Sokkos állapotban, fejvesztve futkároztak Debrecen utcáin

A legutóbbi szilveszterkor kevesebb kutyát kellett megmenteni Hajdú-Biharban, de bőven van más probléma.

Dubóczky Krisztina

A szilveszteri durrogtatás, hangoskodás minden évben rengeteg házi kedvenc szökését eredményezi, mert sok állat világgá indul nagy riadalmában. Az erős hang- és fényhatások miatt kerítésen átmászó, menekülő négylábúak az utcán olyan környezetbe kerülnek, amely számukra idegen és veszélyekkel teli, így gyakran válnak autóbaleset áldozatává, vagy olyan távolságra kerülnek otthonuktól, hogy képtelenek oda visszatalálni.

Az elmúlt évekhez képest csökkent a szilveszter éji esetek száma, idén 23 kutyát fogtunk be Debrecen területén, akik sokkos állapotban, fejvesztve futkároztak az utcákon. Egy kutya életét vesztette, elütötte egy autó, nem lehetett rajta már műtétileg sem segíteni. Ő egyébként már december 30-án is kiszökött a családjától félelmében, akkor még sikeresen visszavittük, de másnap, 31-én is elmenekült, ezúttal a halálba. Január 4-ével kiadtuk a gazdiknak az utolsó elszökött ebet is, szigorúan chipelve, beoltva

– mondta el érdeklődésünkre Csige Alexandra, a debreceni Bodolai Ferenc Add a Mancsod Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Azt is megtudtuk tőle, hogy Debrecenben a kutyák fele még mindig nincs chipelve, a most szilveszterkor befogott állatok jelentős része is chip nélküli, oltatlan kutyus volt. Mivel nem a menhelyek a döntéshozók, nehéz érvényre juttatni a jogszabályi kötelezettséget mind a chipeltetésre, mind az oltásra vonatkozóan, ahogy az állatvédelmi bírság kiszabása is többnyire elmarad. Azt is elmondta az alapítvány elnöke, hogy Debrecenben nagyon sok állatbarátcsoport működik, és legtöbbször civilek fotózzák le, jelentik be vagy a közösségi médiában, vagy közvetlenül az állatmenhelyeknél jelentkezve az elkóborolt, gazdátlan kutyákat.

Hajdúszoboszlón visszatérő gondot jelentenek a kiszökő, önsétáltató állatok

Tűzijáték miatt elszökött kutyák idén Hajdúszoboszlón nem okoztak gondot, de van bőven más probléma, amiről Gál Krisztina, a Hajdúszoboszlói Kutyabarátok Egyesületének elnöke beszélt lapunknak.

– A legnagyobb gond az, hogy az elszökött, kóbor állatokkal senki nem foglalkozik, akinek a hatásköre lenne eljárni miattuk, és sokszor a gyepmesteri telepek nem jelentik az elszökést. Elvileg tehát hiába büntetendő a chiphiány, az oltáshiány és a kutya kiszökése 150-200 ezer forinttal is akár alkalmanként (egyéni mérlegelés szerint most már az 500 ezer forintot is elérheti ez az összeg, úgy tudom), bejelentés hiányában nem történik eljárás – magyarázta.

A probléma ott kezdődik, hogy a chip nem bizonyít tulajdonjogot, hiszen sem személyi igazolványt, sem lakcímkártyát nem kell felmutatni, bemondásra történik a kutya regisztrációja, tehát simán letagadhatják a kutyát, ha úgy esik. Még ennél is nagyobb gond, ha rosszak az adatok, vagy hiába van chip az állatban, nincs regisztrálva, az állatorvos elmulasztotta ezt megtenni. Az átlagember nem tudja, mi a teendő, ha kóbor állatot talál. Sajnos gyakori eset ez, ahogy az is, különösen a kistelepüléseken, hogy chip sincs a kutyában

– mutatott rá Gál Krisztina.

Egyre kevesebben fogadnak örökbe kutyát

– Nálunk 90 körüli a kutyaszám, ennél többet nem tudunk tartani, a kikerülésük változó, attól függ, milyen fajtájúak, méretűek, milyen a jellemük. Egyre kevesebb az örökbefogadás, viszont egyre több kutyát tesznek ki a menhely elé dobozban, vagy kikötik a kerítéshez. Most szilveszterkor például az udvarra dobtak be egy egy év körüli jagdterriert, ami már csak azért is veszélyes, mert mindig vannak kint ott szabadon kutyák, és akár meg is támadhatták volna. Természetesen nem volt chip a kutyában – idézte fel az állatmentő.

– Ha ide bekerül egy kutya, csak úgy adom ki a gazdájának, ha előzetesen bechipelteti, beoltatja. Sokan ígérik, hogy megteszik majd, csak hadd vigyék el, de szerintem már előtte megtették volna, ha akarták volna – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy ismer olyan családot, ahol 25-30 kutyát tartanak szórakozásból, rossz körülmények között. A rendszeresen kijáró kutyák közül is sokat ismernek, tudják, ki a gazdájuk; ezek az állatok kóborolnak mindenfelé a városban, ami nagyon balesetveszélyes. Úgy véli azonban, hogy amíg nincs szankció, addig nem fog történni változás a kutyatartás minőségében.

Egyeken komolyan veszik a kutyatartást

Az egyeki gyepmesteri telep vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy nekik jó tapasztalataik vannak, 2023 szilveszterén is csak két kutyus szökött el otthonról, de ők nem voltak sem chipelve, sem oltva, így egyelőre várják a gazdik jelentkezését. Ha nem jön értük senki, akkor sem altatják el őket a 45 nap lejárta után, amikor elvileg altathatóvá válnak a befogott állatok, mert rengeteg külföldi átvevő szervezettel állnak kapcsolatban, amelyekhez kerülhetnek az ebek.

A tapasztalatok szerint gyakori, hogy nincs chip a kóbor kutyákban
Forrás: illusztráció / MW-archív

– A jegyző asszony nálunk komolyan veszi a bírságolást, ennek köszönhetően 95 százalékos a kutyák oltottsága és chipelése a faluban, valamint kóbor állatok sincsenek. A leggyakrabban 150-220 ezer forintos bírságolások történtek az elmúlt években, de úgy tudom, akár 500 ezer forintot is ki lehet indokolt esetben szabni. A faluvezetőség betartatja az ebösszeírást is, így mostanra szinte megszűntek helyben a kutyatartással kapcsolatos kihágások – tudatta.

Azt tudom javasolni azoknak, akik kutyát szeretnének, hogy ne az aktuális trendeknek dőljenek be, ne elsődlegesen tetszés szerint válasszanak, hanem vásárlás előtt alaposan tájékozódjanak a kutyafajta jelleméről, igényeiről és szokásairól, és amennyiben azok összeegyeztethetők a család mindennapjaival, megszokott életvitelével, akkor döntsenek csak mellette. A legtöbb elszökés és menhelyeken történő kutyaleadás azért történik, mert a család nem tudja a kutya igényeit kielégíteni

– mondta Csige Alexandra.

Tapasztalataik szerint tízből kilenc esetben sem fizikálisan, sem mentálisan nem kielégítő a hely azon kutyák számára, akikkel állatmentőként kapcsolatba kerülnek. Így például rengeteg olyan szorongó, rettegő tacskót fogtak be és vittek vissza közegükbe, ahol nyilvánvaló volt, hogy nem megfelelők a tartási körülmények a számukra. A tacskó eredetileg munkakutya, patkányozó, vadászkutya, szeret ásni, szüksége van a feladatvégzésre, a lefárasztásra, nem érzi jól magát egész nap a szobában fekve, rengeteg mozgásra, impulzusra van szüksége. De vizslát is csak az vegyen magához, aki rendszeresen túrázik, és viszi magával a kedvencét – emelt ki néhány fajtát Csige Alexandra.

– Most azt tapasztaljuk a menhelyeken, hogy emiatt történik a rengeteg kutyaleadás; az emberek már nem tudnak mit kezdeni a magukhoz vett korábbi kedvencükkel. Túlnő a feladat a gazdin azzal, hogy a kiskutya nagy lesz, és bizony odafigyelést, feladatot, rengeteg türelmet és időt igényel tőle, amit nem tud neki megadni. A kutya nem játékszer, senki ne ilyen célból válasszon – összegzett az alapítvány elnöke.

500 ezer forint is lehet az állatvédelmi bírság

Az önkormányzatok, pontosabban a jegyző hatáskörébe tartozik az állatvédelmi bírság kiszabása. Így fordulhat elő, hogy településenként nemcsak a büntetés mértéke, de az elrendelése is különböző lehet. Míg van, ahol nagyon komolyan veszik, ha valakinek a kutyája kiszökik, és rendszeresen kóborol, máshol szemet hunynak akár a visszatérő esetek felett is. Ha közterületen történik az ebrendészeti befogás, akkor legtöbbször csak a befogási díjat fizettetik ki a gazdával, viszont többszöri esetnél már számíthat büntetésre is. Ha ilyenkor a kutya nincs chipelve és oltva, csak akkor adják ki a jelentkező gazdának, ha ezeket helyben bepótoltatja.

A jogalkalmazónak van lehetősége mérlegelni, és az állatvédelmi törvény szerint állatvédelmi bírság alkalmazása mellett vagy helyett a hiányosságok pótlására kötelezni a gazdát. A bírság mértékének kiszabása a jövedelem függvényében történik, valamint minden esetben pontosan megvizsgálják az eseményt és a körülményeket, azt, hogy milyen mértékben és hogyan mulasztott az állattartó. Ha például nem megfelelően gondoskodott arról, hogy az állat ne szökhessen ki a területről, más körülmény hiányában hatszoros szorzót alkalmaznak, vagyis a bírság mértéke 6x75 ezer forint, azaz 450 ezer forint lesz, de elérheti akár az 500 ezer forintot is.