Beszédes múltőrzők a téglák, négy őselem koncentrálódik bennük

Három napig volt megtekinthető az Árpád mozi előterében az a kiállítás, ahol közel kétszáz bélyeges téglát, cserepet, régi tégla részvényeket és téglagyári dokumentumokat csodálhatott meg a látogató. A Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületének Földesen megrendezett közgyűlése alkalmából Gyenge József, Csáthy Kürthy Zoltán és Szoboszlai Szabolcs mutatja be gyűjteményeiknek legszebb darabjait. Az elmúlt századok üzenetét hordozó kiállítást Bodó Sándor államtitkár, országgyűlési képviselő és Jeneiné dr. Egri Izabella polgármester nyitotta meg szombaton délután.

A téglák a múltat idézik

A tizenharmadik éve Buj községben jegyzett 210 taggal működő egyesület elnöke Dibusz Ferenc a bélyeges téglák avatott ismerője. Mint azt az érdeklődőknek elmondta, a téglák nagy tömegű gyártása csak a törökkor óta vált általánossá. A téglák jellel való ellátása is jórészt ettől a korszaktól kezdődött. Az első időkben gyakoriak voltak a képábrázolások: körök, keresztek, nyílhegyek, csatok. Az uradalmi központok, kastélyok, lakóházak, gazdasági épületek építőanyag igénye óriási volt. Szinte minden akkori birtokos a saját jelzésével – címerek, monogramok, egyházi jelek, évszámok – égetett a saját uradalmában téglát. Később, a kiegyezés utáni ipari fellendülés következményeként a megépült modern és gépesített gyárak millió számra ontották a téglát, jórészt kiszorítva az eddigi mezei, illetve boksás téglakészítést. Ez időtől kezdődően, felismerve a bélyegekben rejlő reklám lehetőséget, a gyár, a gyártó, vagy éppenséggel a megrendelő nevével látták el a terméket. A téglabélyegek alkalmazása a második világháborút követően szűnt meg.

Téglák a római korból

2007 telén két tucat lelkes téglagyűjtő az ország sok pontjáról egyesületet alapítva célul tűzte ki, hogy az ipartörténetünk ezen tárgyi emlékeiből a lehető legtöbbet felkutasson, helytörténeti kiállításokon bemutasson. Azóta 14 kiadványt adtak közre, bemutatva gyűjteményeiket, a talált újdonságokat. Aktív tagjuk a Földesen élő Gyenge József is. Gyűjteménye ma több mint ezernyolcszáz darabot számlál. Van téglája a római korból, Földes egykori két téglagyárából, de cserepei is a híres egykori Hajdúszováton működött cserép gyárból. Büszke arra, hogy több, Földes és a Sárrét múltjához kötődő bélyeges és rajzolt téglát, cserepet, gyártó eszközt bemutathat két kiállító társával az érdeklődőknek.

Péter Imre