Telítődött a feltalaj nedvességgel

Hajdú-Bihar - Szokatlanul enyhének, egyben rendkívül csapadékosnak bizonyult december második hete. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrárkutató-intézetek Tangazdaságából.

December felén alig túllépve, többfelé máris az átlagos havi mennyiség kétszerese felett jár a hónap csapadékösszege.

Az elmúlt héten egy észak-európai, több középpontú ciklonrendszer hatása alatt nyugatias áramlás, ezzel az átlagosnál jóval enyhébb, nedves levegő határozta meg Észak-Tiszántúl időjárását. Napsütésben alig volt részünk, frontzónák átvonulásában annál inkább. Az időszak legelején egy közelítő hidegfront előtt még 10–15 fok köré emelkedett a hőmérséklet a délutáni órákban. Ezt követően ennyire magasra már nem kúszott a hőmérő higanyszála, de kitartott az inkább őszre, mint télre emlékeztető enyheség.

A napi középhőmérséklet plusz 5 fok közelében in­gadozott, de eleinte délen, délkeleten a 10 fokot is megközelítette. Az időszak átlaghőmérséklete mintegy 5-7 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, erős fagy pedig továbbra sem lépett fel a térségben. Mínusz 1-2 fokos hidegek az időszak legelején és legvégén fordultak elő, közbül szinte mindenütt fagymentesek voltak az éjszakák.

Rengeteg eső volt

A hét folyamán szinte minden egyes napon hullott a térségben csapadék, a hét végéig még napi 5-6 millimétert meg nem haladó mennyiségben. A legerőteljesebb csapadékzóna egy veszteglő front mentén, pénteken-szombaton érintette a két megyét rendkívüli csapadékhozamával. Ekkor további 40-50 milliméter csapadék zúdult területi átlagban az egyébként is átázott talajainkra, de egyes körzetekben 60 milliméternél is többet mértünk.

Összességében a hét csapadékszummája 30-60 milliméter között alakult Hajdú-Bihar megye területén, ezen belül a térség délkeleti fele kapta a nagyobb, az északnyugati a kisebb mennyiségeket.

A talaj felső rétege maximális vízkapacitásig telítődött a nedvességgel, mely csak lassan szivárog a mélyebb rétegek felé. Azonban az egy méter mélységű szelvény vízhiánya is mindössze 10-20 millimétert tesz ki a bőséges esőzés után, így a laza homoktalajok kivételével egyre kevesebb helye van a felszín felől szivárgó víznek. Újabb csapadék esetén könnyen telítetté válhat a teljes gyökértér, mely a mostani, átmeneti felszíni vízállások mellett már tartós belvízproblémák veszélyét is magában hordozza.

- Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ -