Tojás lesz, a kérdés csak az, hogy mennyiért

Tény, hogy az áprilisi körképünk óta emelkedett a tojás ára. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint ennek az élelmiszernek az ára emelkedett a leginkább egy hónap alatt: márciusról áprilisra 14,7 százalékkal drágult. Ezzel 26,7 százalékos árnövekedést ért el egy év alatt. Az egy hónap alatt bekövetkezett hirtelen emelkedés ennek ellenére még nem jelent tendenciát, mivel a tojás már korábban is indokolt drágulása csak most érte el a fogyasztókat.

Piaci szemlénk során azt tapasztaltuk, átlagosan 55 forintért adják darabját. Mérettől függően találtunk 45-ért, de néhol a 65 forintot is elérte az ára.

– A tojás drágulását egyértelműen a takarmányár növekedése indokolja, ami a tavalyi évhez képest jelentősen megemelkedett. Az orosz-ukrán háborús helyzet miatt a kukorica és a búza ára tovább nőtt, emellett minden egyéb kiadás is gyarapodott, például a csomagolóanyagok ára. A költségek növekedését azonban a tojáságazatba nem tudták beépíteni a termelők, a fogyasztókkal ugyanis nehéz elfogadtatni a megemelkedett árat – mondta a Naplónak dr. Kovács Péter. A Kovács Tanya ügyvezetője szerint 50 forint alatt nem lenne szabad eladni a tojást. Úgy véli, problémát jelent, hogy a hipermarketek és a nagyobb üzletláncok akár 40 forintos akciós árral be tudják csábítani a vásárlókat a boltjaikba. Így a tojást ugyan veszteséggel adják el, más termékek árrésével viszont ezt a kiesést behozzák. A doktori fokozattal rendelkező agrármérnök szerint megoldás lehetne, ha rendeletben szabályoznának egy minimális, versenyképes összeget, így a multik nem tudnák letörni az árakat. Emellett gondot okoz, hogy a külföldről behozott tojást is áron alul tudják adni az áruházláncok.

A lengyel S-es méretű tojást például az Európai Unió egyes tagországaiban nem lehet étkezési célra árusítani közvetlenül a fogyasztónak, hazánkban azonban a piaci ár alatt ki tudják helyezni a polcokra.

Kovács Péter úgy látja, 60-70 forint lenne egy nem elrugaszkodott, reális eladási ár. Hozzátette, az áremelkedést az indokolja, hogy a bevétel fedezze a kiadásokat. Esetleg némi haszonnal, hogy egyáltalán megérje. Emellett a kereskedők is igyekeznek minél olcsóbban felvásárolni a tojást, hogy magasabb haszonkulccsal tudják eladni.

– Azt vesszük észre, hogy a kereskedőknek lassan több haszna van a tojáson, mint maguknak a termelőknek.  

A szakember úgy véli, 5 forintos emelkedés még várható a közeljövőben, de a 80 forintos árat túlzásnak tartja.

A madárinfluenza-vírussal kapcsolatban úgy fogalmazott, a fertőzés ugyan Békés és Csongrád megyén kívül Szabolcsban is felütötte a fejét, ám közvetlenül Hajdú-Bihart nem érinti. 

– Az intézkedések és a szigorítások nehezítik a helyzetet, hiszen a hatóság már gyanú alapján is kivágja az állományt a fertőzés megelőzése érdekében. Az állománycsökkenés hozzájárul ahhoz, hogy a tojás is kevesebb, nehézséget okozva ezzel az ágazatban. 

Habár elsősorban a szabadtartásban lévő szárnyasokat, a kacsákat és a libákat veszélyezteti a vírus, de előfordul a tojóállományban is 

– mondta Kovács Péter.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint hazánkat nem fenyegetik ellátási gondok, a magyar boltokba kerülő tojás 85-90 százaléka hazai termelésből származik, a többi pedig uniós piacokról biztosított. Kevesen tudják, hogy Ukrajna az európai tojásellátásban jelentős szerepet tölt be, a tojóállomány és a tojás egyaránt fontos exporttermékük.

A háború súlyos következményekkel jár az ukrán tojástermelésre nézve is, többek között milliós nagyságrendben vágtak le tojóállományt az élelmiszerellátási problémákkal küszködő lakosság étkeztetéséhez, illetve pusztultak el állományok takarmányhiány miatt. Mindezek mellett az Európai Unióban az önellátottság továbbra is biztosított, mivel a termelés évek óta stabilan néhány százalékkal meghaladja a fogyasztást és az exportot – írja a kamara.

HL