Amikor tevékenységünk csendháborítássá válik

Vajon mikortól zavarjuk tevékenységünkkel szomszédjainkat, mikor válik ez csendháborítássá? A jogszabály szerint tulajdonosként ingatlanunkat használva kötelesek vagyunk tartózkodni olyan magatartásoktól, amelyekkel másokat szükségtelenül zavarnánk. A jó idő beköszöntével a fűnyírás, gallyazás vagy barkácsolás gyakoribb tevékenységgé válik, ezek pedig tipikusan olyan magatartások, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatával, fenntartásával függnek össze, ezek iránt pedig a közelünkben élőknek tűrési kötelezettségük van. Fontos azonban, hogy e magatartások ne térjenek el a helyi városrészben kialakult szokástól, zsinór­mértéktől.

A jó idő beköszöntével megsokasodnak a ház körüli, zajjal járó tevékenységek is. Mikor kezdhetjük el ezeket reggel, s mikorra kell befejeznünk este anélkül, hogy ezzel jogszabályba ütköznénk?

„A szomszédjogi kérdéseket a polgári jog szabályozza. Az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint a tulajdonos a dolog használata közben köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné”

– fejtette ki a Naplónak a debreceni polgármesteri hivatal.

Irányadó: a zsinórmérték

A fűnyírás, gallyazás vagy barkácsolás tipikusan olyan magatartások, melyek az ingatlan rendeltetésszerű használatával, fenntartásával függnek össze, e tevékenységek folytatása szükségszerűen zaj-, porhatással jár(hat), így főszabályként a szomszédok részéről tűrési kötelezettség áll fenn. Amennyiben azonban ezek a magatartások eltérnek a helyi városrészben kialakult szokásoktól, az úgynevezett zsinórmértéktől, a „normális” életvitelen túllépnek, a tevékenység hátterében indokolatlanság figyelhető meg, így indokolttá válhat csendháborítás miatt szabálysértési eljárás lefolytatása (amely a Debreceni Városi Rendőrkapitányság hatásköre), birtokvédelmi eljárás kezdeményezése a DMJV Polgármesteri Hivatala jegyzőjének hatáskörében vagy szomszédjogi per indítása a Debreceni Járásbíróságon.

A zaj sokszínűsége

A csendháborítás miatti szabálysértés részleteiről a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot kérdeztük. – A 2012. évi II. törvény alapján csendháborítás szabálysértését követi el, aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja – közölték.

Kifejtették azt is, hogy a jogszabály nem sorolja fel azokat a tevékenységeket vagy zajforrásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy mások nyugalmát zavarják.

De mégis, mi lehet akkor a leginkább jellemző? A rendőrségre érkezett panaszok nagyon változatos képet mutatnak: hiszen tettek már bejelentést mosógép zaja, zenehallgatás, házibulik és családi összejövetelek hangoskodása miatt is. Jellemzően az utóbb említett két dolog miatt kérnek legtöbben rendőri intézkedést. Városrészek kapcsán sem beszélhetünk zajosabb, illetve kevésbé zajos területekről. A rendőrség tájékoztatása szerint családi házas övezetből, illetve lakótelepről és társasházból egyaránt érkezett már bejelentés feléjük.

A kellemetlenségek elkerülése végett azt javasolják: ha valaki olyan programot tervez, amivel zavarhatja szomszédját, illetve a környezetében élőket, azt érdemes előre jelezni, társasházak esetében kifüggeszteni a lépcsőház bejárati ajtajára.

Úgy vélik, ezzel sok konfliktus megelőzhető lenne, különösen, ha a zaj okát is megindokolja az érintett. Emellett a rendőrség azt is tanácsolja, érdemes megjelölni azt az időintervallumot, hogy mettől meddig számíthatnak a szomszédok a szokásosnál nagyobb zajra, s ugyanígy érdemes eljárni lakásfelújításkor is.

Következményei lehetnek

Csendháborítás miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. Amennyiben ilyen tartalmú bejelentés érkezik a rendőrségre, a rendőrök a helyszínre mennek, és intézkednek. Az egyenruhás a szabálysértés észlelésekor figyelmeztethet, helyszíni bírságot szabhat ki, vagy feljelentést tehet. Ha a rendőri felszólítást követően a szabálysértést tovább folytatják, és ismételt bejelentést tesznek, akkor elő is állíthatók az elkövetők.

Laszkács Denise