Kezdetét veszi az érettségi: több mint hatezren vizsgáznak a megyében

A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik ma az idei érettségi vizsgaidőszak. Hajdú-Bihar megyében összesen 6 ezer 124 fő jelentkezett a tavaszi vizsgákra – tudatta a Naplóval az Oktatási Hivatal. Arról is tájékoztattak, összesen 3 ezer 862 emelt szintű érettségi vizsga lesz a megyében, a legtöbb angol nyelvből, erre 1009-en jelentkeztek. Magyar nyelv és irodalomból 142; matematikából 246; történelemből 494; német nyelvből pedig 115 emelt szintű vizsga lesz. Az orosz–ukrán háború miatt menekült diákok is érettségizhetnek nálunk, megtudtuk, a rendkívüli intézkedések alapján 10 fő nyújtott be jelentkezést a Hajdú-Bihar Megyei kormányhivatalhoz. Kedden matematika-, szerdán pedig történelemtudásukról adnak számot a diákok. 

A boon.hu beszámolt róla, hogy az érettségik alatt minden vizsgahelyszínen megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt kell biztosítani, a maszk viselése javasolt, azonban nem kötelező. Az intézményekbe az iskolák helyi szabályai szerint léphetnek be a vizsgázók. A diákokat valószínűleg nem éri majd meglepetés az írásbeli vizsgákon, hiszen az elmúlt évek feladatlapjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján, az iskolákban pedig intenzív felkészítés folyt az elmúlt hetekben. 

Az Oktatási Hivatal közölte azt is, hogyan érettségizhetnek hétfőtől azok a diákok, akik most fertőződtek meg koronavírussal. Eszerint idén nem kapnak pótnapot a covidos diákok, ám a mostani vizsgaszabályzat engedélyezi, hogy az írásbelit szóbelivel váltsák ki. A megfelelő igazolást a jelentkezésüket fogadó intézmény vezetőjéhez kell benyújtaniuk, és az iskola igazgatója engedélyezheti számukra a pótlóvizsga letételét.

Tavaly a magyarérettségin az 1848–49-es szabadságharc szónokairól, például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról szóló szöveget kellett értelmezniük az érettségizőknek. Az első feladatsorban, amelyre összesen 90 perc áll rendelkezésre, egy hétszáz-ezer szavas szöveget kell elolvasni, majd ez alapján megoldani 11 feladatot. Meg kell keresni a szövegben elhangzó érveket, megállapításokat, valamint értelmezni a logikai-tartalmi kapcsolatokat. Ezekkel a feladatokkal maximum 40 pontot lehet szerezni. Az elmúlt évek középszintű, vagyis több tízezer végzős középiskolást érintő vizsgáin a legtöbbször József Attila-verset kaptak a diákok, de Arany János és Tóth Árpád művei is legalább háromszor szerepeltek már. A matematika középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart. A diákok először 45 perc alatt az első, majd 135 perc alatt a második feladatlapot oldják meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszés szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatják. A 10-12 feladatot tartalmazó első lap az alapfogalmak, a definíciók, az egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A második feladatlap két részre oszlik: az A jelű rész három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A B jelű rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

Igazolással 

A történelem írásbeli is olyan lesz, mint az elmúlt években. A vizsgák közép- és emelt szinten is hasonló felépítésűek, már ami a témákat illeti: 60 százalékban magyar és 40 százalékban egyetemes történelmet érintenek a kérdések. A feladatok fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utáni történelmet kér számon. Ha megvizsgáljuk az előző évek feladatsorait, akkor kiderül, hogy legtöbbször az Árpád-házi uralkodók, a reformkor, a dualizmus, a Horthy-korszak, a Kádár- és a Rákosi-korszak került elő. Ezek mind olyan témakörök, melyek több szempontból is megközelíthetőek, több feladattípus is foglalkozhat velük.

HBN