A magyar érettségi kipipálva

Megoldható, ha ki-ki tudja, mi az erőssége, s az ennek megfelelő feladatokat választja – ez a hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga konklúziója. Árváné Márton Erzsébet, a Hőgyes Endre Gimnázium magyartanára és kollégái átlagos nehézségűnek ítélték a feladatsorokat. Bár a szövegértés hosszabb, mint az eddigi években, a novella pedig nehéznek mondható, ám a gyakorlati feladatok közül az érvelés aránylag könnyű, akár egy gyengébb képességű tanuló számára is, és az összehasonlító verselemzés is szépen megoldható. A szaktanár szerint az elégséges szintet valószínűleg könnyen el lehet érni, a jelest már nehezebben.

– Az írásbeli első részében egy szövegértési feladatlapot és egy rövid szövegalkotást kell megoldani a tanulóknak. Idén a játék fogalmához kapcsolódó közel kétoldalas, lexikonból átvett néprajzi témájú szöveghez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolni. Ennek megfelelően a szöveg sok hosszú mondatot tartalmazott, így nehezebb volt átlátni az egészet. A 12 feladat többségében kifejtős, megoldásukra kevés a rendelkezésre álló körülbelül hatvan perc – hangsúlyozta Árváné Márton Erzsébet, aki nem emlékszik rá, hogy 11 feladatnál több szerepelt volna valaha ebben az egységben. Az érvelésben filmek szinkronjáról, a hivatalos levélben régészeti leletről kellett értekezni.

Árváné Márton Erzsébet és kollégái különösen nehéznek találták a hatodik, hetedik, tizedik és tizenegyedik szövegértési feladatot. Ezekben többek között illusztrációk és szöveg közötti összefüggésekre kellett rávilágítani, és szavak többletjelentését megfogalmazni. Az utolsó feladatot pedig – címadás a bekezdésekhez – a hossza miatt emelte ki: a megoldása a szöveg újra átnézését igényli, ami sok időbe telik.

– Tanulóink a próbaérettségi során kitöltöttek egy teljes érettségi feladatsort, ahol adtunk egy hasonló címadásos feladatot. A diákok ezen a vizsgán is kevesellték az időt – számolt be róla a pedagógus, s hozzátette, az is lényeges, hogy a címnek az egész bekezdésben végigvonuló témát kell megjelölnie, különben nem adható rá pont, ez pedig jelentős veszteséget okozhat, hiszen ez a feladat a negyvenből öt pontot ér.

– A rövid szövegalkotás esetében többségében érvelni fognak a gyerekek, ezt nagyon sokat gyakoroltuk. A szinkronizált filmek témája közel áll a korosztályhoz, ez a másik ok, amiért ezt választják. De a hivatalos levél megírása sem szabad, hogy gondolt okozzon, hiszen a felkészülés során kaptak mintákat – folytatta a magyartanár. Ebben a feladatban egy régészeti lelettel kapcsolatban kellett tanácsot kérni a jegyzőtől. Itt a formai és nyelvi követelményekre kell nagyon figyelniük: például a címzés, fejléc, megszólítások használatára, a szöveg megfelelő tagolására.

– A hosszabb szövegalkotást meglátva biztosan örültek a diákok a novellának, de figyelmes elolvasás után kiderülhetett, hogy nincs könnyű dolguk – összegezte Árváné Márton Erzsébet. – Mándy Iván Nyaralás című művének értelmezése a megadott szempontok alapján nem könnyű egy átlagos középiskolás számára – mondta a szaktanár. Az elemzés során azt kellett bemutatni, hogy az elbeszélésmód milyen sajátosságai, poétikai megoldásai fejezik ki az anya-gyermek viszonyának jellemzőit és az e kapcsolatra ható társadalmi légkört. A mű mondatai tömörek, rövidek, sok párbeszéd található benne, tehát kevéssé epikus, ez pedig nehezíti az értelmezést. A Hőgyes magyar munkaközösségének tagjai szerint ebből nem könnyű jelest írni.

Ismerős vers

Az összehasonlításban József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című verseit kapták az érettségizők. József Attila verse mindenki számára ismert lehet, ha máshonnan nem, a megzenésített változatból. – Ez a feladat talán jobban megfelelt a középiskolai követelményeknek, szempontrendszere világos, előzetes tudásukkal jól kidolgozható. Munkaközösségünk tagjai egyértelműen ezt választották volna. Legfeljebb az okozhat egy kis nehézséget, hogy mindkét vers aránylag rövid, 4-5 versszaknyi, de a szerkezet elemzésével, a motívumok azonosításával megfelelő terjedelmű elemzést lehet írni.

A diákok szerint

Muhi Balázst nem érte meglepetés. Úgy gondolja, minden tudást megkaptak az elmúlt években, ehhez mérten képes volt megoldani a feladatokat. A két rész közül a szövegértést találta nehezebbnek, s mint mondta, diáktársai hasonlóan nyilatkoztak erről. A novellaértelmezést választotta, és úgy érzi, nem sikerült rosszul, a próbaérettségin és a tanévben, a gyakorlás során ettől nehezebb feladatokat kapott. – De nem szeretném elkiabálni – mondta, és megértjük, ha ilyenkor mindenkin kitör egy kicsit a diákbabona.

Zagyva Csenge a szövegértést vegyesnek értékelte. – Maga a szöveg nagyon baráti volt, de akadtak kérdések, melyeken alaposan el kellett gondolkodnom. Az időmet jól be tudtam osztani, volt 35 percem a gyakorlati feladatra, az érvelést választottam. Nagyon könnyűnek találtam, jól sikerült; a hivatalos levelet el sem olvastam. A szövegalkotási feladatok közül az összehasonlító verselemzést választottam. Elolvastam a novellát is, de az nem nyerte el a tetszésemet, és a kérdéseket is nehéznek ítéltem, ezért a másik mellett döntöttem – foglalta össze tapasztalatait.

Kovács Márta szerint nem volt nehéz az írásbeli vizsga, igaz, a szövegértés egyes feladataihoz később, a vizsgadrukk enyhültével tért vissza. A novellaelemzést választotta, és viszonylag könnyű dolga volt vele. – Az anya-fiú kapcsolatról kellett írni, és nem volt szükséges a szerkezetet sem elemezni. Mivel tudtam, mikor élt és alkotott az író, ezért könnyen rá tudtam világítani a társadalmi háttérre is – mondta örömmel.

PtkI