Összefogással jobb jövő elé nézhet az alföldi táj

A szikes vizes élőhelyek kiemelt jelentőségű madárfajainak állományváltozása, és a szikes tavak természeti állapota a Pannon régióban című szakmai konferenciának ad otthon Balmazújváros november 11. és 13. között. A konferencia elsődleges célja, hogy közelebbről megismertesse a Szikes vizes élőhelyláncolat LIFE projektet, mely most tíz kiemelt jelentőségű madárfajnak biztosítana kedvezőbb feltételeket. 

 Hatvan százalékos támogatási intenzitással rendelkezik, 75 százalékossal, ha a projekt különösen veszélyeztetett fajokat vagy élőhelyeket céloz meg. A pályázatok fennmaradó összegét a magyar állam mint társfinanszírozást biztosítja; mindez az elmúlt években mintegy másfél milliárd forintot jelentett. 

A szaktudást tovább adják 

Az állami erőfeszítés nagyon fontos a természetvédelemben, ugyanakkor önmagában kevés – mutatott rá köszöntőjében Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára. Mint mondta, a helybéliek támogatása, a helyben élő gazdálkodók, civil- és társadalmi szervezetek, önkormányzatok egyetértése is kell a sikerhez. 

 Több mint 100 ezer hektáron javítottuk a természeti környezet állapotát – szögezte le. Hozzátette, a korábbi pénzügyi perspektívát is figyelembe véve mintegy 80 milliárd forintos nagyságrendet, csaknem 200 projektet, és 300 ezer hektár javított területet jelent a projekt. Ennek a projektmegvalósítási volumennek a kétharmada klasszikus élőhely-rekonstrukciós beruházás volt, és az élőhelyek kétharmada vizes élőhelyeket célzott meg – fűzte hozzá. 

Kitért arra, hogy a LIFE projektek megvalósításában sikeresek és példaértékűek a magyarok, hiszen 41 hazai beadású projekt mintegy 68-70 millió eurónyi európai uniós támogatást hozott a magyar természetvédelmi fejlesztésekre. 

Pótolni kell a vízkészletet 

Gazdák és környezetvédelmi szakemberek szövetségkötésében bízik Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke. – A gazdák nem ellenségek, hanem szövetségesek lehetnek egy közös ügyben. Ötmillió hektáron gazdálkodnak, talán a legnagyobb hatással vannak a környezetre, amelyben élünk – mondta. Hozzátette, a jövőben egy olyan munkacsoport is létrejönne, ami a füves élőhelyek vízkészletének helyreállítását gyorsíthatná. 

Az aszályokat a mezőgazdaság, és a természet egyaránt megsínyli, nagyon fontos kérdés a vízbiztosítás – hangsúlyozta köszöntőjében Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója. Emlékeztetett: felmerül a kérdés, hogy az Alföldön a talaj víztartó képességét miért nem használják ki, és hozzátette, hogy nagyon kevés „beszivárogtató felület” van a területen, ami erre alkalmas lenne. – A kompromisszumokat kell megtalálni. Nekünk szükségünk van ezekre a felületekre, amelyek stabilizálják a talajháztartást – mondta. 

 A konferencia tematikája, a projekt üzenete rámutat arra, hogy az Alföld nyílt szikes füves és vizes élőhelymozaikjai természetes állapotukban fontos szerepet játszottak egy kedvezőbb mezoklíma fenntartásában, ugyanakkor jelenlegi állapotukban ezt a funkciójukat már nem látják el. Láng István emlékeztetett, hogy az alföldi tájakon helyreállítható volna a természetes vízháztartás, amely lényegesen csökkentené a térséget sújtó légköri aszályt. Szerinte ehhez a gazdálkodók, a természetvédők és a vízügyi szakemberek összefogása szükséges.
BBI