Jól látható immár, melyik a hazai tojás

Megszokott látvány a tojások héjára pecsételt kód, amit mind a dobozos, mind az ömlesztett termék esetében megtalálhattunk. Ennek a kódnak a jelentését a csomagoláson, ömlesztett tojás esetében pedig az értékesítés helyén jól láthatóan és könnyen olvashatóan kellett feltüntetni mindeddig. A tojás származási országára vonatkozó információ a fogyasztók számára ez alapján nem lehetett egyértelmű. Az Agrárminisztérium újabb rendeletének értelmében az ömlesztett formában értékesített tojások esetében, a származási országot szövegesen is fel kell tüntetni a termék közelében, illetve az ország zászlaját, legalább 50 x 30 milliméter méretben is kötelező megjeleníteni az eladás helyén. A rendelet, amely csak a helyi termelőpiacra nem vonatkozik január 1-től lépett hatályba.

– Korábban, a húsok nemzeti színű jelölésének kötelezésekor egyértelműen a csomagolatlan termékre lehetett a rendeletet megalkotni, ebből adódóan a minisztérium a tojásokat illetően is így rendelkezett. Az Európai Unió csomagolt és csomagolatlan termékekre vonatkozó szabályozása leírja, hogy fel kell tüntetni a lédig árusításnál a minőségi osztályt, a méretet, a baromfitartás módját, valamint a tojáson szereplő kód magyarázatát. Az új rendelet most azt is megszabja, minimum mekkora betűvel szükséges, illetve, hogy, elkülönített formában kell feltüntetni az információkat. Jelenleg is tart egy európai rendeletalkotási folyamat, ami kifejezetten a csomagolt termékekre és azok jelölésére fókuszál – mondta el dr. Molnár Gyöngyi, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének titkára a Naplónak.

Stabil a fogyasztás

Megtudtuk: évente mintegy 2,3 milliárd tojást fogyasztanak a magyarok. – Az egy főre eső tojásfogyasztás a KSH legutóbbi jelentése szerint 240 darab. Magyarországon a tojások csaknem 50 százalékát regisztrált termelők állítják elő, mintegy 28 százalék háztáji eredetű tojás, és megközelítőleg 22 százalék az importból származó mennyiség. A magyar háziasszonyok a nagyobb méretű tojásokat keresik, technológiákat illetően pedig a ketreces tojás a kelendő hazánkban – tette hozzá a szakember.

Fókuszban a megbízható

A debreceni Nagypiacon minden árus láthatóan feltünteti, honnan származó tojást vásárolhatnak náluk az érdeklődők. Sámi Orsolya régóta kínálja portékáját a cívisvárosban, szerinte sem előnyt nem élveznek, sem hátrányt nem szenvednek abból, hogy jelölik a termékük származását. – Korábban is megtettük, így tudták a vevők, hogy a saját termékünket áruljuk. Esetleg az új vásárlók tudnak tájékozódni az új jelölés segítségével. A nagyáruházakban kapható tojások címkéje nehezebben volt követhető, hiszen sokszor előfordul, hogy a csomagolási helye és az eredete eltérő. A piacon friss tojást árulunk, ide visszatérnek a vásárlók, ők pedig tudják, mit kapnak – mondta.

– Általában a magyar terméket választjuk, a tojást rendszeresen ugyanannak a piaci standnak az árusától kérem. Megismertem már a helyi árusokat, és tudom, mit kapok, ha náluk vásárlok. Ez nem jelenti azt, hogy nagyáruházban sosem vásárlok, így ha ott is látom, melyik a hazai a termék, akkor azt választom. Nekem már nem mindegy mit eszem, hetven felett már oda kell figyelnem az egészségemre – mondta Földes György.

– Nekem nem fontos látnom, hogy magyar a termék, mindig piacon, ismerőstől vásárolok. A címkézésben nem igazán bízom, mert korábban még olyat is láttam, hogy magyar mandarint árult egy termelő. Inkább a megbízható helyre, és a jó minőségű árura esküszöm – tette hozzá Török Antal.

BBI