Sokan nem veszik komolyan a tüdőbetegség jeleit

Védeni kell a tüdőnket egész életünkben – erre hívták fel a figyelmet a szakemberek a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) idei világnapján. Hazánkban 235 ezer beteget tartanak nyilván, a valós szám azonban ennek a duplája lehet, mert sokan a súlyosbodó tünetek ellenére sem fordulnak orvoshoz – írja az unideb.hu.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén tartósan fennálló hörgőgyulladás (krónikus obstruktív bronchitis) és tüdőtágulás (emfizéma) jelentkezik. A COPD a légzőrendszer lassan, de folyamatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Leggyakoribb tünete a nehézlégzés, a köhögés és a köpetürítés. 

 – Egy alattomos, lassan előrehaladó betegségről van szó. A köhögéssel, nehézlégzéssel jelentkező panaszok először gyengék, nem ösztönzik a beteget arra, hogy elmenjen orvoshoz, inkább alkalmazkodik a tünetekhez, például csökkenti a fizikai terhelését. Hogy megtaláljuk ezeket a betegeket, az alapellátásban lehetne szűrést végezni. Ha tudjuk valakiről, hogy a rizikócsoportba tartozik, dohányzik vagy olyan területen dolgozik, ahol potenciálisan ki van téve légzőszervi károsító hatásoknak és kiderül, hogy még tünete is van, légzésfunkcióra kellene küldeni. Ha bebizonyosodik a COPD gyanúja, elkezdődhet a beteg kezelése – emelte ki Vaskó Attila, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika szakorvosa. 

A kezelés célja, hogy lassítsa vagy megállítsa a betegség romlását, a tünetek súlyosbodását. A terápia része a dohányzásról való leszokás támogatása. A dohányzás abbahagyása ugyanis jelentősen javítja az életminőséget és csökkenti a COPD-vel összefüggő halálozást. A gyógyszeres terápiák elsősorban a légutak tágítását célozzák. 

 A betegoktatás szerves része a kezelésnek, gondozásnak, mert a belégzőeszközök megfelelő használata legalább annyira fontos része a megfelelő hatás elérésének, mint a jól kiválasztott hatóanyag. A korai felismerés a szakemberek szerint azért is lényeges, mert a COPD-s betegeknél gyakran szív-érrendszeri megbetegedés, tüdőrák, depresszió, csontritkulás, izomvesztés is előfordul. A legtöbb esetben a szövődmények okozzák a beteg halálát.

– Súlyos állapotrosszabbodások (COPD exacerbáció) hazánkban elsősorban az őszi, téli hónapokban, légúti fertőzések kapcsán alakulnak ki. A légúti gyulladásos folyamatok felerősödése, a fokozott légúti váladékképződés a tüdő oxigénfelvevő képességét jelentősen korlátozza és más szervek, így az agy és a szív oxigénhiányos állapotát eredményezi. Ez pedig szívelégtelenség kialakulásához, romlásához, valamint iszkémiás agyi eseményekhez vezethet. A COPD exacerbációja számos esetben halálozással jár. A tünetek korai felismerése és a hatékony kezelés kiemelt jelentőségű. Kórházi kezelésnél légzési elégtelenség esetén nem-invazív és invazív lélegeztetési formákra egyaránt szükség lehet – hangsúlyozta Horváth Ildikó egyetemi tanár, a Tüdőgyógyászati Tanszék megbízott vezetője.

A tüdőgyógyászati klinikán a diagnózis felállításának, a korszerű terápiának minden feltétele adott. A kezelés meghatározó része a rehabilitáció, fokozza a betegek terhelhetőségét, csökkenti a légszomjérzetet. A páciensekkel rehabilitációs szakorvosok és gyógytornászok foglalkoznak. 

 – A tüdőgyógyászati klinikán nemcsak a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel kapcsolatban, hanem minden, a tüdőgyógyászatot érintő szakterületen igen színvonalas gyógyítómunkát végeznek. Kiemelendő, hogy a klinika dolgozói a COVID okozta tüdőkárosodások hatékony terápiájában, a poszt-COVID tünetekkel jelentkező betegek gondozásában is kimagasló teljesítményt nyújtanak. A klinikai központ fejlesztési stratégiájának fontos eleme a tüdőgyógyászati ellátás folyamatos javítása, ennek érdekében az elmúlt időszakban jelentős műszeres fejlesztés történt a tüdőgyógyászati klinika járó- és fekvőbeteg részlegein. A tüdőszűrő tevékenység további kubaturális és műszeres korszerűsítése is terveink között szerepel – tette hozzá Szabó Zoltán professzor, a klinikai központ elnöke.   

A tüdőgyógyászati klinika munkatársai hamarosan elkezdik a COPD szisztematikus kutatását is, hogy vizsgálatukkal hozzájáruljanak a hazai betegellátási gyakorlat fejlődéséhez. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a betegség korai felismeréséhez és hatékony kezeléséhez szükség volna a lakosság ismereteinek folyamatos bővítésére, az egészségismeretek fejlesztésére.  

A minden november harmadik szerdáján megtartott COPD világnap legfontosabb célja is az, hogy minél több információ jusson el az emberekhez a betegséggel és annak felismerésével kapcsolatban. Az idei esemény „Your lungs for life” mottóval arra hívja fel a figyelmet, hogy tüdőnket óvni, védeni kell egész életen keresztül.