Van munka bőven a földesi templomon

A település legmagasabb épületének tornyán ácsok és tetőfedők szorgoskodnak, igyekezve kihasználni az idei Medárdot követő esős napok rövid napsütéses időszakait. Az állványzaton dolgozó békési szakemberek Békéscsaba, Okány, Csökmő és Kondoros templomfelújítási munkái után érkeztek Földesre. Itt a toronysüveg újrafedését kezdték meg. Most közel negyven méter magasságban, esővédő ponyva alatt egy újfajta fedéstechnikával tükörfedést végeznek.

Ritka az ekkora munka

– Ez a templomtoronysüveg valamikor a múlt század elején vörösrézlemez-borítást kapott. Akkor ez az anyag volt a tetőfedők szerint a legidőtállóbb. Ma mi 0,7-es horganylemezt alkalmazunk a felújításban – avat be munkájukba Petróczki Tibor, az öttagú munkacsoport vezetője. – A templomtetőfedő mesterség olyan szakma, ami évszázadok óta kevés változáson ment át. Napjainkban a süveg faszerkezetének javítása után már bitumenes lemezzel szigetelünk a lemez és a faszerkezet között. Erre 12-es csavarozással, profilozással, tükörfedési technikával rögzítjük a horganyzott lemezeket. Ezeket a templom előtti vágó- és profilozógépekkel sablon előrajzolásával daraboljuk méretre. Itt hajtogatjuk meg a rögzítőket, itt vágjuk méretre a bitumenes lemezeket is.

Bent a templomban a szószék előtt szintén munkák folynak. A templom falán az itteni születésű Virágh Sándor sárospataki lelkipásztor által készített, itt szolgált lelkipásztorok emléktáblája fogadja a látogatót. Előtte a település 2005 óta itt szolgáló református lelkipásztora, Kovács András gondterhelten szemléli az állványerdő alatti templombelső megannyi még megoldandó problémáját.

– A templomfelújítási munka mindig problémás. Előre megtervezzük, majd amit az ember tervez, Isten végez. Földesen az elmúlt évszázadaink alatt nagyon ritkán szánta rá magát a gyülekezet és a szolgáló lelkipásztor, hogy belevágjon nagyobb felújításba. Talán csak a nagy háború utáni évek, majd 1944 októbere hozott kisebb-nagyobb javításokat. Aztán szolgálatom második évében, 2006-ban a torony császárfája eltörött. Akkor a református egyházközség jelentős anyagi áldozatvállalásával sikerült elhárítani a toronygombot tartó toronysüveg és a tetején lévő csúcsdísz leomlását. A gondot az időjárás, a villámcsapások és a szélviharok okozták. Akkor a nagy magasságban, alpinisták által végzett felújítások során leemelt toronygombot a presbitérium bizottsága felnyittatta, és a parókia udvarán megtekintette az abban talált fadoboz tartalmát.

„Egy üveghengerben egy össze­göngyölt, nyolcoldalas, kézírásos feljegyzést Földes múltjáról, az egyház történetéről és egy üres, egykor érmetároló fémhengert találtunk.”

A presbitériumi bizottsággal akkor az elődök példáját követve az eredeti iratot néhány akkori kordokumentummal, magyar papírpénzekkel, fémpén­zekkel, képeslapokkal Földesről, helyi hírlevelekkel, az egyház akkori presbitériumának névsorával kibővítve visszahelyeztük a fadobozba. A fadoboz pedig visszakerült a felhúzott toronygombba.

Megújul az Úr asztala is

– Most sokkal nagyobb feladatra vállalkozott gyülekezetünk. Öt évvel ezelőtt szántuk rá magunkat egy nagyobb felújítás megkezdésére. Tervezőink akkor 110 milliós beruházási összeggel számoltak a teljes felújításra. Pályázati lehetőséggel először a templom tetőszerkezetének, a toronysüveg felújítására gondoltunk. 47,3 milliót nyertünk, és saját, ötszázalékos hozzájárulásunkkal augusztus végére kell elkészülni a munkáknak. Új lemezborítást kap a toronysüveg, és cserépfedést a templomtető. Most egy kicsit majd pihenünk, második körben a templom homlokzatának megújítása következne. De addig is van más, nem örömteli gondunk is. A mostani javítási munkák során a beázások miatt a 191 éves mózespadunk hátsó része megsérült, feltáskásodott. Az Úr asztala is rekonstrukcióra szorul. Az alatta lévő dobogó is elkorhadt. Szerencsénkre a szószékünkön sérülés nem mutatkozik. Vannak gondjaink, de bízunk a Jóisten pártfogó segítségében! – zárta beszélgetésünket Földes református lelkipásztora.

Péter Imre