Debrecen környéke is büszkélkedik érdekes látnivalókkal

Lenn az Alföld tengersík vidékin csokorba szedtük, hová érdemes ellátogatni, ha az őszi időben a szabadba vágynánk. Semmi komoly, csak egy kis séta. A kezünket pedig Löki Viktor biológus, a Duna-kutató Intézet Tisza-kutató osztályának tudományos segédmunkatársa fogta.

Vadregényes fűzligetek

Ha közelebb szeretnénk maradni a városhoz, a Tócó patak is tartogathat még meglepetést számunkra. Zeleméren ered, Józsától kicsit északra. Kizárólag a talajvíz és az esővíz táplálja, vízszintje így hát kifejezetten ingadozó. Nagy szárazság esetén akár el is apadhat. E felső szakasz, egészen Józsáig a legérintetlenebb, legszebb része, ahol fűzligetek mellett tehetünk vadregényes sétát. Az élővilág mellett egy híres, Árpád-kori templom romjai is megtalálhatók Zeleméren. A ma látható templomtorony a 16. században épült gótikus stílusban. És ha már templomtorony, a herpályi Csonkatoronyhoz is érdemes ellátogatni, amely a 12. században épült monostor maradványa, s a megye legrégebbi építménye, Berettyóújfalu határában.

De térjünk vissza Debrecenbe, méghozzá a Nagyerdőbe, országunk első természetvédelmi területére! Ha elindulunk a Móricz Zsigmond úttól, onnan folyamatos az erdőborítás Pallag felé. Aki magányra, csendre és erdőre vágyik, egészen Pallagig elsétálhat, útját pedig ismeretterjesztő táblák is tarkítják.

Aki pedig csak arra vágyik, hogy az őszi napsütésben falevelet gyűjtsön, sétáljon le a Kartács utcán, majd 30-50 métert menjen a lovarda felé, ezután pedig rögtön forduljon balra, és haladjon a sínekig. Vörös tölgyesre bukkanhatunk itt, ami mostanában kezd majd bíborvörös színben pompázni, és pici, kerekded makktermése van.

A korai juhar szép, tenyeresen tagolt, sárgás-zöldes színben játszó, nagyon változatos módon színeződő levelekkel pompázik. Gyakori parkfa, városon belül is megtalálhatjuk.

Sárga lombszíneződéssel rendelkezik az ostorfa is, amely például a Böszörményi úton fellelhető kicsi, ovális leveleivel, vagy az óvárosban Szentlászlófalván. Nevét onnan kapta, hogy ha lehullik a betonra apró termése, az emberi lépésektől csattog, pattog, mintha ostor lenne. Fontos eledele az olyan téli madárvendégeknek, mint a fenyőrigó.

Varázslat a pusztán

A Hortobágy egyik őszi csodája a daruvonulás. Az Alföld ideális terep a délre tartó, átvonuló madarak számára. Hosszú útjuk eme állomása pedig szemet gyönyörködtető varázslat. A darvak főleg halastavakra járnak pihenni, napközben pedig jobbára kukoricatarlókon táplálkoznak. Vonulások alkonyatkor a leglátványosabb. Mellettük azonban az érintetlen táj már önmagában pazar. A látóhatárt megtöltik a legelő gulyák, ménesek, gémeskutak, ameddig csak a szem ellát. Október–november környékén pedig tele van mezei csiperkével, szegfűgombával és sziki csiperkével is.

A körforgalom előtt, a Hortobágyi csárdánál az őszi–téli időszakban erdei fülesbaglyok kezdenek nappalozni. Éjjelente vadásznak, nappal pedig egy örökzöld fára telepednek, legyen az tuja vagy fenyő. Akár az is előfordulhat, hogy egy fán 10-15 fülesbagoly is egyszerre pihen. Debrecenben a Poroszlay úton is gyakran gyűlnek össze az éjszakai ragadozók, híres bagolyfák pedig többek között Hajdúböszörményben is vannak.

Fazekas Mihály szavaival élve van egy falu a „Hortobágy mellyékén”, ez pedig Nagyhegyes. Egy igen különleges képződmény, a csaknem 200 méter átmérőjű Kráter-tó uralja az erre látogatók figyelmét. A meder egy 1961-es gázkitörés eredménye, a kitörés hordalékaiból pedig földsánc keletkezett. Ezt erdő veszi körül, a tavat pedig sétaúton lehet körbejárni. Nagyhegyesen található továbbá a Rickl-kúria is, mely jelenleg könyvtárként működik.

Említést kell tennünk továbbá az őszi kikericsről is, amely ugyan gyönyörű, mégis az egyik legmérgezőbb növényünk. A Bihari-sík szikes pusztáinak keleti szélein él, melynek természetvédelmi kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága.

A sokarcú Jónás-rész Vámospércs után terül el. Nyírségi buckakomplexum, amely rengeteg értékes növény otthona. Az alsóbb részek kifejezetten vizesek, mocsarasak, a homokbucka teteje felé haladva azonban a növényzet borítása csökken. Ez a fajta mozaikosság olyan változatos élőhelyeket eredményez, amely jól bemutatja a nyírségi nyílt homokbuckagyepek különleges mivoltát. A régió legértékesebb növénye a zergeboglár, melyet inkább a vizes mélyedésekkel tarkított ligeterdőkben láthatunk. A térség különlegessége a szürke veronika, ami hazánkban már csak a Nyírség néhány pontján ismert.

Panoráma, akár Nagyváradig

Ezeken túl bőven akad még látnivaló. A Panoráma út mellett például tavasszal tarka sáfrányokat láthatunk; védett növények, állományuk pedig az erdők kitermelése, a termőhely szárazodása és néhány egyéb ismeretlen ok miatt folyamatosan csökken. Izgalmas lehet az Ördög-árok is, az ókori védműrendszer a Zsuzsi erdei vasút vonalán, Csereerdő megálló közelében. És végül Hármashegyalja, mely homokbuckáit a szélnek köszönheti. Itt a kilátó mellett (melyről az a hír járja, hogy akár Nagyváradig is el lehet látni) erdei tanösvény is várja a túrázókat.

Laszkács Denise