A jegybanknak lehet „zsebpénze”

Debrecen - Róna Péter: a társadalmi felelősségvállalás nem része a Magyar Nemzeti Bank feladatának.

„A jegybankoknál világszerte az a gyakorlat, hogy a pénzintézetekre kirótt bírságokból és a különböző turisztikai bevételekből (például a numizmatikai gyűjtemény belépőiből) származik bizonyos bevételük, amit jótékonysági célokra fordíthatnak. Ennek a forrásnak az éves összege a Magyar Nemzeti Bank esetében 2,5-3 milliárd forint. És nem pedig 260 milliárd…” – fogalmazott a Naplónak Róna Péter nemzetközi bankár.

Nem mondja ki, de…

Az ismert pénzügyi szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy az Alkotmánybíróság határozata világossá tette: a társadalmi felelősségvállalás nem része a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladatának. A taláros testület indoklásában kimondta: a jegybank csak a feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el a közpénz jellegét. „A jegybanktörvény kimondja, hogy a nemzeti bank csak olyan tevékenységeket folytathat, amelyek beleférnek a törvényben meghatározott keretekbe. Az Alkotmánybíróság azt ugyan nem mondta ki, hogy a jegybank e tekintetben az elmúlt másfél-két évben alaptörvény-ellenesen működött, de az ítéletből valójában ez következik” – jelentette ki Róna Péter, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank esetében az éves szinten jótékonysági célokra fordítható összeg (ami bírságokból, belépőjegyekből és egyéb turisztikai bevételekből tevődik össze) 2,5-3 milliárd forint körül mozog. És nem 260 milliárd. Tehát annak az összegnek, amit itt alapítványokon keresztül elköltöttek, az egy százalékáról van szó. Persze ez is komoly összeg, hiszen 2,5-3 milliárd forintból az évek során létre lehet hozni egy jelentős műtárgy-gyűjteményt. Támogathat a jegybank kulturális és oktatási célokat is, csak nem a működési eredményéből.

A német példa

– Az kérdés, hogy a jegybanknak a működési eredménye mekkora hányadát kell átutalnia a költségvetésnek. A német jegybank esetében például az intézmény a működési eredménye 20 százalékát megtarthatja, és 80 százalékát köteles a szövetségi büdzsébe befizetni. De ezt a 20 százalékot sem költheti el festményekre, hangszerekre, palotákra és hasonló vagyontárgyakra. Ez a pénz azért van, hogy megfelelő tartalékot képezzen a kiegyensúlyozott jegybanki működéshez. Mert előfordulhat, hogy egyes években nem lesz nyereség, vagy akár veszteség is keletkezhet a működés nyomán – utalt a szerinte követendő német példára a magyar jegybankár.

Róna Péter hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntése nem kérdőjelezi meg az érintett közalapítványoknak a létét, hiszen ez nem is volt tárgya a beadványnak. Az AB döntés logikája a következő: a jegybank nem része a versenyszférának, ebből következik, hogy az összes rendelkezésére álló vagyontárgy, készpénz, közpénz. A közpénzt pedig a jegybank kizárólag a törvény által meghatározott célokra költheti. Ezek a ráfordítások (attól, hogy bekerülnek egy alapítványba) még nem veszítik el a közpénz jellegüket. Attól azonban, hogy a közpénz az egyik zsebből a másikba kerülve közpénz marad, még nem feltétlenül következik, hogy az alapítványok létrehozása is jogszerűtlen lett volna.

- Petneházi Attila -