaBe


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában