2024.03.30. 20:00
Miért viseli nehezen a szervezet az óraátállítást? – debreceni neurológus válaszol
Vasárnap órát állítunk, azonban egyre többször merül fel a kérdés, hogy meddig kell még váltakoznia a téli és nyári időszámításnak. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ neurológusától megtudtuk, hogy a kettő közül melyik lenne az ideális.
Készüljünk tudatosan, ha tudjuk, hogy érzékeny rá a szervezetünk!
Forrás: illusztráció / MW-archív
Közeleg a nyári időszámítás: március 31-én, vasárnap hajnali 2-kor állnak át az órák eggyel előre, 3 órára. Az óraállításnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól kérdeztük dr. Kozák Norbertet, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ neurológusát.
Kozák Norbert rávilágított, hogy a szervezetnek van egy „belső órája”, mely szabályozza a bioritmus működését. Ennek már egy egyórás változás is problémát tud okozni, de ha valaki repülővel utazik, akkor még intenzívebben lehet érzékelni az időeltolódást.
Fáradtabbak és ingerlékenyebbek is lehetünk az óraátállítás hatására
– A keringési és hormonális rendszernek is van napszaki szabályozása, és ha ez felborul, akkor fáradtabbak és ingerlékenyebbek lehetünk – húzta alá a neurológus. Továbbá elmondta, hogy néhány napig a vérnyomás is ingadozhat, illetve statisztikai kimutatások alapján komolyabb keringési betegségekre is hajlamos lehet a szervezet.
Aki érzékeny az egyórás változásra, annak érdemes tudatosan rákészülni néhány nappal előtte: tíz perccel, félórával hamarabb érdemes lefeküdni a megszokotthoz képest. Két-három nap alatt viszont megszokja az immunrendszer az átállást Kozák Norbert szerint.
Hangsúlyozta, hogy az orvosszervezetek álláspontja egyértelmű: meg kell szüntetni az óraátállítást. Az Európai Unión belül már évek óta vitás kérdés – ahogy erről már korábban is beszámoltunk –, hogy a nyári vagy a téli időszámítást töröljék el. A neurológus elmondta, hogy egészségügyi szempontból az lenne az ideális, ami legközelebb van a természetes időhöz – ez Magyarországon a téli időszámítás.
