2017.02.06. 09:41
Ki fizeti a révészt?
<em>Amikor az év végén megszületett a döntés a minimálbér tizenöt és a garantált bérminimum huszonöt százalékos kötelező érvényű emeléséről, minden tekintet a kisebb-nagyobb vállalkozásokra szegeződött, azt fürkészvén, hogy vajon honnan fogják előteremteni a legalacsonyabb munkabérek rendezésének a fedezetét. Ez ugyanis egy olyan béremelés, ami anélkül jár, hogy akár egy gyufaszálat odébb kéne érte tenni a kedvezményezettnek. A fedezete tehát még egy versenypiaci szereplőnél is finoman szólva bajos, hát még az ezer sebből vérző települési önkormányzatoknál</em>. Petneházi Attila írása.
Amikor az év végén megszületett a döntés a minimálbér tizenöt és a garantált bérminimum huszonöt százalékos kötelező érvényű emeléséről, minden tekintet a kisebb-nagyobb vállalkozásokra szegeződött, azt fürkészvén, hogy vajon honnan fogják előteremteni a legalacsonyabb munkabérek rendezésének a fedezetét. Ez ugyanis egy olyan béremelés, ami anélkül jár, hogy akár egy gyufaszálat odébb kéne érte tenni a kedvezményezettnek. A fedezete tehát még egy versenypiaci szereplőnél is finoman szólva bajos, hát még az ezer sebből vérző települési önkormányzatoknál. Petneházi Attila írása.
Nem csoda, hogy morcosak a polgármesterek, amikor a minimálbér-emelés körüli hercehurca szóba kerül, hiszen már megint úgy kellene a semmiből valamit elővarázsolniuk, hogy közben a saját közvetlen munkatársaiknak is hovatovább tíz éve járni jár, csak nem jut. Mármint béremelés. Ilyen körülmények között a polgármester vagy a jegyző ugyan milyen magasröptű szakmai elvárásokat foglalhat bele annak a pályakezdő pénzügyes kollégának a munkaszerződésébe, akinél (a januári kötelező béremelést követően) még a dadus is többet keres az oviban?
