Zöld Gyógyfürdő Hálózatot hoznak létre Kelet-Magyarországon, három megyei taggal

Hat település képviselői írtak alá szándéknyilatkozatot a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat alapítását tervezve csütörtökön a megyeházán. 

Bogács, Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Sárospatak polgármestere, illetve a gyógyfürdők vezetői e kézjeggyel fejezték ki, hogy elkötelezettek a fenntarthatóság és a zöld megoldások minél szélesebb körű alkalmazása mellett. 

Az ünnepi alkalom és a szignózás egyben lezárása a hét közép-európai ország tíz intézménye együttműködésével zajló HealingPlaces nevű nemzetközi programnak, amelyben három éve dolgozik a három hajdú-bihari, illetve három borsod-abaúj-zempléni helység. A projektet összefogó Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 219 ezer 250 euróból gazdálkodhatott, melynek 85 százaléka uniós támogatás. A résztvevők közös célja az egyedülálló természeti erőforrások, a termálvízkészlet fenntartható kezelése, a gyógyfürdők ilyen módú fejlesztése.

Jövőképet adtak a gyógyfürdőknek

Kijelenthetjük a jövő társadalmának, hogy ez a generáció felkészült a Pannon-tengerből itt maradt víz hasznosítására, illetve megőrzésére az eljövő évszázadok számára is. A megfelelő technológiával sokáig élvezhetjük azt, amit a természet adott. Mindannyiunk érdeke, hogy a gyógy-, és wellnessturizmus, az egészségügyi szolgáltatások lehetőségeit minél szélesebb körűen kiaknázzuk – fogalmazott Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke csütörtökön a megyeházán. A természetközpontú termálvízhasznosítást célzó nemzetközi programot lezáró szakmai napon az abban résztvevő hat település (Bogács, Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Sárospatak) képviselői jelentek meg, s írtak alá szándéknyilatkozatot a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat alapítására. A hároméves közös munka eredménye az e hálózat későbbi teendőit segítő Fenntartható Gyógyfürdő Fejlesztési Koncepció.

Pajna Zoltán úgy fogalmazott, olyan koncepciót sikerült kidolgozni, ami egyfajta jövőképet ad a gyógyfürdők számára. A tervezet pontosan felméri a termálvíz hasznosításával, technológiák gazdagításával, az épített környezet energetikai racionalizálásával, a szervezeti, irányítási kérdésekkel kapcsolatos lehetőségeket.

A rendezvényen bemutatták azt a döntéstámogató eszközt is, melyet a hazai munkával párhuzamosan a lengyel szakmai csoport dolgozott ki és segítséget nyújthat a gyógyfürdő-fejlesztések környezeti hatásainak értékeléséhez.

A program nyomán készítettek két videót, melyekben az említett fürdők képviselői, illetve a települések vezetői értékelik jelenlegi helyzetüket, osztják meg a projekt során szerzett tapasztalataikat és jövőbeli terveiket a fenntarthatóság szempontjából.

Hő nem vész el...

Ebből kiderül, hogy Hajdúszoboszló 1946-ban nyerte el véglegesen a gyógyfürdő elnevezést. Kircsi Lajos vezérigazgatótól megtudhatjuk, hogy kilenc aktív gyógyvizes kút szolgáltatja a meleg vizet a szoboszlói Hungarospa-ban. A működés szinte teljes spektrumában érvényesül a környezet-központúság. A termálvízzel együtt köbméterenként 1,4 köbméter metángázt termelnek ki oldott formában. Ezt a gázt leválasztják és saját csőhálózaton keresztül egy gázmotoros erőműbe juttatják, így villamos- és hőenergiát kapnak. A hasznosítás második fázisa a termálvíz hőenergiájának közvetlen kinyerése, amit főszezonban a medencék, télen a termálfürdő és az uszoda fűtésére fordítanak. De nem vész kárba az elfolyó termálvíz maradék hőenergiája sem. Ezen túl a szelektív hulladékgyűjtés és a led-világítás is a zöld gondolkodás bizonyítékai.

A 1958-ban gyógyfürdővé nyilvánított Nagyerdei Gyógyfürdő hasonlóképp váltja energiává a termálvízzel bónuszba érkező gázt. Az Aquaticum Debrecen Kft. műszaki igazgatója Jónás Zoltán a felvételen elmondta, két hévíz telepük van. A létesítményeikben használnak hőszivattyúkat és folyamatosan keresik az új lehetőségeket. Szintén szelektíven gyűjtik a hulladékot és tervezik a létesítmény felújítását, energetikai korszerűsítését.

A hajdúnánási fürdő kincse 1989-ben érdemelte ki a gyógyvíz elnevezést. Bagi Zsolt ügyvezető három kútról adott számot. Ezekből olyan magas hőmérsékletű víz folyik, hogy a hőcserélőn át elvont felesleges hővel a padlófűtést, a medencéket és a légtechnikai berendezéseket is ellátják. A használt víz elhelyezésének zöld megoldása a jövőbeni elképzelések része. Ahogyan rövid távú terv a napelempark kialakítása is. Jövőre bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést.

A másik videóban a debreceni zöld jövő kapcsán Balázs Ákos alpolgármester szólt a Future of Debrecen, illetve a Civaqua programról. 

HaBe