Hol számíthatunk torlódásra? – Necces útszakaszok Debrecenben

A cívisvárosban átlagosan 25 órát állt dugóban egy autós 2017-ben, derül ki az INRIX Globális Forgalmi Teljesítménymutató elemzéséből – ennek kapcsán utánajártunk annak, hogy az elmúlt években mennyire és miben javult a helyzet.

Hajdu Kristóf gépjárművezető-szakoktató – aki a munkájánál fogva igen jól ismeri a cívisváros közlekedési viszonyait – érdeklődésünkre kijelentette: a legfőbb segítség az új útszakaszok átadása volt. – A legnagyobb előrelépést a teherautós tranzitforgalom elterelése eredményezte. Jelentősen felgyorsult az áthaladás a Szoboszlói út, Petőfi tér, Rakovszky utca és Kassai út vonalán. Csúcsforgalomban ennek ellenére is lehet ezeken a helyeken torlódást tapasztalni, de messzemenően nem olyan rémálomszerűen, mint előtte. A kerékpárutak bővítése szintén nagy segítség abban, hogy a munkába járást kerékpárral tegyék meg az emberek, csökkentve az autósforgalmat. Nagyon nagy előrelépés a Böszörményi út és a Balmazújvárosi út összekötése a Vezér utca meghosszabbításával, így a Füredi út és a Böszörményi út haladása felgyorsulhatott. A Bartók Béla úti meghosszabbított kanyarodósáv is segített a forgalmi dugók enyhítésében, itt is növekedett a kereszteződés áteresztése. Az Egyetem téri és a Pallagi úti körforgalmak is az áteresztőképesség javításában játszanak nagy szerepet, és a kezdeti nehézségek ellenére az átlagember megszokta a használatát – osztotta meg tapasztalatait a Naplóval.

– Jelenleg is gyakran találkozhatunk csúcsidőszakban torlódással például a Wesselényi úton az Árpád tér irányába, a Hétvezér utcán a Vámospércsi út kereszteződésében, továbbá az Egyetem sugárút, Bethlen utca, Hatvan utca vonalán, a Pesti–Bartók–Mester utcai kereszteződésben. Ilyen az Egyetem tér és a Nagyerdei körút kereszteződése, valamint az Erzsébet utcán a Miklós utcai kereszteződés is.

„Bármennyire is szeretnénk megváltani a világot – ezzel együtt Debrecen közlekedését –, sajnos nem az úthálózata köré lett kialakítva a városunk, hanem pont fordítva.”

– Emiatt mindig lesznek kritikus helyek, ahol fizikailag nem lehet nagyobb áteresztőképességű csomópontot létesíteni. De szerencsére vannak olyan tüneti kezelések, kisebb-nagyobb átalakítások, melyek jelentősen segítenek. A csúcsidőszaki torlódásokért a közlekedők jelentős száma a felelős – húzta alá.

Sokan egyedül autóznak

A szakember rámutatott arra is, hogy a mellékutak használata néhány esetben nehézséget okozhat az úton közlekedőknek, azonban vannak kivételek: az Erzsébet utca és a Miklós utca kereszteződése, ahol az Antall József utca érintésével a Miklós utca felé szinte mindig ki lehet kerülni az Erzsébet utcai forgalom okozta, akár tízperces sorban állást is, de vannak helyzetek, amikor érdemes másik utat használni. Gyakran ki tudunk kerülni így olyan úton folyó munkálatokat, melyek jelentősen lelassíthatnak minket. Jelen időszakban például a Simonyi út használata helyett az Egyetem sugárutat igénybe véve hamarabb juthatunk el a Péterfia utca környékére. A megfelelő megoldás azonban nem a kerülőutak használata, hanem a tömegközlekedés vagy a carpooling- (telekocsi) vonal lehet. Gyakran látni, hogy a személyautókban sokan csak egyedül utaznak – ez pedig óriási terhet tesz a csomópontokra a városban. Ha a közösségi közlekedést vennénk igénybe, vagy esetleg kerékpárra pattannánk, akkor máris javulna a település közlekedése – érzékeltette Hajdu Kristóf.

Nagy Emese

Borítókép: A csúcsidőszakban a torlódások kialakulásáért legtöbbször a közlekedők jelentős száma a felelős