Van-e köze Ebesnek a kutyákhoz, honnan kapta a nevét Ondód, és mit jelent az, hogy Tetétlen?

Nézte már valaha töprengve a lakcímkártyáját vagy az autóstérképet, hogy vajon mit jelenthetnek az egyes városok és falvak nevei? Mi igen, ezért utánajártunk néhány Hajdú-Bihar vármegyei helynév eredetének.

 – mutatott rá Hoffmann István nyelvész, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kutatóprofesszora.

Hogyan indulhatunk neki a kutatásnak, amíg nem találják fel az időgépet, hogy visszautazzunk a települések névadójára? – tette fel a kérdést portálunk a nyelvésznek, aki bő fél évszázad óta foglalkozik helynévkutatással.

 – válaszolta. Elmondta, hogy míg ma összeül egy testület, és valamilyen szempontok alapján dönt, hogy melyik legyen a Kökény utca vagy az Eper köz, addig őseink a beszédfolyamat során spontán módon alkották meg a helyneveket, az éppen felmerülő beszédhelyzetek során. – Az adott terület valamely jellegzetessége, sajátos vonása, jegye határozta meg a település nevét. Ez az ismeret a régi névadásról valamelyest megkönnyíti a dolgunkat a nevek magyarázatában, de így is csak a nevekben megőrzött, gyakran csupán a szakemberek számára érthető jelentések alapján próbálhatunk következtetni a névadás lehetséges indítékára, indítékaira. A tudomány ugyanis akkor jár el helyesen, ha többféle lehetőséget is megvizsgál – magyarázta a nyelvész.

Ebes ebei?

– Régi szótárakból tudjuk, hogy volt egy olyan régi magyar szó, hogy ebes. Nem tudjuk ugyan, hogy ez a szó maga honnan ered, de az biztos, hogy azt jelentette, mocsaras, zsombékos terület. Korabeli térképeken láthatjuk, hogy a 18. században a mai Ebes területe mocsaras volt, így elképzelhető, hogy erről kapta a nevét – vázolta fel az egyik lehetőséget.

Hoffmann István arra is kitért, hogy a régi magyar nyelvben létezett Ebes személynév is. Mint elmondta, személyekről, különösen birtokosokról gyakran neveztek el területeket, mert a név maga helyettesítette a birtokadományozó dokumentumot, az oklevelet. 

 – fogalmazta meg.

A harmadik lehetőség a nyelvész szerint az, hogy a kutya jelentésű eb szóhoz közvetlenül, nem személynévi áttétellel van köze a településnévnek, ami egy olyan helyet jelöl, ahol kutyák vannak. – Ha megvizsgáljuk, hogy máshol adtak-e olyan helynevet az alapján, hogy valahol sok kutyát tartottak, akkor látjuk, hogy Agárd például ilyen, így ezt a lehetőséget sem vethetjük el – fűzte hozzá.

– A tudomány nem tudja megmondani, hogy az itt felsoroltak közül melyik mellett szólnak erősebb érvek: mindegyik verzió elképzelhető, és az a sejtésem, az nem is fog kiderülni soha, hogyan is történt valóban a név keletkezése – jegyezte meg.

Ondód: nem csak nálunk

Az Ondó személynév eredetéről úgy véli a nyelvész, hogy ennek lehet köze a hímivarsejtet jelölő szóhoz. – Régen a személyneveket nem hivatalosan adták az embereknek, hanem bizonyos egyéni jellemzők alapján kapcsolták hozzájuk. Az Ondó lehetett egy olyan személy ragadványneve, akinek szexuális teljesítménye, vonzalma jellemző tulajdonsága volt. Az is elképzelhető, hogy az András becéző alakja volt az Andó, ahogy a Katalinnak a Kató, és mivel az Andó – Ondó hangtani változatai egymásnak, ez is lehet a névadás mögött – részletezte.

A lehetőségek közé sorolta azt is, hogy az ondó szó egyik jelentése a köles korpája, ami az élelmezésben játszott fontos szerepet, ezért akár ebből is kialakulhatott az Ondód településnév úgy, ahogyan van például Korpád helynév is.

 – tette hozzá Hoffmann István.

Tetétlen: minek a teteje?

A nyelvész ismertette, hogy a tető szavunknak a ragos alakja ma is úgy hangzik, hogy tete-je, és azt is mondjuk, hogy teté-zzük a dolgokat, amikor még valamit fokozunk. – A név végén a -tlen fosztóképző áll, így a tetétlen azt jelenti, hogy tető nélküli. Tetétlenből több van, a Duna és a Körös mellett is találunk települést ezzel a névvel – mondta. Hozzátette, nemcsak olyan nevek vannak, amelyeknek tető nélküli a jelentése, hanem olyan is, ami arra utal, hogy van teteje a helynek, azaz -s képzővel: tetes. A Tisza közelében van is egy Tetes nevű település.

Mi alapján tetős vagy tetőtlen egy hely? – Erre nehezebb válaszolni, mert kevés olyan helynév van, amelyben ez a szó előfordul. Ráadásul ezek alföldi helyek, és azt még értenénk ugyan, hogy a hegynek van teteje, de mire utalhat ez a név a síkságon? Azt találjuk, hogy a ezeket a tetés-tetétlen formákat az árvízjárta helyeken használták. 

 – vélekedett Hoffmann István.

És hogy minek a tetejéről lehet itt még esetleg szó? – A tanyáknak gyakran adtak az alapján nevet, hogy mi látszik belőlük távolról. Az Alföldön ugyanis az épületek tetejét messziről lehet látni, feltűnik, hogy például cseréptető van valamelyiken a sok szalmatetős között, akkor az ott a Cserepes nevet kapta. A Tetős és a Tetétlen nevű helyek kaphatták akár ilyen módon is a nevüket – összegezte.