Szijjártó Péter: Lesz mit néznie az egész világnak Debrecenben!

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BMW gyáregységének bővítése okán járt Debrecenben, ekkor adott interjút a Hajdú Online-nak. A miniszter a bővítés jelentősége mellett az orosz-ukrán konfliktusról és hazánk energiaellátásáról is beszélt. Szóba került továbbá a Magyarországnak járó uniós források sorsa, az Ukrajna megsegítését célzó segélycsomag, valamint arra is választ kaptunk, hogy valóban az élő bejelentkezések miatt jár-e a tárcavezető Moszkvába.

A BMW-bejelentés jelentőségét ismertetné néhány mondatban, milyen új dimenziókat nyithat Debrecen és a régió gazdasági fejlődésében?

Amikor 2018-ban bejelentettük ezt a beruházást, akkor egy gyáregységről beszéltünk. Ehhez képest további fejlesztést valósít meg a BMW Debrecenben, amelynek a jelentősége önmagán túlmutató. Egy olyan gyár épül, amelynek nincs párja. Eddig is tudható volt, hogy ez lesz az első olyan üzem a világon, ahol a termelési folyamat során kizárólag zöld energiát használnak majd fel. Emellett különlegessége az is, hogy a BMW a portfóliójában még nem lévő, tisztán elektromos platformját itt kezdi el gyártani. A német gyártó a mostani döntése értelmében azonban nemcsak az autókat, hanem az elektromos akkumulátorokat is itt fogja összeszerelni Debrecenben, tehát az autógyár mellé egy elektromos akkumulátorcella összeszerelő üzemet is épít. Ezzel a beruházás összértéke meghaladja a 2 milliárd eurót, amellyel a magyar gazdaságtörténet valaha volt harmadik legnagyobb beruházás lesz. Ez hozzájárul ahhoz, hogy megtartsuk azt a pozíciónkat, amit az elmúlt 10 évben kivívtunk magunknak: azon 21 ország közé tartozunk, amely úgy növeli a gazdaság teljesítményét, hogy csökkenti a károsanyag-kibocsájtását. Debrecen kivételes helyzetben van, hiszen a magyar gazdaságtörténet valaha volt legnagyobb (a CATL beruházása meghaladja a 3 ezer milliárd forintot – a szerk.) és valaha volt harmadik legnagyobb beruházása is egy város körül összpontosul, amely jól példázza Debrecen vonzerejét, tőkevonzó képességét. Lesz mit néznie tehát az egész világnak Debrecenben!

A német vállalati szereplők úgy tűnik, hogy elkötelezettek a hazai beruházások mellett, de érzékelhető némi feszültség a német-magyar fél között a politikai színtéren. Példaként említhető, hogy legutóbb a német kormánypártok a magyar EU-pénzek blokkolására tettek javaslatot.

Amíg a politikusok percepciókban gondolkodnak, addig a gazdasági vezetők két lábbal állnak a földön. Egy-egy politikai állítás vagy nyilatkozat könnyen elillan, ezzel szemben a vállalati döntéshozók számára az eredményesség kulcskérdés, ezért mindig a valós helyzet alapján hozzák meg a döntéseiket. A német vállalatok tehát a bejelentett beruházásaikkal cáfolják mindazt, amivel rendkívül felháborító és bántó módon minket vádolnak a német politikusok. Gondoljunk csak bele, hogyan válhatott Magyarország a harmadik olyan országgá a világon, ahol a három nagy német prémium autógyártó vállalat, az Audi, a Mercedes és a BMW is jelen van? 

Ne vicceljünk már! A német politikusok alaptalan nyilatkozataira a legjobb cáfolat éppen a BMW legújabb bejelentése lehet.

Az uniós forrásokat említve, jó híreket, euró milliárdokat hozhat az EU-s pénzügyminiszterek decemberi tanácskozása?

Ez egy nagyon fontos vízválasztó lesz szerintem az egész európai integráció jövőbeli hitelessége szempontjából. Ki fog derülni, hogy az Európai Bizottság valós kérdések alapján dönt-e pénzügyi kérdésekben vagy politikai gusztus alapján ítélkezik. A teljes európai intézményrendszer működőképességébe, hitelességébe vetett hit forog kockán. Amikor hivatalos formában is megjelenik majd a határozat, kiderül, hogy valóban előfordulhat-e az, hogy egy európai intézmény egy országnak járó forrást csak azért nem adja oda, mert nem szimpatizál annak politikai vezetésével és azzal a döntéssel, amit az adott ország polgárai hoztak. 

Legutóbbi beszélgetésünkkor úgy fogalmazott, hogy el kell kerülni, hogy az orosz-ukrán háború globális konfliktussá duzzadjon. Azóta Lengyelország területét rakétabecsapódás érte, a Barátság kőolajvezetéken akadozik az ellátás. Milyen üzenete van az elmúlt időszak történéseinek hazánkra nézve?

Ez továbbra is egy regionális háború, ám a hatásai globálisak. Meg kell tehát előzni, hogy maga a háború kiszélesedjen. Láthatóan vannak olyan nemzetközi politikai aktorok, akik abban érdekeltek, hogy ne csak a hatások, hanem maga a háború is globális legyen. Amikor a sajnálatos lengyelországi rakétabecsapódás történt, akkor az európai mainstream média és sok liberális politikus azonnal eredményt hirdetett, és tényként közölték, hogy az oroszok rakétatámadást indítottak Lengyelország ellen. Hála Istennek nem lett igazuk, hiszen egy ilyen esemény nagyon könnyen egy világméretű fegyveres konfliktussá eszkalálódhatott volna. Szégyelljék tehát magukat azok, akik az első pillanatban olyan nyilatkozatokat tettek, amely könnyen lángba boríthatták volna a világot. 

Ez az eset rávilágított továbbá arra, hogy mennyire pengeélen táncol a globális stabilitás és biztonság. A lengyelek roppant bölcsen az események kivizsgálásának szavaztak bizalmat, amelyet ma már láthatjuk, nagyon helyesen tettek. Ez az eset is rámutatott arra, hogy azoknak van igazuk, akik hozzánk hasonlóan a békét szorgalmazzák. Ha belátható időn belül nem lesz tűzszünet és nem lesznek tárgyalások, azzal azt kockáztatjuk, hogy a háború a szomszédos térségekre is hatással lehet. Ami a kőolajvezetéket illeti: szerencsére a csővezeték nem sérült. A működtetéséhez szükséges elektromos hálózatot érte támadás, amely az áramlást hivatott biztosítani. Ebből fakad az, hogy hullámzó a szállítás, de azt látni kell, hogy a következő időszakban számolnunk kell azzal, hogy a Barátság kőolajvezetéken nem lesz egyenletes az ellátás. Fontos tehát, hogy Magyarország olyan tartalékokkal rendelkezik, amely hónapokra biztosítja a kőolajellátás biztonságát, még abban az esetben is, ha a szállítás teljes egészében leáll.

A legutóbbi adatok szerint a hazai gáztározók töltöttségi szintje meghaladja a 86 százalékot. Ezzel teljesíthető a kormány célkitűzése, miszerint biztosított legyen az ország energiaellátása? Most akkor hátradőlhetünk?

Európa-szerte halljuk a százalékos értékeket arról, miként állnak a tárolók töltöttségi szintjei, de ezek a számok csalókák. Az adott tárolókapacitás százalékban kifejezett értékének semmi jelentősége nincs abból a szempontból, hogy az egy ország fogyasztásának mekkora részét tudja biztosítani. Európában hiába beszélnek arról, hogy 80-90-100 százalékig feltöltötték a tárolókat, mert ez megközelítőleg mindenhol így van, de ez a gázmennyiség az európai éves gázfogyasztásnak mindössze a 26 százalékát fedezi. 

Ha most lezárnának minden bejövő földgázszállítást, Magyarország így is fél éven át képes ellátni a fogyasztóit. Ezzel Európában az élen járunk, összesen hat olyan ország van, amely teljesíteni tudta azt a célkitűzést, hogy az éves fogyasztásának a 35 százalékát betárolja. Mindeközben az a narratíva Európában, hogy megoldották gázproblémát, de ez nem így van, elég csak a megfelelő adatsorokat összevetni. A mi célunk az volt, hogy 700 millió köbméter plusz beszerzéssel érjük el ezt a szintet. Mindez a Gazprommal és néhány nyugati szállítóval történt megállapodással sikerült, tehát hazánk energiaellátás szempontjából teljes mértékben biztonságban van. Magyarországon nem kell semmifajta felhasználói korlátozástól tartani. Az látszik azonban, hogy Európa a magabiztos nyilatkozatok dacára nálunk jobban aggódik, ezért szorgalmazza az Európai Bizottság azt a javaslatot, hogy ha valamely tagország gázellátás szempontjából bajba kerül, akkor a szomszédja köteles legyen kisegíteni. Ezzel a bizottság ismét egy olyan dologba avatkozik, amibe nem kellene. A szolidaritási mechanizmussal csak a spekulánsoknak kedveznének, mert egy olyan metódus képe rajzolódik ki, amikor mindenki azt várja majd, hogy a szomszédja tároljon be, akitől majd olcsóbban átveheti. Ez nem helyes, mi a magyar emberek pénzén vásárolunk földgázt, hogy azt a magyar emberek használják fel és nem azért, hogy aztán majd azt mondja valaki Brüsszelből, annak egy részét oda kell adni más országoknak. 

Mindezt úgy, hogy lehetőleg az orosz gázt zárjuk ki a piacról?

Igen, de fontos aláhúzni, hogy amikor mi az orosz földgáz Európából történő kizárása ellen szólalunk fel, az nem azért van, mert politikai érdekből ragaszkodunk az orosz földgázhoz, hanem azért, mert van egy nagyon egyszerű közgazdasági alapvetés: ha egy termékből sok van a piacon, akkor alacsonyabb az ára, ha kevés, akkor emelkedik. Amennyiben kizárjuk az orosz gázt az európai piacról, hiány lép fel és drágulás indul meg. Ki akarja, hogy még ennél is magasabb legyen a gáz ára? Az lenne az érdekünk, hogy minél nagyobb legyen a földgázkínálat, mert az viszi le az árat és nem az, ha kizárunk egy forrást.

David Pressman, az új budapesti amerikai nagykövet kritikát fogalmazott meg a napokban: aggodalommal tölti el, hogy miközben kijevi játszóterekre orosz rakéták hullanak, addig miniszter úr Moszkvába repül „lájvozni”. Érdekes párhuzam!
Nyilván mindenki magából indul ki, lehet, hogy David Pressman számára egy külföldi látogatás egy Facebook bejelentkezésből áll, számomra a nemzeti érdekek érvényesítését jelenti. Megjegyzem, hogy mindaddig, amíg az amerikai nagykövet nem tud magyarázatot adni arra, hogy egy amerikai energiaipari vállalat hét év hitegetés után a megkötött szerződéseink ellenére miért szállt ki a romániai földgázmezők kiaknázásából – amellyel tovább erősödhetett volna Magyarország energiabiztonsága –, jobb lenne, ha nem mondana inkább semmit. Kicsivel több szerénység lenne indokolt az amerikai nagykövet részéről energiaellátási kérdésekben. Magyarország azért küld nagyköveteket más országokba, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításán dolgozzanak és nem azért, hogy véleményt formáljanak arról, hogy a fogadóországban mi miért történik. Ha ilyen történne fordított esetben, én azonnal visszahívnám a nagykövetet, és leváltanám. A hozzánk érkező nagykövetektől is a kétoldalú kapcsolatok gondozását várnánk, és nem azt, hogy kioktassanak minket. 

Miközben az unió segélyalapot állít össze Ukrajna számára, addig az ukránok hazai vállalatokat korlátoznak, hogy is van ez?

Ami a legfontosabb: az Ukrajnának nyújtandó európai támogatást mi természetesen támogatjuk. A 18 milliárd eurós segélyalap ránk eső részét oda fogjuk adni az ukránoknak. Abba viszont nem egyezünk bele, hogy ennek a segítségnek a finanszírozása egy közös hitelfelvétellel történjen. Az Európai Unió nem egy adósságközösség, a jövője pedig nem az adóssághegyek irányában van. Kétoldalú alapon készek vagyunk megsegíteni az ukránokat, mi ezt javasoljuk a többi tagországnak is. Mindeközben érdekes fejlemény, hogy miközben a támogatásunkat kérik az ukránok, addig magyar vállalatok működését kezdték ellehetetleníteni Ukrajnában. A Richter több tucatnyi termékét kitiltották az ukrán piacról, az Egis ellen most van folyamatban ez az eljárás. Mindemellett a MOL töltőállomások bojkottjára szólítottak föl, holott ezek a vállalatok semmi törvénytelen dolgot nem követtek el. Teljesen jogkövető, jogszerű működést folytatnak, de mivel nemzetközi vállalatok, ezért jelen vannak a világ számos országában, többek között Oroszországban is. 

Matey István