2015.01.09. 08:14

Párizsi vérengzés - Megdöbbentette a világot a terrortámadás

Párizs - „Az egész az oktatás hibája, nincs valódi integráció...”

Az iszlám vallás és az iszlamista szélsőségesek közötti különbségtétel, alapvető szabadságjogaik védelme, oktatás és egyenlőség – ezek a franciák legfontosabb gondolatai a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni támadás utáni napokban. A pozitív üzenetek és a példaértékű mozgósítás mellett három mecset előtt is robbantás történt; Marine Le Pen, a Front National nevű szélsőjobboldali párt elnöke a halálbüntetés visszaállítását sürgetné. De hogyan érzi magát az átlag francia állampolgár? Ennek jártunk utána Corbeil-Essonnes-ban, Párizs déli külvárosában.

Rendőrök mindenütt

A merénylet másnapján Ile-de-France megyében minden közintézmény bejáratán a Vigipirate felirat várta a dolgozókat; felhívva a figyelmet a fokozott rendőri jelenlétre. Az államfő többek között a biztonsági intézkedések megerősítésével reagált a történtekre, a francia társadalom példaértékű mozgósítással mintegy 15 városban szervezett tüntetést országszerte pár óra alatt. A párizsi tüntetésen több mint 10 ezren vettek részt, a ’Nem félünk’ felirat hangsúlyosan kitűnt a ’Charlie vagyok’ molinók tömegéből.

A vélemény szabadságáért

A támadás másnapjára temérdek Charlie született Franciaországban és a világ más pontjain is, a közösségi hálókon százezrek fejezték ki szolidaritásukat ’Je suis Charlie’, azaz ’Charlie vagyok’ profilképekkel a támadásban elhunyt karikaturistákkal. Az áldozatokkal való közösségvállalás mellett a véleményszabadság melletti kiállás lett a fő szólam.

„A francia társadalom fontos értékét, a szabadságot, azon belül is a véleményszabadságot támadták ezzel a merénylettel. Ha lelőnek, mert karikatúrát rajzolsz egy vallási vezetőről, az hatalmas problémáról árulkodik. Ez túlmutat Franciaországon, a laicitás alapvető demokratikus érték.” – vélekedik Nicolas, aki egy kulturális egyesület, az MJC Fernand-Léger igazgatója. Szerinte a probléma okainak feltárása a megoldás, nem a biztonsági intézkedések emelése. „Remélem, hogy ez a szomorú eset társadalmi és politikai párbeszédet indít az együttélésről, ez a legtöbb, ami tehető a leszakadás ellen.”

Ugyanis senki sem beszél muszlimbűnözésről, a megkérdezettek úgy gondolják, az iszlám vallás és az iszlám szélsőségesek nem összekeverendők. „Szocio-politikai alapon vannak gyengébb helyzetben lévő csoportok, belőlük toboroznak híveket a szélsőséges iszlamisták. A muszlimoknak is kéne lépni, ki kéne vetniük maguk közül a szélsőségeseket.” – mondja Nicolas, aki éjjeliőrként dolgozik állami gondozásba vett fiatalok intézetében.

Sabrina fiatal kambodzsai származású francia nő, vallása szerint hívő muszlim. „Nem értek egyet Mohamed próféta kifigurázásával karikatúra-lapokban, de francia vagyok, fontosnak tartom a véleményszabadságot, így elfogadtam.” Szerinte a muzulmánoknak többet kéne tanulniuk vallásukról, a tudatlanság a hamis eszmék táptalaja. S az túlzott korlátozás is, nem ért egyet a francia állam egyes intézkedéseivel. (Az egyetemeken és közhivatalokban a muszlim nők nem viselhetnek csadort.)

„Nincs valódi integráció”

Ghiles 26 éves, középiskolában tanít Párizs külvárosában, gyerekkorát Algériában töltötte. Gyerekkorában megismerte az iszlám vallást, laikusnak tartja magát. A megkérdezettek mindegyikével egyetemben ő is az oktatást hangsúlyozza. Ezt teszi Orlando is, aki 7 évesen érkezett családjával Portugáliából. „Az egész az oktatás hibája, nincs valódi integráció. Én emlékszem, nem volt egyszerű beilleszkedni, s akkor még nem volt jelen ennyi nemzetiség. Azóta sokkal nagyobb a diverzitás, de az oktatás lemaradt.”

- Tudósítónk: Kébel Nóra -