Debrecenben mutatta be Áder János a megoldást az akkumulátorgyárak vízfelhasználási problémájára – fotókkal

A vízválságtól a fenntartható fejlődésig - Hol tartunk és mit tehetünk? címmel tartott előadást Áder János az MCC Debrecenben, az Aranybikában. A volt köztársasági elnök beszámolt a Planet expón szerzett tapasztalatairól, részletesen kifejtette a klímaváltozás fenyegető hatásait, valamint készségesen válaszolt a lakossági kérdésekre.

Előadásában felvezette, az emberi faj megjelenésétől kezdve folyamatosan nő bolygónk népessége. Míg az 1920-as években kétmilliárd ember élt a Földön, mára ez a szám a négyszeresére duzzadt. A demográfusok szerint 2050 környékén tetőzik a népesség, ekkorra tízmilliárd fő jósolható. A növekedés leginkább az Európán kívüli országokra jellemző.

 – mutatott rá.

Rávilágított, a gyarapodó lélekszám önmagában is többletfogyasztást jelent, ám a növekvő urbanizáció többlet-infrastruktúrát is igényel: terheltebb a közlekedés, az egészségügy és az oktatás. Ennek árnyoldalai is vannak, Dél-Amerika vagy épp Ázsia számos országában élnek százmilliók víz és szanitáció nélkül, borzalmas egészségügyi körülmények között.

Hogyan függ össze a víz a klímaváltozással?

– Ezeréves távlatban nézve a bolygónak egy lehűlő periódusban kellene lennie, azonban az ipari forradalom óta ez a tendencia hirtelen megfordult. A tudósok már rég bebizonyították, hogy ok-okozati összefüggés van a szén-dioxid-kibocsátás és a hőmérséklet-változás között, az üvegházhatású gázok koncentrációja pedig vészesen közelít a kritikus szinthez. Nem véletlen, hogy a valaha mért tíz legmelegebb évből hat az elmúlt évtizedben volt – magyarázta.

Megtudtuk azt is, a Föld vízkészletének mindössze 6 százalékát teszi ki az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz, amit a mezőgazdasági és ipari célokra is felhasználunk. A mennyiség állandó, azonban a hidrológiai ciklus – a párolgás, a felhőképződés és a kicsapódás – egyre inkább felgyorsult, ennek következtében szélsőséges időjárási jelenségek tapasztalhatók. Ugyanazt a területet aszály, majd hihetetlen mennyiségű csapadék sújtja.

Az elektromobilitás lesz a jövő

A volt államfő szerint a közlekedés tehető felelőssé leginkább a szén-dioxid-kibocsátás miatt, ezért egy uniós döntés értelmében 2035-től nem lehet benzinnel vagy gázolajjal működő autókat forgalomba hozni. A zöldítést célzó rendelkezés következtében az elektromos autók piaca fellendül, azonban az elektromos áramot akkumulátorokban kell tárolni. Európában 40 akkumulátorgyár épül, ha pedig Magyarországon valamennyi akkumulátorgyár elkészül, az európai igények 20 százalékát kielégíti hazánk.

 – fejtette ki.

Egy magyar cég tudja a megoldást, csak még nem keresték őket

Rámutatott, a kérdés az, milyen veszélyt jelent egy akkumulátorgyár. Mint mondta, minden ipari szereplőre igaz, a vegyi, gyógyszer- és autógyárakra is, hogy a szigorú környezetvédelmi szabályokat be kell tartatni velük. Ha egy üzem megsérti az előírásokat, büntetést kell kiszabni, amennyiben még egyszer szabályt szeg, be kell záratni.

A CATL Debrecenben épülő gyárával kapcsolatban megemlítette a kínai vállalat türingiai üzemét, amely bár kisebb, ugyanazt a technológiát használja. Feltette a kérdést, ha a német tartomány zöld párttal induló környezetvédelmi minisztere és a szociáldemokrata miniszerelnök az évtized legjelentősebb beruházásának minősítette az akkumulátorgyárat, és kifejezetten üdvözölték, nekünk miért kellene lemondani róla.

 Víztisztítással foglalkoznak, többek közt a Mol is alkalmazza berendezéseiket az olajszennyezés eltávolítására, valamint a Mercedes a víz festékrészecskéktől való mentesítésre.

A cég képviselőjével konzultálva megtudta, az alkalmazott technológiájuk egy módosított változata az akkumulátorgyárak esetében is használható lenne. A technológia adott, és minden további nélkül meg tudnák úgy építeni a berendezést, hogy az zárt rendszert alkosson.

Elsőként tehát a debreceniek láthatták az Aranybikában azt a tervet, amit a Hidrofilttől kapott a volt köztársasági elnök. A tervezet szerint a gyártáshoz folyóvíz nem szükséges, hiszen szürkevizet, tisztított kommunális szennyvizet alkalmaznának. Mivel ezt az ipari vizet hűtésre használják, a 60 százaléka elpárolog, ám a pára nem tartalmaz szennyezést (ha pedig mégis, egy biológiai tisztítóval bővíthető a szerkezet). A fennmaradó vizet a zárt rendszerben nem vezetik ki, hanem visszajut a gyártáshoz, mindössze az elpárolgott részt kell pótolni (szintén szennyvízből). Mint mondta, ha a vállalat betartja az előírásokat, nem történhet szennyezés, mivel nem érintkezik az ivóvízbázissal a gyárban keringő mennyiség.

Úgy véli, jó hír, hogy ezt egy magyar cég képes kivitelezni, a rossz az, hogy még nem vették fel velük a kapcsolatot. Áder János elmondta, utánajárt, mennyibe kerülne a Hidrofilt cirkulációs technológiájának alkalmazása, válaszul azt kapta, 4-5 milliárd forintból megépíthető a rendszer. A csaknem 3000 milliárd forintos beruházáshoz képest elenyésző összegből tehát megoldható lenne, hogy az emberek biztonságérzete javuljon.

Egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, a berendezés éves fenntartási költségét a CATL az akkumulátorok árába is beépítheti. Figyelembe véve a gyártási kapacitást, minimális árnöveléssel fedezhető a karbantartás. Megjegyezte, az alapkérdés Debrecenben nem az volt, hogy mennyire lesz drága, hanem hogy kell-e aggódni a gyár miatt.