Nem kedvez a széljárás

Debrecen - A szigorított előírások miatt alig maradt olyan terület az országban, ahol szélerőműveket lehetne telepíteni.

Az országgyűlés szeptemberben elfogadott rendelete oly mértékben szigorítja a szélerőművek létesítését, hogy alig, vagy egyáltalán nem lesz lehetőség szélerőműparkok kivitelezésére az elkövetkező időszakban. Dr. Lázár István, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének tanársegédje szerint már a rendelet előtt is szigorú szabályozás alatt állt az eszközök kialakítása. – Természetvédelmi területen és annak vonzáskörzetében nem lehetséges ipari szélerőművek létrehozása, illetve lakott és belterületen is tilos. Így elmondható, hogy nagyon kevés az a potenciális térség, amely megfelel a jogszabályokban előírtaknak – fejtette ki, hozzátéve, a létesítésre alkalmas zóna sem jelenti feltétlenül, hogy szélenergetikai potenciálja indokolná a beruházást.

329 megawattot termelnek a magyar szélerőművek.

Dr. Lázár István

Kis kapacitású a megyében

– A Kárpát-medence adottságai kihatnak az összes környező megújuló energiaforrásra. Szélenergetika szempontjából Magyarország az alsó-közép kategóriába tartozik – mondta. A legkedvezőbb széljárással az észak-nyugati területek rendelkeznek, amelyet főként a Dévényi-kapun betörő légtömegek jelentenek. Dunántúlon az ország kapacitásának háromnegyede adott, keleten már mérsékelten találkozhatunk szélerőművekkel. Hajdú-Bihar megyében csak kis kapacitású, háztartási méretű eszközök találhatók, ipari szélerőmű a megyében nincs.

A törvény és az ország adottságai alapján joggal merülhet fel a kérdés: megéri-e egyáltalán ipari szélerőműveket létesíteni? A szakértő szerint a befektetés pályázati segítség nélkül nagyon hosszú időt és rengeteg pénzt igényelne. – A leendő beruházás területén minimum egy évig szükséges egy adott ponton szélsebességet mérni, amely kimutatja, mennyire éri meg kiépíteni az eszközöket. A helyi szélviszonyok határozzák meg, hogy a generátor milyen magasságba kerüljön. Minél magasabb egy eszköz oszlopa, annál nagyobb a befektetett összeg is – magyarázta. Megemelheti a költségvetést, ha a csatlakozási pont, amelyre a megtermelt áramot lehet vezetni, messze esik a kijelölt területtől. – A környezetvédelmi engedélyek megszerzéséről sem szabad megfeledkezni. További szempont még, hogy a szélerőművek nem eshetnek egyes vándormadarak közlekedési folyosóiba – fejtette ki.

Románia dinamikusan fejlődik

Hazánk szélenergetikai kapacitása állandónak mondható. Egész pontosan 329 megawattot termelnek a magyar szél­erőművek, ez az érték 2011 óta nem változott – mondta. Az ország szomszédai közül Románia számít a legdinamikusabban fejlődőnek, kapacitása eléri a 3 gigawattot, szorosan mögötte Ausztria áll 2,4 gigawattal, míg Ukrajna teljesítménye 500, Horvátországé pedig 400 megawatt. Szerbia kapacitása a 10 mega­wattot közelíti meg, ám még így is felülmúlja a 3 megawatt értéket mutató Szlovéniát és Szlovákiát. Ezen adatok jócskán eltörpülnek a világviszonylatban első helyen álló Kínától, amely kapacitása bődületes mértéket ölt.

– A kínai szélenergetika eléri a 145 gigawattot, mögötte áll az Amerikai Egyesült Államok a maga 74 gigawattjával – szemléltetett az oktató, hozzátéve, a német termelési kapacitás sem elhanyagolható, amely 45 gigawattal globálisan a harmadik helyezést éri – fogalmazott.

HBN–MF