Évértékelő interjú

2022.12.23. 17:30

Bodó Sándor: egyetlen tervünket sem adjuk fel!

Évértékelő interjút adott a Hajdú Online-nak Bodó Sándor, a Hajdú 5-ös választókerület országgyűlési képviselője.

Bodó Sándor országgyűlési képviselő.

Forrás: Kiss Annamarie

A honatyát többek között arról kérdeztük, hogyan álltak helyt az önkormányzatok az energiaválság idején, ehhez kapcsolódóan a közös energiabeszerzés jelenlegi állása is szóba került. A képviselő elégedett a polgármesterek munkájával, s bár egyelőre bizonyos nagy állami beruházások kivitelezése tolódik, Bodó Sándor szerint ez érthető jelen helyzetben.

Épphogy kilábaltunk a pandémiából, februárban kitört az orosz–ukrán háború, majd egy energiaválság szakadt a nyakunkba. Mindezek tükrében hogyan értékeli a 2022-es évet? 

Rosszabb volt, mint vártuk, és talán azért érezzük rosszabbnak, mert előtte is nehéz időszakot éltünk meg. Volt egy erős két év, ami ugyan coviddal telt, de voltak fix pontok az életünkben, előtte pedig volt tíz jó évünk, amit egy folyamatos előrehaladás jellemzett. Minden kérdésre tudtuk a választ, az élet szépen forgatta a fogaskerekeket. Láthatóan mindenkinek könnyebb volt, jobb volt egy kicsit a munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a családoknak, s ez még lényegében a covid idején is így volt. Volt egy fix pont, folyamatosan következett valamiből valami. És jött a háború. Egyébként lehetett sejteni, hogy a világ többi részén nem biztos, hogy olyan nyugalom van, mint Magyarországon. Az pedig már az évszázados tapasztalat, hogyha Európában valahol valami parázslik, akkor abból a szikra biztos, hogy áthull Magyarországra. Amikor az orosz–ukrán háború kirobbant, akkor nyilvánvalóan volt egy nagy érzelmi elbizonytalanodás, sokan azt hitték, hogy hamarosan itt puskák fognak eldördülni. Szerencsére már eljutottunk odáig – a helyes külpolitikának köszönhetően –, hogy tényleges háborús helyzet nincs idehaza. Ez ad az embereknek egy megnyugvást, mert nagyon sokan – főleg az idősebbek, akik átéltek fegyveres konfliktusokat – attól ijedtek meg, hogy az ő fiuknak, unokájuknak esetleg háborúba kell menniük. 

Amikor ilyen háborús incidens van, akkor a szabályok általában felborulnak. A létbiztonság hiánya jelentkezik, de emellett olyan intézkedések, csomagok, törekvések kerülnek felszínre, amik máskor elképzelhetetlenek lennének. Lényegében az árdrágítás, a termékhiány, ezek mind-mind velejárói voltak a korábbi időszakok fegyveres konfliktusainak, és sajnos most is ez történt. Csak mondjuk míg a régi időkben az volt, hogy egy háborús helyzet miatt nem jutott el a teafű Indiából Európába, most az energia nem jut el, holott már energiafüggővé vált a világunk.

Ez érezhetően a mindennapokra is rányomja a bélyegét.    

Az energiafüggőség nem túl kellemes érzés, voltak törekvések ennek csökkentésére korábban – napelem-telepítés, geotermikus energia kiaknázása, szélerőmű építése –, de ezeket mindig csak oldalvízen kezeltük, hiszen míg olcsón jött a gáz, addig nem ez volt a fókuszban. Amikor ez az olcsóság megszűnt, és felmerült, hogy vajon jön-e azon a vezetéken valami, onnantól kezdett el egy pánikhangulat uralkodni Magyarországon. Az energiának függőjévé váltak a több száz fős nagy cégek, és függővé váltam mondjuk én is Sárrétudvariban. Mindenki azt mondta, nézzünk körül, mit lehetne csinálni. Most lényegében azt az állapotot éljük, amikor mindenki egy kicsit forgolódik, mint a picit kevésbé szorgalmas diák dolgozatírás közben, hátha lát valamit, amivel ebből a nehézségből ki tud keveredni. Az elmúlt  évtizedekben felépített rendszerek miatt kiszolgáltatottak vagyunk a vezetéken érkező energiának. Az, hogy öt-tíz év múlva, vagy akár csak három év múlva mit kellene csinálnunk ennek a feloldására, az rendben van, de január elsején is fűteni és világítani kell mindenhol. Jelenleg ebben a nézelődésben vagyunk, amikor több a kérdés, mint a válasz. Ez a probléma: nem tudunk egy olyan fix pontot mondani, amihez az emberek tudnák magunkat igazítani. Ilyen körülmények között kell megszervezni az ország, az önkormányzatok, a civilek és a magánszemélyek életét, a nemzettel való foglalatosságunkat.

A választókerületben egy közös energiabeszerzés lehetőségét keresték. Hogy állunk ezzel? 

Szépen haladunk. Az volt a haditervünk, hogy választókerületünk 15 települését invitáltuk meg, valamint a Püspökladányi járásból még azokat, akik fizikai valóságukban hozzánk tartoznak. Annak függvényében, hogy kinek mikor járnak le a korábbi szerződéseik, tudunk újakat kötni. A közös beszerzés 10 százalékkal kedvezőbb árakat garantál minden települési önkormányzatnak. Szintén fontos kezdeményezés volt, hogy Balla György miniszteri biztos kapta azt a feladatot, hogy tárgyaljon a településekkel. A nagyobbakkal már egyeztetett, a kisebbekkel már levélváltás történt, sorba vettük, mi a kötelező és mi az önként vállalt feladat, s mi az, ami átcsoportosítható.

 Van néhány olyan tétel, amivel egészen biztosan nem fognak bírni települési önkormányzatok; az egyik a közvilágítás, másik az óvodák, egészségügyi intézmények energiaszámlái. Varga Mihály pénzügyminiszter lényegében ígéretet tett arra, hogy ezeket valamilyen mértékben kompenzálni fogják. Emellett természetes, hogy az önkormányzatoknak nagyon át kellett gondolniuk a saját működésüket, és azt tudom mondani, hogy a választókerületből mind a 15 település ezt maximálisan komolyan vette.

Bodó Sándor
Forrás: Kiss Annamarie

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a választókerületben több olyan település van, amelyektől lehet tanulni. Gondolok itt Kabára és Földesre, ahol már geotermikus energiával fűtenek több középületet is.

Nemcsak a megyén belül, hanem országosan is lehet néhány településünktől tanulni, mert példaértékűen gondolkodtak. Az előző pályázati kiírásban – amit még TOP néven emlegettünk – volt egy olyan tétel, amitől mindenki félt: a geotermikus energiának a felhasználása. A mi térségünkben Hajdúszoboszló, Püspökladány, de akár Tiszacsege környékén is lényegében a legnagyobb kincsünk a termőföld mellett a geotermikus energia. Egy melegvíz-bázison élünk, ez olyan mértékű és időtartamú lehetőséget ad, amit sokkal komolyabban kellett volna vennünk. Most ez napirendre került, Püspökladány és Hajdúszoboszló is gondolkodik ebben, hiszen lépéskényszer van. Kaba és Földes ezt megcsinálta, a közintézményeik egy jelentős részét ráfűzték erre a geotermikus energiára. Ezeken a településeken azért tudnak a közintézmények majdhogynem zavartalanul működni tovább, mert a fűtésszámlájuk nulla. Örülök annak, hogy mások is elindultak ezen az úton, van, ahol új kutakat kell fúrni, ez drágábbá teszi ezt a történetet. De mivel prognosztizálható, hogy a régi energiaárak már nem fognak visszajönni, ezért ezen a területen lépni kell. Azt is láthatjuk, hogy nagyon sokat haladtunk előre napelem vonatkozásában is, de még többet kellett volna. A jelenlegi európai uniós támogatási rendben elég komolyan nevesítve van a megújuló energiára való áttérés.

Az már most látszik, hogy a 2021-27-es támogatási ciklusban sorra nyerik a pályázatokat az önkormányzatok. Ezúttal milliárdok jutnak belterületi utak aszfaltozására is. 

Amikor ez a program befejeződik, reményeim szerint azzal a szalagcímmel jelenhet meg egy cikk, hogy ebben a térségben valamennyi út aszfaltozott lett. 2023-at írunk néhány nap múlva, talán egy kicsit ironikus vagy cinikus is ez a mondat, de mégiscsak azt kell mondjam, hogy sajnos a mi kis valóságunkban még mindig vannak olyan utcák, ahol nincs szilárd burkolat. Olyan utak, ahová a gépjármű-tulajdonos nem tud behajtani, a mentő, a tűzoltó, a szemétszállító nem tud bejutni. 2023 környékén ez már egy kicsit meredek. Ezzel a munkával végeznünk kell, és akkor megjelenhet majd ez a szalagcím néhány hónap, vagy egy-két év múlva.

Ha már útépítések, a kormányzati megszorításokból érzékelt a választókerület is, egyelőre a 4-es négy sávra történő bővítése pihenőpályán van, ugyanakkor az M4 folytatása épülhet

Kezdjük a jó hírrel! A kormány úgy döntött, hogy két, nemzetközi jelentőségű út építését vállalja ebben a nehéz helyzetben, az egyik az M4. Tavasszal egy újabb 30 kilométeres szakaszt fognak fölvállalni a kivitelezők, a Törökszentmiklós–Kisújszállás szakasz valósul meg. Ugyanakkor már az autóút Berettyóújfalu–Püspökladány közötti részének előkészítése is befejeződött, a kiviteli tervek elkészültek. Ez nagyon fontos, mert ha ez megállna, akkor az óriási politikai kár lenne számunkra, és szakmai hiba is, hiszen van kettő autóutunk, ami nincs összekötve. Nyilván én is szeretném, hogy már holnap itt álljon egy markoló, de van az élet, meg vannak a vágyak. 

A másik a 4-es, ahol lényegében mindannyian egy kicsit riadtan láttuk azt az intézkedést, hogy csúszik a bővítés. Az a tényleges valóság, hogyha nem lenne ilyen döntés, akkor sem tudnánk kezdeni még az építkezést, mert a tervdokumentáció, a kisajátítások olyan állapotban vannak, hogy pont akkor lesznek készen, mire reményeink szerint az építkezésre is lesz forrás. Így kicsit könnyebb szívvel mondtuk azt, hogy rendben, elfogadjuk a döntést, de az előkészítő munka folytatódjon.

Egyelőre a hajdúszoboszlói multifunkciós csarnok tervét is félrerakták. Megépülhet valaha? 
Az első, amit mondtunk, hogy nem adjuk fel. Lehet, hogy egy kicsit majd a műszaki tartalmat újra kell tervezni akár négyzetméter, akár energiafelhasználás tekintetében, bár ott nagyon energiahatékony terv szerepelt. Nem adjuk fel sem a püspökladányi tanuszodát, sem a szoboszlói csarnokot, sem egyetlen egy pályázatot. Nem arról van szó, amit itt néhányan bekiabálnak az éterbe, hogy mi ezeket elengedjük. Egy ilyen helyzetben, amikor a rezsire, a nyugdíjemelésre, a minimálbérre gyűjtjük az állam pénzét, akkor nyilván át kell gondolnunk, hogy mire mennyi jut. Senki sem azt mondja, hogy gyűrjük össze a terveket, és soha nem fognak megvalósulni ezek a beruházások, nyilván ehhez mi, választott képviselők sem tudnánk hozzájárulni. 
Milyen kilátásokkal vágunk neki a következő évnek itt, a választókerületben?

Bár ne ilyen áron kellett volna ezt megtapasztalnom, de most tovább erősödött bennem, hogy a települési önkormányzatok hősiesen kezelik ezt a helyzetet. Nyilván kellenek megszorítások, másképp nem bírjuk ki. A települési önkormányzatok menedzselik ezt a nehéz helyzetet, emellett tervezik is a közeljövőt és a középtávú előrelépési lehetőségeket. Azt be kell látnunk, hogy mindenütt szűkös a kassza. 

Kiss Dóra

 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában